Díjnyertes Tudományos Diákköri Dolgozatok I.

Tartalom

Előszó 19
Csitei Béla: A kitagadási okok tartalma, avagy észrevételek az új Ptk. öröklési jogi könyvéhez 23
1. Bevezetés 23
2. A kitagadás intézményének története 24
3. Végrendelkezési szabadság vs. kötelesrész 31
4. A kitagadási okok tartalma 33
4.1. Érdemtelenség 33
4.2. Az örökhagyó sérelmére elkövetett bűncselekmény 37
4.3. Az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmény 39
4.4. Az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettség súlyos megsértése 41
4.5. Erkölcstelenség 43
4.6. A végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés 46
4.7. Az elvárható segítségnyújtás elmulasztása 47
4.8. A durva hálátlanság 49
4.9. A szülői felügyeleti jog megszüntetésére alapot adó magatartás 50
4.10. A házastársi kötelezettség durva megsértése 51
5. Befejezés (de lege ferenda) 53
Felhasznált irodalom 59
Csudai Tünde: Pluralizmus a tömegtájékoztatásban 67
1. Bevezető - A sokszínűség követelményéig vezető út 67
2. A tartalompiac szabályozásának bástyái: az alapjogok 70
2.1. A kommunikációs jogok 71
2.2. A szólás- és sajtószabadság 73
2.3. Az információszabadság és a tájékozódáshoz való jog 74
2.4. A tulajdonhoz való jog 76
2.5. A médiarendszer kialakítása 77
3. A médiapluralizmus 79
3.1. Külső pluralizmus 82
3.1.1. Magánérdek, magántulajdon 83
3.1.2. Versenyjogi vonatkozások 86
3.1.3. A Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács funkciói 89
3.1.4. A választék bővülése - Internet 91
3.2. Belső pluralizmus 92
3.2.1. Tartalomszabályozás és hozzáférés 93
3.2.2. Kiegyensúlyozott tájékoztatás 95
3.2.3. A közszolgálati média kötelezettségei 98
4. Felelősségi kérdések - Egymásrautaltság 100
5. Összegzés 103
Felhasznált irodalom 104
Hegedűs Laura: A társszabályozás vizsgálata a magyarországi és a külföldi
médiaigazgatás tükrében 107
Előszó 107
1. Ön és/vagy társszabályozás? 109
2. Önszabályozó szervezetek a média területén 112
2.1. Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) 112
2.2. Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) 113
2.3. Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) 114
2.4. Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) 114
3. Az Európai Unió álláspontja az ön- és társszabályozással kapcsolatban 115
4. A társszabályozás koncepciója és működése Magyarországon 116
4.1. Társszabályozási szerződések és hatáskörök megosztása 119
4.1.1. Közigazgatási szerződésekről általában 119
4.1.2. A megkötött közigazgatási szerződések és a feladatok elosztása 120
4.2. A magatartási kódexek és közös jellemzőik 123
4.2.1. A társszabályozási eljárás menete és eredménye 124
4.3. A törvényességi felügyelet speciális esete 126
5. Ön- és társszabályozás működése az Európai Unió egyes országaiban 128
5.1. Egyesült Királyság 128
5.2. Franciaország 132
5.3. Németország 134
5.4. Hollandia 136
6. Következtetések, de lege ferenda javaslatok 137
Zárszó 139
Felhasznált irodalom 141
Felhasznált jogforrások és egyéb források 144
Internetes források 144
Kelemen Roland: Az elkülönült magyar katonai igazságszolgáltatás szervezetének közel fél évszázada 145
Előszó 145
1. Katonai igazságszolgáltatás szervezetrendszere 1912-1939 között 147
1.1. Katonai bűnvádi igazságszolgáltatás általános rendszere (békebeli rendszer) 147
1.1.1. Az 1912:33. tc. által felállított igazságszolgáltatási rendszer 150
1.1.2. Változások a két világháború közötti évtizedekben 155
1.2. Rendkívüli igazságszolgáltatási szervek 1912-1939 között 158
