kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Egri Érsekség |
|---|---|
| Kiadás helye: | |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 1.137 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-216-603-5 |
| I. kötet | |
| Előszó | 4 |
| Dogmatika | 4 |
| A Szentháromságos egy Isten | 4 |
| Jézus Krisztus és az ő Édesanyja | 4 |
| A világ megszentelése és az üdvösség beteljesedése | 4 |
| Bevezetés a dogmatikába | 5 |
| A Keresztény vallás, mint jelenség | 7 |
| A hittudomány = a teológia | 8 |
| A hittudomány felosztása | 9 |
| A történeti szempontok szerinti felosztás | 9 |
| A keresztény ókor | 9 |
| A középkori hittudomány, a skolasztika | 10 |
| Az újkori hittudomány | 10 |
| A hittudomány tartalom szerinti felosztása | 10 |
| A történelmi szempont | 10 |
| Az elméleti szempont | 10 |
| A gyakorlati szempont | 11 |
| A dogma és a dogmatika | 11 |
| A dogmatika felosztása | 12 |
| A hitvallások | 13 |
| Az egyetemes zsinatok | 22 |
| A Szentháromságos egy Isten | 23 |
| Az Egy Istenről | 23 |
| Isten megismerhető | 25 |
| Isten természetes ismerete | 25 |
| Az egy és igaz Isten, a mi Urunk és a világ teremtője, az emberi értelem természetes fényével, erejével és képességével a teremtett világból biztosan felismerhető | 27 |
| Isten természetfeletti ismerete | 33 |
| Istent megismerjük a kinyilatkoztatásból | 33 |
| Ki az Isten? | 39 |
| Isten a mi Mennyei Atyánk | 39 |
| Isten atyasága és a világ népeinek testvérisége | 45 |
| Az istengyermeki lelkület | 46 |
| Izrael népe és az istengyermekség | 46 |
| Isten szeretete egyesíti az apai és az anyai szeretet | 47 |
| Isten a világmindenség ura | 47 |
| Milyen az Isten? | 53 |
| Istennek a lényegére vonatkozó tulajdonságai | 57 |
| Az isteni lényeg önmagában | 57 |
| Isten az önmagától való, szükségszerűen létező és önmagában álló lét | 58 |
| Az Isten végtelen és abszolút tökéletes | 64 |
| Csak egy Isten van | 72 |
| Isten teljesen egyszerű, tiszta szellem | 77 |
| Isten az önmagában boldog és másokat boldogító élet | 81 |
| Isten mindenütt jelen van | 86 |
| Az Isten örökkévaló | 92 |
| Isten a világtól valóban és lényegében különöbzik | 96 |
| Isten mindentudó és bölcs | 98 |
| Az Isten mindenható | 105 |
| Isten végtelenül szent | 112 |
| Az Isten igazságos | 115 |
| Isten jóságos, szeret minket és irgalmas hozzánk | 122 |
| Isten igazmondó és hűséges | 126 |
| A Szentháromságról | 129 |
| A háromszemélyű egy Istenről | 130 |
| Mit tanít a Szentírás a Szentháromságról? | 131 |
| Az Újszövetségi Szentírás arra tanít bennünket, hogy az egy Istenben három különböző, Isteni személy van | 131 |
| A szentháromság körüli tévedések | 148 |
| Az őskeresztény hagyomány igazolja és bizonyítja, hogy az egyház kezdettől fogva tökéletesen felismerte, átvette a Szentháromság titkát és megvédte azt a tévtanításokkal szemben | 148 |
| Az ősegyház tanúságtétele a Szentháromságról | 148 |
| Tévtanítások a Szentháromság körül | 150 |
| Az isteni lényeg egységét hangsúlyozzák ki | 150 |
| Az isteni személyek háromságát hangsúlyozták ki | 151 |
| Az unitáriusok | 152 |
| Az egyház tanítása a Szentháromságról | 153 |
| Az apostoli hitvallás | 153 |
| A niceai-konstantinápolyi hitvallás | 153 |
| Az Atanáziusz féle hitvallás | 153 |
| A XI. Toledói zsinat 675-ben | 155 |
| A Firenzei Zsinat (1438-1445) által készített határozat a Jakobita egyház számára | 159 |
| A Szentmise prefációja | 161 |
| A Szentháromság dogmájának kifejtése | 162 |
| Az egység dogmája | 163 |
| Csak egy Isten van | 163 |
| Az isteni eredések dogmája | 165 |
| Az egy Istenben két eredés van | 165 |
| A Fiú születése | 167 |
| A fiú az atyától született az idő kezdete előtt | 167 |
| A fiú az atya értelmi tevékenysége révén születik | 170 |
| A Szentlélek származása | 171 |
| A Szentlélek származása nem születés | 171 |
| A Szentlélek az atyától és a fiútól, mint egyetlen princípiumtól, egyetlen leheléssel származik | 172 |
| A Szentlélek az atya és a fiú akarati tevékenysége révén, azaz kölcsönös szeretetéből származik | 176 |
| Az isteni személyek dogmája | 176 |
| Az egy Istenben három személy van | 176 |
| Az isteni személyek egyenlők | 178 |
| Az isteni személyek egymásnak vannak | 179 |
| Vannak Szentháromsági küldetések: az atya küldi a fiút, az atya ésa fiú küldi a szentlelket | 180 |
| Az isteni személyek külső cselekedetei mind a három személynek közös cselekedetei | 181 |
| A legfontosabb hittételek a Szentháromság titkából | 184 |
| Összefoglaló táblázat a Szentháromságról | 185 |
| Az ember és a Szentháromság | 186 |
| A Szentháromság titka a szó szoros értelmében hittitok | 186 |
| Jézus Krisztus titka és a Szentháromság | 187 |
| A világmindenség és a Szentháromság | 187 |
| A keresztény élet és a Szentháromság | 187 |
| A keresztény hivatás és a Szentháromság | 188 |
| A keresztény magatartás és a Szentháromság | 188 |
| A Szentháromság titka és az emberi egzisztencia | 189 |
| A Teremtő Istenről - A teremtett világról | 190 |
| Bevezetés | 191 |
| I. rész | 195 |
| A Teremtés általános szempontjai | 195 |
| A világ teremtése | 196 |
| A Teremtés isteni tevékenység | 198 |
| Isten teremtette a világot | 198 |
| Isten a világot egyedül, szabadon és örök eszméi szerint teremtette | 211 |
| Isten teremtett világa | 216 |
| Isten a világot saját dicsőségére teremtette | 217 |
| Isten a világot jónak teremtette | 223 |
| A teremtett világ időbeli, azaz nem örök | 225 |
| A vilg fönntartása és kormányzása | 230 |
| A Világ fönntartása | 230 |
