Dionysos színrevitele

Fülszöveg

„Dionysos nem csupán Héraklés szerepének felöltésére képtelen, hanem voltaképpen saját isteni »szerepének« (tehát tulajdonképpen »természetének«) tökéletes »eljátszására« is - ám e »természet« végül is győzedelmeskedik. Az isten maszkja mögül minduntalan emberi-esendő arc bukkan elő - akárha az őt alakító színészé vagy valamely nézőé volna. Vagy általában véve előbbukkan a társadalmi identitás mindenkori - kulturálisan kódolt és különböző médiumok által létrehozott - maszk jellege, anélkül, hogy ennek eredményeként végül a személyes identitás is puszta csalóka tüneményként lepleződnék le."
Simon Attila a DE AJK docense. Kutatási területe az antik gyakorlati filozófia és esztétika, valamint a klasszikus görög dráma. Fontosabb munkái: Az örök feladat. Antik tanulmányok (Csokonai, Debrecen, 2002); Platón: Phaidrosz (fordítás és kommentár, Atlantisz, Budapest, 2005); M. T. Cicero: A törvények (fordítás és kommentár, Gondolat - DE AJK, 2008)
Az e kötettel induló Classica & Theoria... Tovább

Fülszöveg

„Dionysos nem csupán Héraklés szerepének felöltésére képtelen, hanem voltaképpen saját isteni »szerepének« (tehát tulajdonképpen »természetének«) tökéletes »eljátszására« is - ám e »természet« végül is győzedelmeskedik. Az isten maszkja mögül minduntalan emberi-esendő arc bukkan elő - akárha az őt alakító színészé vagy valamely nézőé volna. Vagy általában véve előbbukkan a társadalmi identitás mindenkori - kulturálisan kódolt és különböző médiumok által létrehozott - maszk jellege, anélkül, hogy ennek eredményeként végül a személyes identitás is puszta csalóka tüneményként lepleződnék le."
Simon Attila a DE AJK docense. Kutatási területe az antik gyakorlati filozófia és esztétika, valamint a klasszikus görög dráma. Fontosabb munkái: Az örök feladat. Antik tanulmányok (Csokonai, Debrecen, 2002); Platón: Phaidrosz (fordítás és kommentár, Atlantisz, Budapest, 2005); M. T. Cicero: A törvények (fordítás és kommentár, Gondolat - DE AJK, 2008)
Az e kötettel induló Classica & Theoria könyvsorozat célja ókortudomány és modern irodalomtudomány egymáshoz közelítése, illetve eleve adott közelségük tudatosítása. A sorozatban olyan monográfiák és tanulmánykötetek látnak napvilágot, amelyek antik szövegek értelmezésére a modern irodalom-és kultúratudományok belátásainak alkalmazásával vállalkoznak, illetve amelyek alapvető irodalomelméleti problémákat a klasszika-filológia sajátos szempontrendszere felöl helyeznek új megvilágításba. Vissza