Mozaikok a Regnum életéből

Előszó

Amikorra ezek a sorok megjelennek, megalakulása századik évfordulóját ünnepli a magyar katolikus ifjúság vallási nevelésére vállalkozó Regnum Marianum. Ilyenkor a szokás azt diktálná, hogy az eltelt 100 év főbb állomásairól írjon az emlékező. Ebben a könyvben mégsem talál az olvasó történelmi áttekintést, mivel ezt az 1991-ben megjelent Így - vagy sehogy!-ból megismerheti. A történeti előzményekre - a múltat összefoglaló fejezet ("Játszani is engedd") kivételével - itt már csak akkor és oly mértékben utalok vissza, ami a megértéshez feltétlenül szükséges.
A Regnum-krónikát néhány éve azzal zártam, hogy ha a történelmi távlatból szemlélhető események feldolgozását megtoldanám a közelmúlt, a jelen bemutatásával, az a vád érhetne, történelemmé akarom avatni azt az időszakot, amelynek bemutatásával lezártam a krónikát. Ezért az 1970-es évek elején történtek bemutatásával lezártam a krónikát. E mostani könyv - szemben az előzővel - csak bő két évtized eseményeit fogja át. A feldolgozás módja is eltér a korábbitól. Nem történelmi összefüggéseiben, sokkal inkább a maga élményszerűségében kívánom bemutatni, milyen szerepe volt a Regnum Marianumnak a hetvenes-nyolcvanas évek magyar katolikus egyházában. Úgy gondolom ugyanis, e százesztendős, mégis ízig-vérig fiatalos lelkiségi mozgalom szellemiségéhez az áll a legközelebb, ha a centenáriumra megjelenő könyv nem a dátumokkal túlterhelt visszaemlékezésé, hanem a jelené, a jövőé.
Az olvasó - remélem - választ kap majd arra is, milyen szerepe volt a közösségnek a "katolikus beat-nemzedék" önmagára találásában, s milyen szerepe lehet az ezredfordulóhoz közelítő Magyarországon, egy olyan társadalmi közegben, amely számos ponton eltér attól, amely a Regnum Marianumot alapító atyákat hajdan körülvette. Vissza