Digitális egyenlőtlenségek Magyarországon 2002-2004

Fülszöveg

A kiadványban bemutatott kutatássorozat az információs kornak is nevezett jelen egyik legfontosabb kérdésére keresi a választ: vajon a különböző info-kommunikációs eszközök és az általuk megnyíló lehetőségek mindenki számára egyformán elérhetőek? A válasz persze akár empirikus kutatás nélkül, mindennapi tapasztalatainkra támaszkodva is könnyen megadható lenne: nem. A "digitális szakadék" problémájaként elhíresült kutatási terület azonban nem csak ennek a ténynek a leszögezését jelenti. Az ebbe a körbe sorolható vizsgálatok elsősorban arra keresik a választ, hogy melyek azok a társadalmi csoportok, amelyek kiszorulnak a "hozzáférők", vagy "használók" táborából és milyen tényezők számlájára írható a távolmaradás.
A digitális megosztottság problémaköre mind társadalomtudományos, mind pedig társadalompolitikai szempontból igen fontos. A szociológiának a tudományág kezdeteitől fogva identitásadó kutatási területe a társadalmi egyenlőtlenségek vizsgálata, a digitális egyenlőtlenség jelensége pedig ennek az alapvető kérdéskörnek a mai valóságban való manifesztációja. Mindemellett a digitális erőforrásokhoz való hozzáférés és azok használata szociálpolitikai problémaként és eszközként is megjelenik, mikor azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy milyen hátrányokat jelenthet a kimaradás, és milyen módon csökkentheti a társadalmi kirekesztettséget a digitális világba való bekapcsolódás.
A Magyarországon tapasztalható digitális megosztottságot feltáró kutatásunkban igyekeztünk mindkét szempontot figyelembe venni. A vizsgálat elsősorban természetesen szociológiai megközelítésű: így elsőként leírjuk, hogy milyen különbségek tapasztalhatóak ezen a területen az egyes társadalmi csoportok között és megpróbáljuk kideríteni, hogy mi okozza ezeket az eltéréseket. Igen fontosnak ítéljük, hogy sikerült elmozdulnunk az e területen bevett, gazdasági tényezők kizárólagosságát hangoztató magyarázatok felől, és empirikus adatokkal alátámasztva mutatjuk be a kulturális és kognitív tényezők meghatározó szerepét. Reméljük, hogy a vizsgálatsorozat és az annak eredményeiből született beszámoló segít abban, hogy jobban megértsük azt az új paradigmára épülő világot, amelyben élünk. Vissza