1.2.1. 1912-1939 közötti honvéd bűnvádi eljárás rendkívüli szervei 158
1.2.2. A Tanácsköztársaság katonai igazságszolgáltatási szervezetrendszere és eljárásai 162
2. A háborús jogalkotás hatásai a katonai igazságszolgáltatás szervezetére és eljárása (1939-1944) 168
2.1. A hadrakelt seregekre vonatkozó szabályok módosításai 169
2.2. A Honvéd Vezérkar Főnökének Különbírósága 172
Összegző gondolatok 175
Felhasznált irodalom 177
Jogforrások 178
Országgyűlési dokumentumok 180
Levéltári források 180
Kobl Tamás: A vezető tisztségviselők polgári jogi felelőssége 183
Bevezetés 183
1. A vezető tisztségviselő intézménye 184
1.1. A gazdasági társaságok szervezeti modelljei 184
1.1.1. A drei Eck modell 185
1.1.2. A board rendszer 185
1.1.3. A társasági szervezeti modellek hazai megoldása 186
1.2. A vezető tisztségviselő fogalmának meghatározása 186
1.2.1. Az ügyvezetés definiálása 187
1.2.2. A gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége 187
1.3. A vezető tisztségviselő felelősségére vonatkozó szabályok a Ptk.-ban 189
1.4. Az alkalmazandó jog kérdésköre 190
1.4.1. Az időbeli hatály vizsgálata 190
1.4.2. A tárgyi hatály vizsgálata 192
2. A vezető tisztségviselő felelősségének irányai 193
2.1. A vezető tisztségviselő felelősségének elméleti alapjai 193
2.2. A vezető tisztségviselői felelősség irányai 193
3. A vezető tisztségviselő felelőssége a gazdasági társasággal szemben 194
3.1. A vezető tisztségviselő gazdasági társasággal szembeni felelősségének szabályozása a Gt.-ben 194
3.1.1. A vezető tisztségviselőktől elvárható magatartás a Gt.-ben 194
3.1.2. A vezető tisztségviselők általános polgári jogi felelőssége a Gt.-ben 195
3.1.3. A kár meghatározása 196
3.1.4. Az okozati összefüggés a régi Ptk.-ban 197
3.1.5. A jogellenes magatartás feltétele a régi Ptk.-ban 197
3.1.6. A felróhatóság és a kimentési lehetőség a régi Ptk.-ban 198
3.2. A vezető tisztségviselő gazdasági társasággal szembeni felelősségének hatályos szabályai 198
3.2.1. A kontraktuális felelősség megújult szabályozása 199
3.2.2. A szerződésszegés 200
3.2.3. Az okozati összefüggés a Ptk.-ban 201
3.2.4. A kár fogalma a Ptk.-ban 201
3.2.5. Az ellenőrzési körön kívül eső tevékenység 202
3.2.6. Az előreláthatóság klauzulája 202
3.2.7. A szerződésszegő körülmény elkerülésének, illetve a kár elhárításának el nem várhatósága 203
3.3. A vezető tisztségviselő gazdasági társasággal szembeni felelősségének speciális szabályai 204
3.3.1. Több vezető tisztségviselő felelőssége 204
3.3.2. A felmentvény intézménye 204
3.3.3. A kárigény érvényesítése a vezető tisztségviselővel szemben a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén 205
4. A vezető tisztségviselő felelőssége harmadik személyekkel szemben 206
4.1. A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva és e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott károkért való felelősség 207
4.2. A vezető tisztségviselő által e minőségétől függetlenül harmadik személynek okozott károkért való felelősség 208
4.3. A vezető tisztségviselő felelőssége harmadik személyekkel szemben a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén 209
4.3.1. A wrongful trading intézményének szerepe a gazdasági társaságok jogában 209
4.3.2. A vezető tisztségviselő felelősségének feltételei a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésekor a Ptk.-ban 210
4.3.3. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet és a hitelezők érdekeinek figyelmen kívül hagyása a Cstv.-ben 212