| Isten az egyszer megteremtett világot mindenható tevékenységével állandóan fenntartja | 230 |
| Az isteni együttműködés | 234 |
| A teremtmény minden tevékenységében Isten közvetlen együttműködésére szorul | 234 |
| Az isteni gondviselés | 239 |
| Isten a teremtett világot a maga egészében és részeiben is gondviselésével hatékonyan gondozza és kormányozza | 240 |
| A teremtés tényéből fakadó következtetések | 254 |
| Isten és a világ különbözősége | 254 |
| A teremtett világ önálló léte és tevékenysége | 254 |
| A Teremtett világ hasonlít az Istenre | 254 |
| Teremtés vagy fejlődés? | 255 |
| Isten immanenciája és transzcendenciája | 255 |
| A teremtés és a vallásosság | 255 |
| II. rész | 257 |
| Az emberről szóló keresztény tanítás | 257 |
| Az ember lényegéről | 260 |
| A test és a lélek | 261 |
| Az ember testből és lélekből áll | 261 |
| Az emberi lélek | 265 |
| Az emberi lélek szellemi valóság | 266 |
| Az emberi lélek egyetlen egyedi egyéni szellemi valóság | 270 |
| Az emberi lélek halhatatlan | 275 |
| Az emberi lélek szabad | 283 |
| A test és a lélek kapcsolata | 288 |
| Az emberi lélek közvetlenül és egész mivoltánál fogva az emberi test formája | 288 |
| Az emberi személy | 291 |
| Az ember társas lény | 294 |
| Az ember eredete | 297 |
| Az ember teremtése | 297 |
| Isten teremtette az embert a föld porából, az éltető lelket úgy lehelte bele. Így lett az ember élőlénnyé | 297 |
| A teremtett ember | 312 |
| Isten az embert a saját képére alkotta | 313 |
| Isten az embert férfinak és nőnek teremtette | 315 |
| Isten az embert megáldotta és rábízta a világot | 316 |
| Az emberi lélek eredete | 317 |
| Mindenegyes ember lelkét az Isten teremti | 318 |
| Isten akkor teremti az ember lelkét amikro a testtel egyesíti | 319 |
| Az ember üdvtörténete | 323 |
| Az embernek a természetfeletti célra való felemeltetése | 324 |
| Isten az embert a természetfeletti létbe emelte és természetfeletti célra rendelte | 324 |
| Ősszüleink megkapták Istentől a kegyelmi életet | 327 |
| Az ősszülők élete boldog volt és mentesek voltak a bűnre hajló kívánságoktól | 327 |
| Az ősszülők megkapták Istentől a halhatatlanság ajándékát | 328 |
| Az őszsülők mentesek voltak a szenvedéstől | 329 |
| Az első ember tapasztalatlanságát Isten megfelelő tudással pótolta | 329 |
| Az első bűn | 330 |
| Az első emberek vétkeztek és elveszítették az Isten természetfeletti és természeten kívüli ajándékait, az eredeti szentséget és az eredeti épséget | 330 |
| Az áteredő bűn | 334 |
| Van áteredő bűn | 334 |
| Az első emberek nemcsak a bűn büntetését, hanem magát a bűnt is átszármaztatták utódaikra | 334 |
| Az áteredő bűn lényege | 342 |
| Az áteredő bűn nem a bűnre aló hajlandóság bennünk hanem az eredeti igazság és szentség, azaz a megszentelő kegyelem hiánya, amely kapcsolatban áll Ádám bűnével | 342 |
| Az áteredő bűn átszármaztatás | 345 |
| Az áteredő bűn eredeténél fogva egy, nem utánzással, hanem születéssel száll át az utódokra | 345 |
| Az áteredő bűn következményei | 347 |
| Az áteredő bűn Isten természetfeletti és természeten kívüli adományaitól megfosztotta az embert. A természetes képességekben pedig megsebesítette | 347 |
| Megjegyzések az áteredő bűnről szóló tanításhoz | 349 |
| Az ember a teremtésről szóló tanítás tükrében | 350 |
| Az ember Isten képmása | 350 |
| Az ember és a bűn | 350 |
| Az ember és Jézus Krisztus | 351 |
| III. rész | 353 |
| Az angyalokról szóló keresztény tanítás | 353 |
| Az angyalok létezése | 353 |
| Vannak angyalok | 353 |
| Az angyalok természete | 355 |
| Az angyalok Isten teremtményei | 355 |
| Az angyalok teremtése az időben, illetve az idővel történt | 355 |
| Az angyalok tiszta szellemek | 355 |
| Az angyalok egymásközt nem egyenlők | 357 |
| Az angyalok természetfeletti hivatása | 357 |
| Isten az angyalokat természetfeletti létbe emelte és természetfeletti célra rendelte | 357 |
| Az angyalok közül sokan vétkeztek | 358 |
| Azok az angyalok, akik hűségesek maradtak Isten mellett, azon nyomban Isten boldogító színelátására jutottak | 358 |
| Azok az angyalok, akik vétkeztek, örökre elfordultak az Istentől és visszavonhatatlanul a kárhozatra jutottak | 359 |
| Az angyalok szerepe az emberi üdvtörténetben | 359 |
| A jó angyalok isten akaratából részt veszenk a világ kormányzásában és az isteni gondvisels tervének megvalósításában | 360 |
| Minden embernek van őrzőangyala | 360 |
| Az ősbűn és az áteredő bűn következtében a sátánnak és angyalinak bizonyos hatalma van az emberek felett | 360 |
| Irodalomjegyzék | 363 |
| Tartalomjegyzék | 365 |
| II. kötet | |
| Jézus Krisztus és az ő Édesanyja | |
| Előszó a Dogmatika II-höz | 5 |
| Bevezető | 6 |
| Jézus Krisztus az Ószövetségben | 8 |
| A messiási eszme kifejlődése az ószövetségben | 10 |
| Az Ivadék | 10 |
| Isten kiválasztja Ábrahámot | 10 |
| A Messiás Juda törzséből származik | 11 |
| Csillag tűnik fel Jákob törzséből | 12 |
| A Messiás próféta lesz | 12 |
| Dávid Király | 13 |
| A Messisá a Zsoltárokban | 14 |
| Király a Messiás | 14 |
| Király és Pap Messiás (110. (109.) zsoltár | 15 |
| Keresztrefeszített Messiás (22(21 ) zsoltár | 16 |
| Romlást nem látó Messiás (16(15.) Zsoltár | 17 |
| A próféták a Messiási eszme szolgálatában | 19 |
| Izaiás (6-12 fejezet: Emmanuel könyve) | 20 |
| Szűztől születik | 20 |
| Betlehembe születik | 21 |
| Jeremiás hirdeti az újszövetséget | 22 |
| A Messiás a jó Pásztor | 22 |
| A Messiásban jön el az Isten országa | 23 |
| Isten szolgája | 24 |
| A fogság utáni próféták | 26 |
| Aggeus | 26 |
