Digitális rendszertechnika

Kézirat/A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kara részére

Szerző

Tóth Mihály

Janovics Sándor

Budapest

'Tóth Mihály: Digitális rendszertechnika ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	377 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Megjelent 600 példányban. Kézirat. 293 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: J 5-673. Kihajtható melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az információ feldolgozás egy igen nagy területét ölelik fel a diszkrét - számjegyes - információt feldolgozó gépek, amelyeket digitális számológépeknek ill. automatáknak nevezünk. E gépek felépitésének egyik sajátos jellemzője az, hogy aránylag kevés fajta alapegységből épülnek fel, de a kész gép igen sok ilyen egységet tartalmaz. A gépek konstrukciós problémái közül tehát aránylag kis munkát jelent az alapegységek készletének tervezése. Jóval nagyobb és egészen más fajta munka a gép rendszerének tervezése. A digitális számológépek ill. automaták logikai rendszerének tervezésével foglalkozik a digitális rendszertechnika.
A Budapesti Müszaki Egyetem 1963-ban bevezetett oktatási reformjának keretében tervbe vették, hogy a Müszer és Méréstechnika szakos villamosmérnök hallgatók részére a VIII. félévben digitális rendszertechnikát is oktatni fogunk. Ezt a digitális müszereknek az utóbbi évtizedben tapasztalható nagy mérvü előretörése teszi szükségessé. A Digitális rendszertechnika c. tárgy célkitüzése az, hogy a hallgatókat megismertesse elektronikus digitális rendszerek logikai tervezésének alapjaival. Az első fejezet az információ fogalmával, mennyiségi jellemzőivel, és kódolásának kérdéseivel, valamint a feldolgozás folyamán leggyakrabban előforduló problémákkal foglalkozik.
A 2.-4. fejezet az un. logikai algebra alapjait, a logikai függvények azonosságait, valamint az alapegységek áramköri megvalósitásait tárgyalja. A továbbiakban részletesen ismerteti a kétszintü kombinációs hálózatok minimalizálási módszereit. - 5. fejezet - és az aktiv univerzális elemekkel felépithető többszintü hálózatok tervezési problémáit - 6. fejezet -, Az anyag 3. része - 7.-9. fejezet - az elektronikus tároló elemeket és karakterisztikus egyenleteiket ismerteti. Grafikus eljárást közöl egyszerü szekvenciális hálózatok bemeneti egyenleteinek számitásaira. Foglalkozik továbbá általános szekvenciális hálózatok tervezési kérdéseivel, mint a belső állapotok minimalizálása, állapot kódolás stb.
Az utolsó rész - 10. fejezet - az aszinkron sorrendi hálózatok speciális tulajdonságaival (kritikus versenyfutás, áramköri hazárdok stb.) és szintézisével foglalkozik. Vissza

