| Az állattenyésztés helyzete és fejlődése | |
| Az állattenyésztésünk helye az élelmiszer-gazdaságban | 15 |
| Az ágazat részesedése a termelésből | 15 |
| A fejlődés arányai | 19 |
| A szarvasmarha-tenyésztés | 21 |
| A sertéstenyésztés | 24 |
| A juhászat | 26 |
| A kisállattenyésztés | 27 |
| Irányzatok állattenysztésünk fejlesztésében | |
| A fejlesztés általános tendenciái | 28 |
| A szarvasmarha-tenyésztés irányvonalai | 28 |
| A szarvasmarha-állomány szakosítása | 29 |
| A juhászat kilátásai | 34 |
| A lótenyésztésről | 35 |
| A sertéstenyésztés helyzete és távlatai | 36 |
| A kisállattenyésztés alakulása | 38 |
| A halászatról | 40 |
| A műszaki fejlesztés kölcsönhatása az állattartásban | |
| Gazdaságtani megfontolások | 43 |
| A műszaki fejlesztés fogalma | 43 |
| A műszaki fejlesztés gazdasági jellemzői | 44 |
| Az élőmunka helyettesítését befolyásoló tényezők | 46 |
| Árak és bérek | 46 |
| A mezőgazdasági munkaerő mozgása | 47 |
| Belső tényezők | 48 |
| A gazdaságosság értékelése | 49 |
| A munkatermelékenység számbavétele | 50 |
| A beruházás gazdaságosságának számítása | 53 |
| A mutatók kapcsolata | 56 |
| A műszaki fejlesztés tényezőinek összehangolása | 60 |
| Biológiai tényezők | 61 |
| Kemizálás az állattenyésztésben | 62 |
| Vegyszerek használata | 62 |
| Műanyagok felhasználása | 66 |
| Technikai tényezők | 67 |
| A tartásrendszerek korszerűsítése | 67 |
| A tartásrendszerek ökonómai megítélse | 71 |
| Egyéni munkamegosztás | 74 |
| A szervezési eljárások hatása | 75 |
| Gazdasági munkamegosztás | 77 |
| Szakosodás és együttműködés | 78 |
| Emberi tényezők | 79 |
| Ergonómiai megfontolások | 79 |
| Fizikai és szellemi munka | 81 |
| A szaktudás mint termelőerő | 82 |
| A gépesítés helye a műszaki fejlesztésben | 85 |
| Az egyedi géptől a géprendszerig | 85 |
| A használatos elnevezések | 87 |
| A hazai mezőgazdasági géprendszer | 88 |
| Az állattartás technikai eszközei | 90 |
| Gépek és berendezések | 90 |
| A takarmány tartósítása és tárolása | 90 |
| Istállógépek | 91 |
| Takarmánykiosztás és itatás | 91 |
| Kitrágyázás | 95 |
| Építmények | 95 |
| Az épület és a technológia kapcsolata | 95 |
| A technológiai állategészségügyi vontakozásai | 97 |
| A technológiai beilleszkedése az üzembe | 102 |
| A műszaki fejlesztés feladatai | 103 |
| Általános feladatok | 103 |
| A takarmánytermesztés és a takarmányelőkészítés fejlesztése | 104 |
| A tartástechnológiák fejlesztése | 105 |
| Fejlesztési törekvések az Egyesült Államokban | 108 |
| Általános benyomások | 108 |
| Szarvasmarha | 108 |
| Sertés | 110 |
| Juh | 110 |
| Baromfi | 111 |
| Újabb tapasztalatok | 111 |
| Az állattartás technológiái és géprendszerei | |
| A szarvasmarha-ágazat | 115 |
| Az ágazat helyzete | 115 |
| A tartástechnológia alakulása | 116 |
| Tehenészeti telepek | 118 |
| Itatásos borjúnevelők | 119 |
| Növendéküsző- és hízómarha-telepek | 119 |
| A fejlesztés irányelvei | 120 |
| Tej hasznosítású tehenészeti telepek | 120 |
| Hús hasznosítású tehenészeti telepek | 121 |
| Borjúnevelő épületek | 121 |
| Üszőnevelő és bikahizlaló épületek | 122 |
| Figyelembe vehető koncepciók | 123 |
| Üzemi modellek | 125 |
| Üzemi modell a kettős hasznosítású szarvasmarha-állományhoz | 125 |
| Üzemi modell a hús-tej típusú szarvasmarha-állomány tartására | 132 |
| Üzemi modell a tejtermelő szarvasmarha-állományhoz | 138 |
| Üzemi modell a hústermelő szarvasmarha-állományhoz | 143 |
| Az üzemi modellek összehasonlító értékelése | 147 |
| Üzemi példák | 150 |
| Az Alagi Állami Tangazdaság tehenészete | 150 |
| A Lajta-Hansági Állami Gazdaság tehenészte | 157 |
| A Balatonszabadi November 7 Termelőszövetkezet szarvasmarha-tartása | 161 |
| Egyéb számítások | 162 |
| A sertés-ágazata | 164 |
| A sertéstartási technológiák kialakulása | 164 |
| A teleprendszerek jellemzése | 165 |
| Az ágazati teleprendszer | 165 |
| A Gi-Gi-teleprendszer | 167 |
| A Lohmann-teleprendszer | 168 |
| A MEZŐPANEL-telep | 169 |
| Az AGROKOMPLEX-telep | 170 |
| A sertéstartási rendszerek értékelése | 174 |
| A juh ágazat | 176 |
| A Bábolnai Állami Gazdasági juhászata | 177 |
| A Hortobágyi Állami Gazdaság juhászata | 181 |
| A két gazdaság juhászatának egybevetése | 187 |
| A Hőgyészi Állami Gazdasági juhászati telepe | 187 |
| Üzemi modell | 190 |
| A baromfi-ágazat | 197 |
| A tyúktartás | 197 |
| A tyúktartás bábolnai rendszere | 197 |
| Országos költségadatok | 201 |
| A lúdtartás | 202 |
| Törzslúdtartás | 203 |
| Növendéknevelés | 205 |
| Végtermék-előállítás | 208 |
| Májliba-hizlalás | 209 |
| Az ágazat termelési mutatói | 211 |
| A pulykatartás | 212 |
| A Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet tartási rendszere | 212 |
| A pulykatartás gazdaságossága a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben | 218 |
| A kacsatartás | 220 |
| A pecsenyekacsa-előállítás technológiája | 221 |
| A húsnyúl-ágazat | 222 |
| A Bikali Állami Gazdasági tartásrendszere | 222 |
| Halászat | 232 |
| A halászat gépesítése | 232 |
| Fejlesztési törekvések | 232 |
| Elméleti alapok | 233 |
| A technológia vázlata | 234 |
| Néhány műszaki adat | 235 |
| Gépek, berendezések | 236 |
| A hazai tógazdaság alakulása | 236 |
| Természetesvízi haltermelés | 237 |
| Tógazdasági haltermelés | 239 |
| A halászat gépesítésnek fő területei | 240 |
| A gépesítés helyzete | 240 |
| Irodalom | 243 |
| Névmutató | 245 |
| Tárgymutató | 247 |