| Zakariás | 27 |
| Malakiás | 27 |
| Mit értettek meg a jövendölésekből? | 29 |
| A Messiási eszme eltorzulása | 30 |
| Jézus Krisztus mint történelmi jelenség | 33 |
| Jézus mint történelmi jelenség | 34 |
| Tanításának sarkalatos pontjai | 35 |
| Jézus földi életének vége és az ő egyháza | 36 |
| Jézus Krisztus dogmatikai vizsgálata | 38 |
| Jézus Krisztus nevei | 40 |
| Názáreti Jézus | 40 |
| Jézus a Krisztus | 40 |
| Jézus Krisztus az Emberfia | 40 |
| Jézus Krisztus az Isten Fia | 42 |
| Jézus Krisztusaz Úr | 43 |
| Jézus Krisztus az Isten Báránya | 44 |
| Jézus Krisztus személye | 46 |
| Jézus Krisztus valóságos ember | 48 |
| Jézus Krisztus történeti személy | 50 |
| Jézus születése | 50 |
| Jézus nyilvános működése | 54 |
| Jézus halálának éve | 56 |
| Jézus Krisztusnak valóságos teste volt, a miénkhez hasonló | 56 |
| Jézus Krisztusnak valóságos emberi lelke volt | 57 |
| Milyen volt Jézus külsőleg | 58 |
| Jézus Krisztus valóságos Isten | 61 |
| Jézus isteni jogokat tulajdonított magának | 62 |
| Jézus nagyobb minden teremtménynél | 63 |
| Saját maga iránt hitet, engedelmességet és szeretet követelt | 63 |
| Jézus a legfőbb törvényhozó | 63 |
| Jézus megbocsátja a bűnöket | 64 |
| Jézsu mindenkit megítél | 64 |
| Jézsu feltámasztja a halottakat | 65 |
| Jézus megígéri és elküldi az atyától a Szentlelket | 65 |
| Jézus Krisztus kifejezetten Istennek, Isten Fiának vallja magát | 66 |
| A Nikodémusszal folytatott beszélgetés | 66 |
| Péter apostol hitvallása | 66 |
| A gonosz szőlőmunkásokról szóló példabeszéd | 66 |
| Jézusa Főtanács előtt | 66 |
| Jézus istenfiúsága és a miénk | 67 |
| Jézus Krisztus Isten és ember egy személyben | 67 |
| A Fiú Isten megtestesült | 68 |
| A megtestesülés azt jelenti, hogy becsül, szeret minket az Isten és üdvözíteni akar bennünket | 68 |
| Istenbe vetett bizodalmunk és reménységünk nem hiú ábránd, hanem kikezdhetetlen bizonyosság | 70 |
| Az isteni és az emberi természet Jézus Krisztusban személyes egységben van, ezért Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, de csak egy isteni személy | 71 |
| Jézus Krisztus a két természetben | 76 |
| A két természet, az isteni és az emberi természet változás nélkül összevegyülés nélkül, -tulajdonságaik megtartásával és elválaszthatatlanul egyesülnek a második isteni személyben | 77 |
| A személyi egység kezdete | 78 |
| A személyi egység nem szakadt meg sohasem | 78 |
| A személyi egység sohasem szűnik meg | 79 |
| A kalcedoni dogma következményei | 79 |
| Két akarat Krisztusban | 79 |
| Jézus emberi akaratának szabadsága | 81 |
| Jézus Krisztus istenfiúságárál | 82 |
| A Názáreti Jézust imádás illeti meg | 85 |
| A Jézus Szíve tiszteletről | 87 |
| Jézus Krisztus személyéről az isteni természet és az emberi természet tulajdonságai állíthatják | 88 |
| Jézus Krisztusban a két természet egymást kölcsönösen áthatják és egymásban léteznek | 88 |
| Jézus Krisztus felfoghatatlan és kimeríthetetlen gazdagsága | 88 |
| Krisztus kegyelmi teljessége | 90 |
| Krisztus mentes volt a bűntől | 90 |
| Krisztus mentes volt az áteredő bűntől és minden személyes bűntől | 90 |
| Jézus mentes volt a bűnre való hajlandóságtól is | 91 |
| Jézus Krisztus vétkezhetetlen volt | 92 |
| Jézusban a kegyelem teljessége volt | 93 |
| Jézus Krisztus lényegileg szent a személyes egység révén | 93 |
| Jézus Krisztusban megvolt a kegyelem teljessége: a megszentelő kegyelem, az isteni és az erkölcsi erények, amennyiben nincsenek ellentétben Krisztus tökéletességével, és a Szentlélek ajándékai | 95 |
| Krisztusban a megszenteleő kegyelem teremtett kegyelem volt, egy bizonyos szempontból végtelen, azaz olyan tökéletességben volt, hogy növelni már nem lehetett | 96 |
| Krisztusban a kegyelem teljessége úgy van, mint az Egyház Fejének kegyelmi teljessége | 97 |
| Jézus Krisztus tudása | 97 |
| Jézus Krisztus földi életében Isten boldogító színelátásában élt | 97 |
| Jézus Krisztusban az isteni mindentudás mellett megtaláljuk az emberi tudás minden fajtáját, amelyek nincsenek ellentétben a megtestesülés tökéletességével | 99 |
| Krisztusban nem volt tévedés | 100 |
| Jézus Krisztus emberi hatalma és ereje | 102 |
| A megváltás műve | 105 |
| Jézus Krisztus a mi Megváltónk | 107 |
| Jézus Krisztus azért lett emberré, hogy szenvedésével és halálával megváltson minket | 109 |
| Jézus Krisztus az egyetlen és első Közvetítő Isten és emer között | 111 |
| Jézus Krisztus az emberiség egyetlen tanítója prófétája | 113 |
| Krisztus az emberiség örök Főpapja | 133 |
| Krisztus az emberiség Királya (Pásztora) | 114 |
| A megváltás műve | 115 |
| Jézus Krisztus, min az emberiség Főpapja, szenvedésével és halálával a kereszten, azaz keresztáldozatával váltott meg minket | 115 |
| Jézus Krisztus a mennyei Atya iránti engedelmességből, önként és irántunk való szeretetből vállalta a kereszthalált | 119 |
| Jézus szenvedésének története | 120 |
| Jézus szenvedésének és kereszthalálának kiértékelése és magyarázata | 124 |
| Jézus Krisztus szenvedésével és kereszthalálával elégtételt adott az emberiség bűneiért | 124 |
| Jézus és a szenvedés | 127 |
| Jézus Krisztus által adott elégtétel belső értéke szerint minden bűnt felülmúló és végtelen értékű | 127 |
| Jézus Krisztus szenvedésével és kereszthalálával nemcsak elégtételt adott a bűnökért, hanem kiérdemelte számunkra a természetfeletti rend visszaállítását, önmagának pedig a megdicsőülést | 127 |
| Jézus Krisztus megdicsőülése | 131 |
| Jézus Krisztus halála után lelkével az alvilágba szállt alá | 131 |
| Jézus krisztus harmadnapra dicsőségesen feltámadt | 132 |
| A föltámadt Üdvözítő testével és lelkével fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján | 133 |
| Jézus az idők végén újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtaka | 133 |
| Megfontolások Jézus szenvedésével és halálával kapcsolatban | 134 |
| Krisztus kereszthalála és feltámadása | 134 |
| A Kereszt | 135 |
| Krisztus és a kereszt | 135 |
| Krisztus nyitott Szíve | 136 |
| Jézus Krisztus keresztje a győzelem jele | 136 |
| A megváltás tárgyi és alanyi értelemben | 137 |
| A zsidó nép felelőssége Jézus halálával kapcsolatban | 138 |
| Meglátszik-e a megváltás hatása a világon? | 138 |
| A megváltó édesanyja | 140 |
| A Názáreti Mária az Isten Anyja | 143 |
| Az anyaság | 143 |
| A. B. Szűz Mária valóban az Isten Anyja | 143 |
| Isten Anyjának sértetlen szűzessége | 146 |
| Márai szűz a szülés előtt, a szülésben és a szülés után | 146 |
| Jézus testvérei | 148 |
| József és Mária házassága | 150 |
| A Szeplőtelen Fogantatás | 152 |
| A Szeplőtelen Fogantatás hittételének kifejlődése | 156 |
| A Szűzanya mentes volt minden személyes bűntől, a halálos és a bocsánatos bűntől is | 158 |
| A B. Szűzanya mentes volt a bűnre való hajlandóságtól és a bűnös vágyakat ébresztő kísértésektől is | 159 |
| A mennybe fölvett Szűzanya | 159 |
| A mennybevétel hittételének fejlődése | 161 |
| A Szűzanya mennybevétele: jutalom és hatalom | 162 |
| A Szűzanya a Világmindenség Királynője | 163 |
| A Szűzanya szerepe az üdvösség történetében és az egyház életében | 164 |
| Részesedésünk a megváltásban | 169 |
| A megigazulásról | 174 |
| A megigazulás belső tartalma | 177 |
| A megigazulásban elnyerjük Isten természetfeletti ajándékát, a megszentelő kegyelmet, amely nemcsak eltörli bűneinket, hanem belsőleg megújít és megszentel minket, így a megigazult ember az isteni természet részese, az isten fogadott fia és örököse lett | 178 |
| Elnyerjük a kegyelmet | 180 |
| A kegyelem fogalma | 182 |
| A megszentelő kegyelem és annak kísérete | 182 |
| A kegyelem hatása bennünk | 182 |
| A negatív oldal: Isten valóban eltörli bűneinket | 183 |
| Ószövetség | 184 |
| Újszövetség | 184 |
| Pozitív oldal: Isten a megigazulásban valóban megújít, megszentel minket | 188 |
| A megigazulás újjászületés | 188 |
| A megigazult ember új teremtmény | 190 |
| Krisztusban meghaltunk és föltámadtunk | 190 |
| A megigazulásban Isten a bűnből saját országába helyez át minket | 191 |
| A megigazuláskor részesedünk az isteni természetben | 191 |
| A megigazulásban történő megújulás tökéletessége | 193 |
| Istn fiai lettünk | 193 |
| Krisztus testvérei | 194 |
| Örökösei Istennek, Krisztusnak társörökösei | 194 |
| A megigazulásban elnyerjük Isten teremtetlen kegyelmét, magát a Szentlelket, aki a lelkünkben lakik | 195 |
| A Szentlélek bennünk lakik (Inhabitáció) | 196 |
| A bennünk lakó Szentlélek megtisztítja lelkünket | 197 |
| A bennünk lakó Szentlélek megjelöl és lefoglal minket | 197 |
| A bennünk lakó Szentlélek az Isten képét és hasonlatosságát megújítja | 197 |
| A bennünk lakó Szentlélek éltünket és jövőnket Krisztushoz köti | 197 |
| A bennünk lakó Szentlélek kegyelmi segítsége | 197 |
| A bennünk-lakásnak néhány fontosabb jele | 199 |
| Éljünk mindig a megszentelő kegyelem állapotában | 199 |
| Szívesen imádkozzunk | 199 |
| Szeressük és szívesen olvassuk a Szentírást | 199 |
| A Szűzanya tisztelete és szeretete | 200 |
| A kölcsönös szeretet | 200 |
| Előkészület a megigazulásra | 202 |
| A pelagiánusok | 202 |
| A hitújítók | 202 |
| A szemipelágiánusok | 203 |
| Mire képes az ember a megigazulás előtt? | 204 |
| A bűnben élő ember akaratának természetes erejével, a kegyelem segítsége nélkül is képes arra, hogy erkölcsileg jót cselekedjék ezért a bűnös embernek nem minden cselekedete bűn | 204 |
| Mi az ember feladata a megigazulás előtt? | 206 |
| A felnőtt ember isten kegyelmétől indíttatva és azzal együttműködve köteles hittel és más jócselekedetekkel előkészülni a megigazulásra | 206 |
| Milyen hit kell a megigazuláshoz? | 210 |
| A dogmatikai hit önmagában nem elég | 210 |
| Nem elégséges a bizakodó hit sem | 210 |
| A hitnek, amellyel felkészítjük magunkat a megigazulásra | 211 |
| Erőnek és szilárdnak | 211 |
| Általánosnak | 211 |
| Élő hitnek kell lennie | 211 |
| Mondhatjuk-e, hogy az ember egyedül a hit által igazul meg? | 211 |
| Hogyan igazult meg Ábrahám? | 211 |
| A megigazulás ingyenessége | 212 |
| A megigazulás előtti előkészítő cselekedetekhez, sőt a hithez való első lépéshez is, isten kegyelme elengedhetetlenül szükséges | 212 |
| A megigazulást előkészítő jócselekedetek nem érdemszerzők, azaz a megigazulás az irgalmas Isten ingyenes ajándéka | 215 |
| A kegyelem állapotában | 217 |
| Külön kinyilatkoztatás nélkül senki sem lehet biztos a hitnek a bizonyosságával a felől, hogy valóban kegyelmi állapotban van | 220 |
| A kegyelmi állapot jelei | 222 |
| A megigazult emberekben a megszentelő kegyelem állapota nem egyenlő | 222 |
| A kegyelmi élet elveszíthető, a halálos bűn által el is veszítjük | 224 |
| A megszentelő kegyelem isten kegyelmétől indíttatva, krisztus érdeméből a bűnbánat szentsége által újra elnyerhető | 228 |
| Isten a megigazult embernek mindig megadja a szükséges segítséget, hogy a kegyelem állapotában ki tudjon tartani, azaz hogy isten parancsait minidg teljesíteni tudja | 229 |
| A megigazult ember egész életén át Isten különleges kiváltsága nélkül a bocsánatos bűnöket nem tudja elkerülni | 233 |
| A kegyelem állapotában élő ember köteles megtartani Isten törvényét | 235 |
| Isten nagy ajándéka a mindvégig való kitartás a kegyelem állapotában | 237 |
| A megigazult ember Jézus Krisztus érdemei által Isten kegyelmének segítségével jócselekedeteivel valóban érdemeket szerez | 239 |
| Az érdemszerzés feltételei | 242 |
| Személyi feltételek | 242 |
| Csak itt a földön | 242 |
| Kegyelem állapotában | 242 |
| A cselekedet feltételei | 242 |
| Pozitív cselekedet | 242 |
| Erkölcsileg tisztességes | 242 |
| Szabad cselekedet | 242 |
| Természetfeletti | 242 |
| Az érdem tárgya | 243 |
| A megigazult ember kiérdemli magának | 243 |
| A kegyelem növekedését | 243 |
| Az örök életet | 243 |
| A mennyei dicsőség növekedését | 243 |
| Anyagi javakat az üdvösség szempontja szerint | 243 |
| A megigazult ember nem tudja kiérdemelni | 243 |
| Az első hatékony kegyelmet | 243 |
| A többi hatékony kegyelmet | 243 |
| A végső kitartást | 243 |
| A bűnbeesés után a megtérést | 243 |
| A megigazult ember másoknak nem tud érdemeket szerezni | 243 |
| A bűnös ember sem magának, sem másnak nem tud érdmeket szerezni | 243 |
| Érdemeink, amelyek a halálos bűn miatt elhaltak, a megigazuláskor visszaélednek | 244 |
| Isten üdvözítő akarata | 248 |
| Isten Jézus Krisztus érdemei által minden embert üdvözíteni akar | 250 |
| A megigazult embernek Isten mindig megadja a kegyelmet ahhoz, hogy isten parancsait mindig megtartsa és megmaradjon a kegyelem állapotában | 253 |
| Isten a bűnösöknek, még a megátalkodott bűnösöknek is megadja a szükséges és elégséges kegyelmet, hogy megtérjenek | 253 |
| Isten a hitetleneknek is megadja az elégséges és szükséges kegyelmet, hogy eljussanak a hitre és a megigazulásra | 254 |
| Hogyan üdvözíti Isten a keresztség nélkül elhunyt kisdedeket? | 255 |
| A gondviselés jelen rendjében van valóban és merőben elégséges kegyelem | 257 |
| A gondviselés jelen rendjében van hatékony kegyelem is | 258 |
| A hatékony kegyelem nem teszi fölöslegessé és nem szünteti meg a szabad akaratot | 259 |
| Az isteni előrerendelés titka | 261 |
| Valljuk az örök, csalhatatlan és változhatatlan isteni előrerendelést | 263 |
| Megjegyzések az előrerendeléssel kapcsolatban | 266 |
| Nem szünteti meg a szabadakaratot | 266 |
| Elengedhetetlenül szükséges az üdvösséghez | 2166 |
| Egyetlen oka: Isten irgalmas jósága | 266 |
| A gondviselés egészen különleges esete | 266 |
| A végső cél: az üdvösség | 266 |
| Hányan vannak, akik üdvözülnek? | 266 |
| Nincs hitbeli bizonyosságunk | 266 |
| A kiválasztottság jelei | 268 |
| Isten eleve senkit sem kárhoztat el, csak utólag, azaz bűnei miatt | 269 |
| Az üdvösség beteljesedése | 275 |
| Az ember sorsa | 276 |
| Az ember halála | 277 |
| Miért kell meghalni? A halál eredete | 278 |
| A gondviselés jelen rendjében a halál a bűn büntetése | 278 |
| A halál egyetemes érvénye | 279 |
| Az áteredő bűn következtében minden embernek meg kell halnia | 280 |
| A halál jelentősége | 281 |
| A halálban véget ér számunkra az üdvösség zarándokútja, az ember érdemeket többé már nem szerezhet | 281 |
| A keresztény ember halála Jézus Krisztus halálában való részesedés | 283 |
| A különítélet | 284 |
| Közvetlenül a halál után történik a különítélet, amelyben JÉzus Krisztus megítél bennünket és dönt az ember örök sorsáról az ítéletet azonnal követi a végrehajtás | 284 |
| A mennyország | 289 |
| Az igazak lelkei, akik minden bűntől egészen tiszták és minden büntetsétől mentesek, a mennyországba jutnak | 289 |
| Az ember számára lényeges és valódi boldogság az Isten | 291 |
| Az üdvözültek a mennyben látják az Isten színről színre, úgy, amint van | 292 |
| Isten színről színre való látása teljesen természetfeletti cselekedet | 293 |
| Az istenlátás nem egyforma az üdvözültekben | 294 |
| Az istenlátás az üdvözültekben tökéletes szeretet fakaszt és kimondhatatlan boldogságot és örömet eredményez | 295 |
| Az üdvözültek lényegi, alanyi boldogsága abban áll, hogy látják az Istent, vele a tökéletes szeretetben egyesültek és kimondhatatlan boldogságban és örömben részesednek | 295 |
| Az üdvözültek boldogsága örök: soha meg nem szűnik és eleszíteni sem tudják | 295 |
| A kárhozat | 297 |
| Akik halálos bűnben halnak meg, az örök kárhozatra jutnak | 297 |
| A pokolban kettős szenevdés van maga a kárhozat és a kárhozat kínjai | 297 |
| A pokol kínjai és szenvedései nem egyformák a kárhozottakban | 300 |
| A pokol kínjai és szenvedései örökké tartanak | 300 |
| A halál utáni tisztulás | 302 |
| Azoknak lelkei, akik bocsánatos bűnben halnak meg, vag ybűneikért még büntetést érdemelnek, a tisztítóhelyre jutnak, hogy ideig tartó büntetésekkel megtisztuljanak | 302 |
| A világ sorsa | 305 |
| Jézus Krisztus, a mi Urunk, Megváltónk és Üdvözítőnk az idők végén dicsőségében újra eljön erre a világra, hogy beteljesítse és tökéletessé tegye a megváltást | 309 |
| Mikor jön el? | 310 |
| Miért jön el Jézus? | 311 |
| A megváltás győzelem | 311 |
| Jézus második eljövetelének előjelei | 311 |
| Az evangélium hirdetése az egész világon | 312 |
| Az Antikrisztus eljövetele | 313 |
| A nagy elpártolás a hittől | 313 |
| Illés és Hénok eljövetele | 314 |
| Üldözések, természeti csapások és kozmikus katasztrófák | 314 |
| A zsidók megtérése | 315 |
| Az Úr Jézus Krisztus második eljövetele alkalmával hatalmas erejével minden embert feltámaszt | 315 |
| A földi test és a föltámadott test azonossága | 317 |
| Jézus Krisztus második eljövetele alkalmával a holtak föltámasztása után ünnepélyesen megítél minden embert, ez lesz az utolsó, vagy világítélet | 318 |