Tartalom

Bevezetés	3
Az információ fogalma és kódolása. Müveletek	5
A mérési folyamat információelméleti modellje	5
A kódolás alapfogalmai	14
Numerikus és alfanumerikus információk kódolása	19
Az un. tiszta bináris rendszerek és a konverzió	25
A számok nagyságrendjének és előjelének ábrázolása	31
A számok nagyságrendjének ábrázolása	32
A számok előjelének ábrázolása. A komplemens fogalma	34
Hibajelző és hibajavitó kódok	48
Algebrai alapfogalmak és definiciók	50
A hibajezlés és hibajavitás lehetősége és jellemzői	53
A leggyakoribb hibajelző és hibajavitó kódok	59
Lineáris kódok	61
A lineáris kód fogalma	61
A csoportkód fogalma	62
A vektorterek vonatkozó fogalmai	62
A csoportkódokra vonatkozó alaptételek	63
Szisztematikus kódok	64
Hibajelzés lineáris kóddal	69
A Hamming kód	72
Ciklikus hibajavitó kódok	76
Poziciókódolás	79
A Boole algebra alapjai	87
Az axiómarendszer	87
A grafikus szemléltetés alapjai. Venn diagramok	89
A Boole-algebra és formális logika kapcsolata	91
A Boole-algebra logikai értelmezése és összefüggéseinek ábrázolása Veitch diagramon	94
A Boole-algebra alaptételei	96
Gyakorló feladatok	105
Logikai függvények	107
Logikai függvénykapcsolatok megoldása	107
Logikai függvények kanonikus alakjai	109
Függvény-tételek	112
Logikai müveletek	116
Logikai alapáramkörök	121
Diódás kapuáramkörök	121
Az inverter	123
Univerzális müveleti elemek	127
Dióda-iverter-logika (DIL)	128
Inverter-inverter-logika (IIL)	128
Integrált szilárdtest logikai áramkörök	130
Rövid technológiai áttekintés	130
Logikai áramköri rendszerek	132
Konbinációs logikai hálózatok tervezése - minimalizálása	139
A minimalizálási eljárások alapfogalmai	140
Grafikus minimalizálás	144
Quine-McCluskey eljárás	155
A figyelmen kivül hagyható kombinációk	159
Több kimenettel rendelkező kombinációs hálózatok minimalizálása	162
Közös impliknsok a Karnaugh diagramon	162
Több kimenetü hálózatok egyszerüsitése Quine-McCluskey eljárással	169
Tényezőkre bontás - kiemelés	175
Összefoglalás	176
Univerzális müveleti elemek alkalmazása	179
NÉS, NVAGY elemek logikai tulajdonságai	180
Algebrai eljárás	188
Grafikus eljárás	192
Elektronikus tároló áramkörök, flip-flopok	205
Tároló elemek tipusai és logikai jelzésük	205
RS flip-flop	206
JK flip-flop	208
T flip-flop	208
RST flip-flop	209
D késleltető elem	211
Táblázatos összefoglalás	211
Néhány kevésbé elterjedt további tipus	212
Áramköri kivitelezés	213
Sztatikus vezérlésü RS tároló	213
Dinamikus vezérlésü tárolók	214
Késleltető áramkör	217
A különböző tipusu tárolóelemek kialakitása dinamikus flip-flop felhasználásával	218
Dinamikus RS flip-flop	218
Dinamikus T flip-flop	219
Dinamikus JK flip-flop	221
Dinamikus RST flip-flop	222
Szinkron szekvenciális hálózatok I.	225
Egyszerü szekvenciális hálózatok	227
Regiszterek	227
Számláncok	231
Szinkron számláncok grafikus tervezése	235
Állapot-egyenletek általános alakja	237
Az állapot-egyenletek és a karakterisztikus egyenlet megoldása RS flip-flop esetén	240
JK flip-flop bemeneti egyenletei	250
T tipusu tároló vezérlése	252
Késleltető elem	258
RST flip-flop bemeneti egyenletei	258
Összefoglalás	262
Szinkron szekvenciális hálózatok II.	269
Teljesen meghatározott állapot-táblázattal rendelkező sorrendi hálózat	277
Az összeegyeztethető állapotok megkeresése lépcsős táblázattal	279
Állapot-kódolás és megvalósitás	284
Nem teljesen kitöltött állapot-táblázat és egyszerüsitése	285
Az összeegyeztethető csoportok legkisebb zárt osztályának megkeresése	290
Állapot-kódolás	303
A megosztás (parció) elve	309
A bemeneti és kimeneti egyenlet számitása	322
Aszinkron szekvenciális hálózatok	325
Aszinkron sorrendi hálózatok analizise	329
Stabil és instabil állapotok	329
Vezérlési és állapot-táblázat	330
Aszinkron szekvenciális hálózatok tervezése	346
A primitiv állapot-táblázat egyszerüsitése	350
Állapot-kódolás	356
Kimeneti egyenletek	364
Átmeneti jelenségek (hazárdok)	366

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem