A Ferenc József-i kor

Magyarország története 1849-1918

Szerző

Szerkesztő

'Diószegi István: A Ferenc József-i kor ' összes példány

Kiadó:	Vince Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	194 oldal
Sorozatcím:	Tudomány-egyetem
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 15 cm
ISBN:	963-9192-28-7

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Ferenc József-i kor 1849-1918
Ferenc József 68 évig ült a trónon, hosszabb ideig, mint bármelyik elődje. Kortársai, akik sorra kihaltak mellőle, másként vélekedtek a 18 éves fiatalemberről, mint a 86 esztendős aggastyánról. Eleinte zsarnokot láttak benne, a kiegyezést követően azonban lassan oldódni kezdett az iránta érzett gyűlölet. Végül megkapta azt a titulust, amit egyetlen őse sem: a nép száján ferencjóska lett belőle.

Tartalom

Bevezetés	9
Önkényuralom és abszolutizmus (1849-1861)	13
Az önkényuralmi berendezkedés	13
Az abszolutizmus kormányzati elvei és gyakorlata	15
A nemzeti ellenállás irányzatai	16
Az emigráció kezdeményezései és a próbálkozások kudarca	19
A legális politikai tevékenység újjáéledése és ismételt beszüntetése	23
A kiegyezés előzményei és létrejötte (1861-1867)	27
A dunai konföderáció tervezete és fogadtatása	27
A Német Szövetség reformterve és a perszonális unió esélyei	28
A húsvéti cikk és az 1865. évi országgyűlés	29
A porosz-osztrák háború és következményei	32
Az osztrák-magyar kiegyezés	35
A polgári rendszer kiépülése (1867-1875)	39
A közjogi struktúra	39
A nemzetiségi kérdés rendezése	40
A polgári államrendszer kialakítása	42
A törvényhozó testület és a pártstruktúra	44
A kiegyezéses rendszer megszilárdulása	47
A magyar politikai vezető réteg és a közös külpolitika	48
A dualizmus nyugalmi periódusa (1875-1890)	52
A liberalizmus virágkora	52
A tőkés rendszer múltba néző kritikája	54
A munkásmozgalom kezdetei	55
Az osztrák-magyar viszony alakulása	56
A balkáni felkelések és a kétszeri háborús feszültség	58
Gazdaság, társadalom, művelődés (1850-1890)	63
Az abszolutizmus gazdaságpolitikája és a tőkés gazdálkodás első lépései	63
A kapitalista fejlődés megindulása a kiegyezés után	65
Infrastruktúra, ipar, mezőgazdaság	66
Népesedés, társadalmi mobilitás, foglalkozási struktúra	70
A társadalom osztályszerkezete	72
Az iskolaügy	74
A tudomány	76
Az irodalom és a művészetek	77
A kiegyezéses rendszer működési zavarai (1890-1904)	80
Az egyházpolitikai küzdelmek	80
A kormánypolitika megmerevedése és a szocializmus eszméinek térhódítása	83
A pártstruktúra közjogi alapon történő visszarendeződése	85
A hatvanhetes gondolat devalválódása	87
A nemzetiségi politika szigorodása	89
A gazdasági kiegyezés bonyodalmai	90
A hadügyi kérdés mint az ellentétek gerjesztője	93
Az új külpolitikai tájékozódás szimptomái	97
Válság és konszolidáció (1905-1913)	99
A Szabadelvű Párt választási veresége és a kormányzati válság	99
A parlamenten kívüli kormány és a válság megoldására irányuló kísérletek	102
A koalíciós kormány	106
A koalíciós kormány felemás törvénykezése	107
Nemzetiségek, nyelvi magyarosítás, parlamenten kívüli erők	110
Az annexiós válság	113
A Nemzeti Munkapárt kormánya és a véderőtörvény elfogadtatása	115
Útban a háború felé	118
Gazdaság, társadalom, művelődés (1890-1914)	121
A gazdasági növekedés felgyorsulása	121
Az ipar felemelkedése a gyáripar szintjére	123
A mezőgazdaság megtorpanása	124
A szolgáltatóágazatok erősödése	126
A népesedési viszonyok alakulása	128
A társadalom belső tagozódása	131
Az oktatásügy	134
A tudományos kutatás	137
Az irodalmi és művészeti forradalom	139
A világháború és a történelmi Magyarország felbomlása (1914-1918)	142
A háború kirobbanása és vállalása	142
A lehetséges győzelem dilemmái	144
Vereségek és kiútkeresések	148
Az összeomlás	151
Epilógus	154
Függelék	158
Időrendi áttekintés	161
Irodalmi kalauz	180
Névmutató	186
Tárgymutató	190