| Az utolsó ítélet célja | 320 |
| Azért lesz tehát utolsó ítélet | 320 |
| A jelen világ az utolsó ítélet után megszűnik, de nem semmisül meg, hanem átalakul | 321 |
| III. kötet | |
| Dogmatika III. rész: A megszentelődés eszközei 1. rész | 5 |
| Bevezető | 6 |
| A szentségekről általában | 7 |
| Jézus Krisztus tevékeny jelenléte a liturgiában | 10 |
| Melyek a liturgikus tevékenységek | 10 |
| A liturgia kerete az egyházi év | 10 |
| A liturgia az egyház tevékenységének csúcsa és forrása | 10 |
| A szenségek | 11 |
| Jézus az egyházra bízta a szentségeket | 12 |
| A szentségek a Szentlélekben, a Szentlélek a szentségekben | 12 |
| A lelki élet forrásai a szentségek | 12 |
| Krisztus Urunk hét szentséget rendelt | 14 |
| A szentségek a szentírásban | 15 |
| Jézus Krisztus szenvedésének előestéjén adta nekünk az Oltáriszentséget, azaz az Eucharisztiát és papszentelés szentségét | 15 |
| A föltámadt Üdvözítő első húsvéti ajándéka a bűnbocsánat | 17 |
| Jézus mennybemenetele előtt rendelte a keresztséget | 18 |
| A házasság szentsége | 18 |
| A bérmálás | 19 |
| Betegek kenete | 19 |
| Az egyház atyák nem sorolják fel a hétszentséget | 20 |
| A szentségek belső összefüggése | 21 |
| A szentségek tárgyi és személyi hatékonysága | 22 |
| A szentségi jelek belső tartalma | 23 |
| A szentségek anyaga és formája | 24 |
| A szentségek kiszolgáltatója | 25 |
| Ki veheti fel a szentségeket | 26 |
| Csak élő ember | 26 |
| Felvételi szándék | 26 |
| A keresztség szükséges | 26 |
| A szentségek hatása bennünk | 30 |
| A megszentelő kegyelem, a kegyelmi élet | 31 |
| A szentségi kegyelem | 32 |
| A szentségi jegy (a karakter) | 36 |
| A szentségi jelek horizontális távlatai | 38 |
| A szentségi jel emlékeztet a múltra | 38 |
| A szentségi jelnek jelenbe mutató értelme | 39 |
| A szentségi jelnek a jövőbe mutató jelentése | 39 |
| A szentségek és a mi halálunk viszonya | 40 |
| A szentségek vertikális távlatai | 41 |
| A szentségek Isten üdvözítő szeretetének jelei | 43 |
| Eljött hozzánk | 44 |
| Megbocsátotta bűneinket | 44 |
| Munkatársaivá fogadott | 44 |
| Önmagát adta nekünk | 45 |
| Az Eucharisztiáról | 47 |
| Az Eucharisztia rendelése | 49 |
| Ószövetségi vonatkozás | 50 |
| Újszövetségi vonatkozás | 54 |
| Megjegyzés a szentírási dokumentumokhoz | 54 |
| Mi az Eucharisztia | 57 |
| Az Eucharisztia valódi és sajátos áldozat | 58 |
| Az Eucharisztia tehát valóban áldozat | 59 |
| A keresztáldozat és a szentmise | 60 |
| A keresztáldozat és a szentmise egy áldozat | 60 |
| Mi történik a szentmisében | 62 |
| Mi történ az utolsó vacsorán? | 62 |
| Mi történt a keresztfán? | 62 |
| Milyen lelkülettel vegyünk részt a szentmisén? | 63 |
| A szentmise kellékei | 65 |
| A szentmise áldozatot a felszentelt pap mutatja be | 65 |
| Az Eucharisztia anyag a búzakenyér és szőlőbor | 69 |
| A kenyeret és a bort átváltoztató szavak | 70 |
| Az Eucharisztikus áldozat liturgiája | 74 |
| Az igeliturgia | 74 |
| Az áldozati liturgia | 74 |
| Az átlényegülés | 76 |
| A szentmisében a kenyér és a bor lényege Krisztus testévé és vérévé változik át | 76 |
| Az átlényegülés csodálatos és egyedülálló változás | 78 |
| Az átlényegülés a szentírás szerint | 79 |
| Az első három század szentatyái tanítják és hirdetik | 79 |
| Jézus jelenléte az Eucharisztiában | 81 |
| Az Eucharisztiábn Jézus Krisztus valóban, valóságosan és lényegileg minda két szín alatt a kenyér és a bor színében testével és vérével, testével és lelkével, istenségével és emberségével, a teljes Krisztus egészen és osztatlanul jelen van | 81 |
| A szentáldozás | 84 |
| A szentáldozás Jézussal egyesít bennünket | 86 |
| A szentáldozás a lélek tápláléka | 87 |
| A szentáldozás a bűnök ellenmérge | 88 |
| A szentáldozás megvalósítja köztünk a lelki egységet | 88 |
| A szentáldozás az örök élet és a dicsőséges feltámadás záloga | 89 |
| Előkészület a szentáldozásra | 89 |
| Szentségi böjt | 89 |
| Lelki előkészület | 90 |
| Hálaadás a szentmise és szentáldozás után | 91 |
| Mikor és hányszor kell áldozni | 91 |
| A gyakori szentáldozás | 93 |
| A szentáldozás története | 93 |
| Az Eucharisztia tisztelete | 96 |
| Hogyan alakult ki az Eucharisztia őrzése | 97 |
| Az Eucharisztikus körmenetek | 98 |
| Szentségkivétel, szentségi áldás és szentségimádás | 99 |
| Jézus Szíve nagykilenced | 101 |
| Az Eucharisztikus világkongresszusok | 102 |
| Az igeliturgia, azaz a pap távollétében végzett istentisztelet | 104 |
| A szentmise áldozat célja | 106 |
| A szentmise Istent dicsérő imádás | 106 |
| A szentmise hálaáldozat | 107 |
| A szentmise engesztelő áldozat | 108 |
| A szentmise kérő áldozat | 110 |
| A szentmise gyümölcsei | 111 |
| Az egyház javára | 111 |
| Azoknak akik részt vesznek benne | 111 |
| Akiért a miséző pap felajánlja | 112 |
| A szentmise gyümölcse annak aki a szentmisét bemutatja | 113 |
| A szentmise értéke és a keresztény élet | 115 |
| Csúcspont és forrás. Az egyház életének középpontja | 115 |
| A Jézussal való találkozás elővételezése | 115 |
| A keresztségről | 116 |
| Bevezetés | 118 |
| A keresztség alapítása | 119 |
| A keresztség szentségét Jézus Krisztus alapította | 119 |
| A keresztség szentségének kellékei | 123 |
| A keresztség szentségének anyaga | 123 |
| A keresztség szentségének formája | 124 |
| A keresztelés hármas módja | 125 |
| A keresztség kiszolgáltatói | 125 |
| Ki veheti föl a keresztséget | 126 |
| Felnőtt keresztség | 126 |
| Gyermek keresztség | 126 |
| Keresztség kegyelmi hatásai | 131 |
| A keresztség újjászületés - részesedés az isteni természetben | 131 |
| A keresztségben meghaltunk a bűnnek és föltámadunk az örök életre | 131 |
| A keresztségben Jézus Krisztusba öltözködtünk | 132 |
| A keresztség szentségében részesülünk a megváltásban, megkapjuk a megszentelő kegyelmet | 133 |
| A keresztség valóban eltörli bűneinket | 134 |
| A keresztség eltörli a bűnökért járó büntetést is | 134 |
| A keresztség nem csak a bűnt és a bűnökért járó büntetést törli el, hanem a keresztségben valóban újjászületünk és új teremtmények leszünk | 134 |
| Megkaptuk a megszentelő kegyelem kíséretét | 135 |
| A keresztség-által az isteni élet az isteni természet részesei lettünk. Hasonlók lettünk az Istenhez | 135 |
| A keresztségben Isten fiai, Krisztus testvérei, örökösei Istennek, Krisztusnak pedig társörökösei lettünk | 136 |
| A keresztségben Isten földi országának Jézus Krisztus titokzatos testének, Isten népének, az egyháznak lettünk a tagjai | 137 |
| A keresztség szentségébn Isten eltörölhetetlen szentségi jegyet vésett a lelkünkbe | 138 |
| A keresztség óta Isten áll mellettünk kegyelmével | 140 |
| A keresztség szükségessége | 142 |
| A bérmálásról | 144 |
| Bevezetés | 146 |
| Bérmálás szentségének rendelése | 149 |
| A bérmálás a keresztségtől különböző, Jézus Krisztus által alapított, valódi szentség | 149 |
| Bérmálás a szentírásban | 150 |
| A bérmálás az egyházi hagyományban | 155 |
| A bérmálás szentsége | 157 |
| A bérmálás anyaga | 157 |
| A bérmálás formája | 158 |
| A bérmálás kiszolgáltaja | 159 |
| Ki veheti föl a bérmálás szentségét | 161 |
| A bérmálás szentségének hatása | 163 |
| A Szentlélek növeli bennünk a kegyelmi életet és a kegyelem kíséretét | 165 |
| A Szentlélek lelkünkbe vési a bérmálás szentségének eltörölhetetlen pecsétjét | 166 |
| A megbérmált ember Krisztus prófétája és tanítója lesz | 167 |
| A bérmálás szentségének eltörölhetetlen pecsétje részesít minket Krisztus papságában | 168 |
| A bérmálás szentségének eltörölhetetlen pecsétje részesít minket Krisztus királyságában és uralmában | 170 |
| A bérmálás szentségi kegyelme | 171 |
| A bérmálás szükségessége | 174 |
| A keresztség és a bérmálás összefüggése | 176 |
| A lelki élet alapvető kérdései | 179 |
| A lelki élet életszentség | 181 |
| Életszentség: kegyelemben élni | 183 |
| Életszentség lényege a szeretet | 183 |
| Az életszentség: a parancsolatok teljesítése | 184 |
| Életszentség: kötelességeink teljesítése | 185 |
| A lelki élet feltételei | 186 |
| Érdeklődés az Isten és az Isten ügye iránt | 186 |
| Álhatatosság, kitartás és hűség | 186 |
| Függetlenség az anyagi javaktól | 187 |
| Áldozat az Isten ügyéért | 188 |
| Lelki élet irányítója | 189 |
| Helyes | 189 |
| Bizts | 189 |
| Érzékeny | 189 |
| Istenre hangolt lelkiismeret | 189 |
| A lelki élet tápláló gyökerei | 190 |
| A lelki élet mindnenapi gyakorlatai | 191 |
| A jószándék | 191 |
| Imádság | 193 |
| Imádság fajtái | 193 |
| Tartalom szerint | 193 |
| Imádás | 193 |
| Kérés | 193 |
| Hálaadás | 193 |
| Engesztelés | 194 |
| Forma szerint | 194 |
| Szóbeli forma | 194 |
| Elmélkedés | 194 |
| Egyéni és közös ima | 194 |
| Idő szerint | 194 |
| Reggeli és esti ima | 194 |
| Imádság kellékei | 195 |
| Az úr Jézus nevében | 195 |
| Tisztelettel és összeszedetten | 195 |
| Bizalommal | 195 |
| Állhatatosan | 196 |
| Az imádság kegyelmi hatásai | 196 |
| Isten a jól végzett imádságot mindig meghallgatja | 196 |
| Az imádság az Istenhez emeli a lelket és átalakítja | 196 |
| Az imádságból fakad az igazi vallásosság | 196 |
| Az Istentől való teljes függés elismerése és átélése | 197 |
| Az Isten jelenlétében való élet | 197 |
| Az Isten mindekefelett szeretete | 197 |
| A leggyakoribb imádságok | 198 |
| Miatyánk | 198 |
| Az Üdvözlégy Mária és az Úr angyala | 198 |
| Az apostoli hitvallás | 198 |
| Zsoltárok, himnuszok | 198 |
| Szentmise, szentáldozás, szentgyónás | 199 |
| Szentségimádás | 199 |
| Rózsafüzér | 199 |
| Keresztúti ájtatosság | 199 |
| Litániák | 199 |
| Röpimák, fohászok | 199 |
| Néhány gyakorlati szempont az imádsághoz | 200 |
| Legyen az imádságunk személyes jellegű | 200 |
| Ne legyen az imádság teljesítmény | 200 |
| Az egyéni imádságból nagyon könnyen kimarad a dicsőítés és a hálaadás | 200 |
| Időt az imádságra | 200 |
| Isten válaszol is az imádságra | 200 |
| Szentírás olvasás, lelki olvasmány | 201 |
| Vallásos érzülettel | 201 |
| Elmélkedve | 201 |
| Hűségesen | 201 |
| Mindennapi bűnbánat és engesztelés | 201 |
| Bűnbánat szentsége | 202 |
| Szigorú böjti napok | 203 |
| Hústilalmi napok | 203 |
| Bűnbánati napok minden péntek | 203 |
| A megszentelődés eszközei II. rész | 205 |
| Bevezetés | 209 |
| Célunk az örök élet | 211 |
| A bűn | 212 |
| A bűnbánat szentsége | 215 |
| A bűnbocsánat szentségének elnevezései | 215 |
| Jézus bűnbocsátó hatalmat adott az egyháznak, az apostoloknak és az ő utódaiknak a keresztség után elkövetett bűnök bocsánatára | 216 |
| Nagy Szent Leó pápa (440-461) levele | 217 |
| A szentségekről szóló tanítás tudományos megfogalmazása a XII. sz. közepén történik | 219 |
| A trentói zsinat (1545-1563) | 220 |
| A bűnbocsánat szentsége a szentírásban | 222 |
| Hogyan nyerhetjük el Istentől bűneink bocsánatát? | 223 |
| A bánatról és az erős fogadásról | 224 |
| Mi a bánat? | 224 |
| A bánat kellékei, tulajdonságai | 227 |
| Valódi belső meggyőződésből való | 227 |
| Természetfeletti | 228 |
| Minden más érzületnél nagyobb | 228 |
| Egyetemes | 228 |
| Az erős fogadásról | 229 |
