Diszkrét szimuláció

Előszó

A szimuláció módszereinek és eszköztárának alkalmazása egyre szélesebb körben terjed a legkülönbözőbb területeken. Úgy tűnik, hogy a nagybonyolultságú rendszerek megismerésének, megértésének ill. optimális kialakításának nélkülözhetetlen eszköze a számítógépes szimuláció. A következőkben a szimuláció területének egy rendkívül fontos részét képező diszkrét szimulációval foglalkozunk.
A második fejezet az alapfogalmak tisztázásával, a terminológiával és a szimuláció lehetséges célkitűzéseivel foglalkozik. A harmadik fejezet a diszkrét szimulációnál alkalmazott legfontosabb matematikai eszközök rövid áttekintését adja. A negyedik fejezet a diszkrét szimulációnak az állapot-idő térben való reprezentációjával, az ott fellépő problémákkal és megoldási algoritmusaikkal foglalkozik. Az ötödik fejezet a Petri Hálókkal foglalkozik, amik a diszkrét modellek felépítésének és szimulációjának igen fontos eszköztárát jelentik. A hatodik fejezet a szimulációs software eszközök jellegének és a lényegesebb alkalmazási területek áttekintése után két szimulációs software eszköz segítségével mutat be számos szimulációs modellt a gyakorlati alkalmazások illusztrációjaként különböző területekre vonatkozólag.
A szimuláció során mindig egy rendszer modelljét készítjük el és kísérleteket végzünk vele annak érdekében, hogy ismereteket szerezzünk a vizsgált valóságos, vagy hipotetikus rendszerre vonatkozólag. A szimuláció tehát alapvetően empirikus módszer, Leonardo da Vincit idézve: "A tudás a tapasztalat leánya". Vissza