4.4. A vezető tisztségviselők felelőssége a gazdasági társaság nyilvántartásba vételének jogerős elutasítása esetén 215
Záró gondolatok 216
Felhasznált szakirodalom 218
Felhasznált Jogforrások 219
Molnár Dóra: A népszavazás és a népszavazási eljárás az új törvény tükrében - különös tekintettel az alkotmányjogi panasz jogorvoslati eljárásban betöltött szerepére 221
Bevezetés 221
1. A népszavazás fogalma és jelentősége 222
1.1 A közvetlen és képviseleti demokrácia 222
1.2. A népszavazás és a közvetlen demokrácia 224
1.3. A hatályos hazai szabályozás 225
2. A népszavazás fajtái és tárgykörei 227
2.1. A népszavazás fajtái 227
2.1.1. Kötelező és fakultatív népszavazás 227
2.1.2. Ügydöntő és véleménynyilvánító népszavazás 228
2.2. A népszavazási tárgykörök 229
2.2.1. Tartalmi követelmények 229
2.2.2. Formai követelmények 233
3. Jogorvoslatok 236
3.1. Hitelesítési eljárás 237
3.1.1. A régi szabályozás szerint 237
3.1.2. Új szabályozás szerint 239
3.1.3. Alkotmányjogi panasz jogorvoslati rendszerbe ültetésének lehetőségei és ezzel kapcsolatos eljárási problémák feloldása 243
3.2. Aláírásgyűjtéssel kapcsolatos kifogás 246
3.3. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatával kapcsolatos alkotmánybírósági hatáskör 248
3.4. A népszavazás lebonyolítása során igénybe vehető jogorvoslatok 251
Összegzés 254
Felhasznált irodalom 256
Felhasznált jogforrások 257
Nyerges Éva: A munkáltató kárfelelőssége az új Ptk. tükrében 259
Bevezetés 259
1. A kárfelelősségi szabályok sajátosságai és rendszertana 260
1.1. A felelősségtanról általában 260
1.2. A munkajogi kártérítési felelősséget átható elvek és alapvető fogalmak 262
1 3 A kártérítési felelősség helye és jellege a munkajogban 264
1 4 A munkáltatói és a munkavállalói kárfelelősség viszonya 265
1.5. A munkajogi kártérítési felelősség jogszabályi környezete 267
2. A munkáltató kárfelelősségének megállapítása 270
2.1. A munkáltató fogalma 270
2.2. A munkáltató kártérítési felelősségének megállapítása 270
2.3. A felelősség feltételei 272
2.3.1. Akár keletkezése 272
2.3.2. A munkajogviszony fennállása 273
2.3.3. Ok-okozati összefüggés a munkaviszony és a kár között 275
3. Exculpatio - A munkáltató kárfelelősség alóli mentesülése 277
3.1. Mentesülés az objektív felelősség alól 277
3.1.1. Mentesülés a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartására való hivatkozással 278
3.1.2. Hivatkozás a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülményre 278
3.2. A felelősség alóli részbeni mentesülés, kármegosztás 282
3.2.1. Előreláthatósági klauzula 282
3.2.2. Kármegosztás a munkavállaló vétkes közrehatására tekintettel 287
3.2.3. Kármegosztás a kárenyhítési kötelezettség elmulasztására tekintettel 287
3.2.4. A kár mérséklése a munkáltató méltányolható helyzetére tekintettel 289
3.3. Felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt dolgaiban bekövetkezett kárért 290
Összegzés 291
Felhasznált irodalom 292
Jogforrások és bírói döntések 294
Szentgyörgyvári Tamás: Az idegenrendészet önálló jogi szabályozásának kezdetei és centralizációja hazánkban 297
Bevezetés 297
1. Az idegenek Magyarországon való lakhatásának szabályozása az 1903. évi V. törvénycikk megszületése előtt 298
1.1. Migrációs folyamatok a századfordulón - a bevándorlás szabályozásának szükségessége 298
1.2. 1886. évi XXII. törvénycikk 15. §-a 299
2. Az 1903. V. törvény - különös tekintettel a rendészeti hatóságok vizsgálatára 301
2.1. A rendészeti hatóságok 304
