Diósgyőri vízjelek (minikönyv)

Előszó

Ismerős mozdulat: valaki egy ív papírt a fény felé tart. A papír "átnézete" az értőnek sokat mond. Hát még a vízjel. Az még többet. A papírt készítők, felhasználók, és mindazok számára, akik a papírnak, ennek a kétezeréves találmánynak a vonzáskörébe kerültek, a vízjel becses jelenség. Elsősorban persze a "valódi", a manufakturális. De becsesek az "utánzott" és "mesterséges" vízjelek is, amelyek gyakorlati rendeltetésükön túl szakmánk - a fehérmívesség - multjára emlékeztetnek, ennek a múltnak értékes hagyományait frissítik fel.
Jelen publikációval egyidejűleg jelent meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Vállalat gondozásában, a Kner Nyomda gyomai telepének míves munkájával a Diósgyőri Papírgyár 200 évének krónikáját taglaló kötet. A könyv előkészítéseként széleskörű anyag felkutatása és gyüjtés folyt, amiben a papíripari hagyományokat szervező munkaközösség is részt vett. E munkák során több mint száz szép diósgyőri vízjel került elő, illetve gyűlt össze. Tekintve, hogy az említett kötetben mindössze tíz vízjelnek jutott hely, arra gondoltunk, hogy a szép jubileumra - tisztelegve diósgyőri hagyományok előtt - publikáljuk ezt a gyűjteményt.
A vízjelgyűjtemény nem teljes. Jónéhány publikálástól különböző megfontolásokból el kellett tekintenünk. Nyilván levéltárakban, különböző állami és más hivatalokban, magánosoknál még számos, eddig nem ismert diósgyőri vízjel lenne felkutatható. Egyszer nyilván erre is sor kerül.
Arra is gondoltunk, hogy a diósgyőri jubileum általában is felkelti az érdeklődést a papír, a papír készítése, története iránt. Nyilván az érdeklődők között sokan - bár szeretik a szép papírt - nem szakemberek. Ezért röviden, nem tudományos igénnyel, hanem ismeretterjesztő céllal néhány oldalon igyekeztünk egyet és mást a vízjelről elmondani. Vissza