2.1.1. A fővárosi és városi rendőrség 306
2.1.2. Magyar Királyi Határrendőrség 306
2.1.3. A községek rendészeti feladatai 307
3. Az első világháborút követő helyzet 309
3.1. Az idegenrendészet centralizációjához vezető út 309
3.2. A menekültek kérdése 312
4. A Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság 313
4.1. A Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság létrehozásának szükségessége 313
4.1.1. Érvek és ellenérvek a módosító javaslattal kapcsolatban 314
4.2. A Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság működése a kirendeltségek létrehozásáig 318
4.3. A Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság kirendeltségeinek szervezete és a hatáskörükbe tartozó feladatok 324
Záró gondolatok 330
Felhasznált irodalom 331
Törvények, rendeletek 332
Országgyűlési iratok 333
Levéltári források 333
Újvári Petra: „Divatjog a kifutón" - A divatipar oltalmazhatóságának lehetőségei a szellemi tulajdonjogok tükrében 335
Bevezetés 335
1. A divatiparjogi védelmének történeti áttekintése 338
2. A divatipar napjainkban. Lehetőségek és veszélyek 342
2.1. A szellemi tulajdon-intenzív iparágak jelentősége a gazdaságban 342
2.2. A divatkalózkodás formái: inspiráció vagy utánzás? 344
2.3. Hogyan működik a divatipar? 347
3. Előnyök és hátrányok. Oltalmi lehetőségek a divatipar számára 349
3.1. Szerzői jog 349
3.1.1. Szerzői jog az USA-ban: védhetők-e a divatcikkek? 349
3.1.2. A szerzői jogi védelem lehetőségei az EU-ban 353
3.2. Védjegy és trade dress 354
3.2.1. Védjegy: sikerek és kudarcok 354
3.2.2. Trade dress, avagy a bíróság által szabott oltalom 358
3.3. Dizájnszabadalom 360
3.4. Megoldás az EU-ban: a sui generis formatervezésiminta-oltalom 362
3.4.1. A szabályozás háttere 362
3.4.2. A lajstromozott és lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalom 363
3.4.3. A közösségi formatervezésiminta-oltalom jellegzetességei 365
Összegzés 270
Felhasznált irodalom 370
Unger Nikolett: A tisztességes eljáráshoz való jog az ügyáthelyezés tükrében 375
Bevezetés 375
1. Tisztességes eljáráshoz való jog elemei 376
1.1. Az Alkotmány szabályozása 376
1.2. Az Alaptörvény szabályozása 377
1.2.1. A törvény által felállított bírósághoz való jog 377
1.2.2. A független és pártatlan bírósághoz való jog 378
1.2.3. A tárgyalás nyilvánosságának elve 379
1.2.4. Az ésszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog 380
1.2.5. Az ártatlanság vélelme 381
1.2.6. A védelemhez való jog 382
1.2.7. A fegyverek egyenlőségének elve 383
1.2.8. A jogorvoslathoz való jog 383
1.2.9. Nullum crimen sine lege, Nulla poena sine lege 384
2. A bíróságok igazgatása 385
2.1. Rendszerváltás reformja 385
2.2. Országos Igazságszolgáltatási Tanács 386
2.3. Országos Bírói Tanács 387
2.4. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 388
3. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogköre 389
3.1. Az ügyáthelyezés megjelenése a hazai jogi szabályozásban 390
3.2. Változások 2012-ben 391
3.2.1. Az ügyáthelyezések számára vonatkozó 2012. évi adatok 393
3.3. Alaptörvény negyedik módosítása 394
3.4. Az Alkotmánybíróság határozata az Alaptörvény negyedik módosításáról 395
3.5. Velencei Bizottság nyilatkozata 397
3.5.1. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe 397
3.5.2. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezése 398
3.6. Az alaptörvény ötödik módosítása 399
Összegzés és záró gondolatok 401
Felhasznált irodalom 403
A díjazott pályamunkák 497
Kötetünk szerzői 409

Témakörök