| Az erős fogadás kellékei | 229 |
| Erősakarat | 229 |
| Hatékony | 230 |
| Egyetemes | 230 |
| A bűnök bevallása: a gyónás | 231 |
| A trentói zsinat rendelkezései | 231 |
| Teljes | 233 |
| Őszinte | 233 |
| Titkos | 233 |
| A gyónásteljességét elősegítő eszköz | 234 |
| A lelkiismeretvizsgálat | 234 |
| Az egyetemes gyónás | 235 |
| Az elégtétel | 238 |
| A gyóntató kötelessége: feladni az elégtételt | 238 |
| A gyónó kötelessége: elfogadni és elvégezni | 238 |
| A bűnök megbocsátása | 239 |
| A gyóntató pap | 241 |
| A föloldozás: bírói tevékenység | 242 |
| A gyóntató kötelezettsége: a gyónási titok | 242 |
| A bűnbocsánat szertartása | 243 |
| A bűnbocsánat szentségének kegyelmi hatása | 244 |
| A bűnbocsánat szentsége visszaadja a kegyelmi életet | 245 |
| A bűnbocsánat szentsége úgy eltörli bűneinket, hogy azok többé nincsenek és sohasem élednek vissza | 247 |
| A bűnbocsánat szentsége jócselekedeteinket, érdemeink értékét visszaállítja | 247 |
| A bűnbocsánat szentsége szentségi kegyelmet, erőt segítséget ad | 248 |
| A bűnbocsánat szentsége hatása az a boldogító tudat, hogy az Isten megbocsátott | 248 |
| A bűnbocsánat szentségével való kapcsolatunk | 250 |
| Mire figyelmeztet minket a bűnbocsánat szentsége | 250 |
| Mit kíván tőlünk a bűnbocsánat szentsége? | 251 |
| Mikor kell gyónni? | 251 |
| Hogyan gyónunk? | 253 |
| A bűnbánati liturgia | 255 |
| A búcsúkról | 256 |
| Fogalomtisztázás | 256 |
| Mi a búcsú? | 257 |
| Ki adhatja meg a búcsút? | 257 |
| Kik részesülhetnek a búcsúban? | 260 |
| A Szentkenet szentsége | 263 |
| A szentkenet szentsége Krisztus Urunk által rendelt szentség a betegek számára, testi-lelki javunkra | 266 |
| A szentkenet tagadói | 268 |
| Egyházi megnyilatkozások a szentkenet szentségével kapcsolatban | 269 |
| I. Ince pápa (401-417) levele | 269 |
| A skolasztika által kidolgozott szentségtan a firenzei zsinatban | 271 |
| A hitújítókkal szemben a trentói zsinat (1545-1563) | 272 |
| A II. vatikáni zsinat | 276 |
| A betegek kenete a szentírásban | 276 |
| A betegek kenetének szentségi jelei | 278 |
| A betegek szentségének kegyelmi hatásai | 280 |
| Növeli a megszentelő kegyelmet | 281 |
| Szentségi kegyelem gyógyít | 281 |
| Eltörli a bűn maradványait | 281 |
| Eltörli az ideigtartó büntetéseket | 282 |
| Részesít Jézus halálában | 282 |
| Ki adhatja fel és ki veheti fel a betegek kenetét? | 285 |
| A betegek kenetének kiszolgáltatója | 285 |
| Ki eheti föl a betegek kenetét? | |
| A szentkenet szükségessége | 285 |
| A betegek kenetének kiszolgáltatása | 286 |
| A betegellátás | 287 |
| A szentkenet egyéni kiszolgáltatása | 287 |
| A betegek kenetének közösségi kiszolgáltatása | 288 |
| A pápai áldás teljes búcsúval | 289 |
| A szent Útravaló | 289 |
| A papszentelés szentsége | 290 |
| Bevezetés | 296 |
| A papszentelés szentsége Jézus Krisztus által alapított szentség, amely papi hatalmat és kegyelmet ad azoknak, akiket Krisztus saját küldetésének folytatására kiválasztott | 297 |
| Történeti áttekintés | 299 |
| Trentói zsinat (1545-1563) | 299 |
| A II. vatikáni zsinat (1962-65) | 300 |
| Papszentelés a szentírásban | 303 |
| Hogyan alapította Jézus? | 304 |
| A Krisztustól kapott lelki hatalom kézrátétellel történő átadása | 306 |
| A papszentelés kegyelmi hatásai | 310 |
| Eltörölhetetlen szentségi jegy (Papi karakter) | 311 |
| A papszentelésben kapott kegyelem | 312 |
| Az egyházi rend fokozatai | 313 |
| A római pápa | 313 |
| A püspökök az apostolok utódai | 313 |
| A papok | 314 |
| A diakónusok | 315 |
| Az egyházi rend kiszolgáltatása | 315 |
| Ki szentelhet? | 315 |
| Hogyan történik a papszentelés? | 316 |
| Kit tehet felszentelni? | 317 |
| Csak férfit, a római egyház nőket nem szentelhet | 317 |
| Akinek van hivatása | 318 |
| Aki megfelel a kánoni előírásoknak | 319 |
| Különleges követelmények a papi életben | 320 |
| Életszentségre való elkötelezettség | 320 |
| A papi élethez szükséges erények | 320 |
| A papi engedelmesség | 321 |
| A papi celibátus | 321 |
| Az anyagi javakkal szembeni papi magatartás | 322 |
| A keresztény hívő magatartása a papsággal szemben | 323 |
| Ima a papi hivatásokért | 324 |
| A házasság szentsége | 325 |
| Bevezetés | 326 |
| A házasság szentsége a szentírásban | 327 |
| Az egyház tanítása a házasság szentségéről | 329 |
| II. lateráni zsinat 1139 | 329 |
| II. Lyoni zsinat 1274 | 330 |
| Exultate Deo 1439 (Örmények) | 330 |
| III. Ince pápa IV. Lateráni zsinat: hirdetések | 331 |
| Trentói zsinat (1545-1563) | 331 |
| X. Piusz pápa (1903-1914) Netemere dekrétum | 334 |
| A katolikus házasság fogalma | 335 |
| A házasság lényegi tulajdonságai | 336 |
| A házasság egysége | 336 |
| A házasság felbonthatatlansága | 337 |
| Mit mond a szentírás a felbonthatatlanságról, ill. a válásról | 339 |
| Lehetséges-es a válás? | 341 |
| A házasság szentségének kegyelmi hatása | 342 |
| A felbonthatatlan kötelék | 342 |
| A kegyelmi élet | 343 |
| A házasságkötés célja és feladata | 344 |
| A házastársak boldogsága | 344 |
| A gyermek | 345 |
| A házasságkötés szertartása | 347 |
| Az egyház joghatósága a házasság szentsége felett | 347 |
| A polgári házasság | 349 |
| Hogyan alakult ki a házasságkötés szertartása | 350 |
| A jeleleg érvényes házasságkötés szertartása | 351 |
| A házasságkötés templomban történjék | 352 |
| A házasság szentségének kiszolgáltatói maguk a házasulandók | 352 |
| A lelki élet tökéletessége | 355 |
| Bevezetés | 357 |
| Minden ember meghívást kap az életszentségre | 358 |
| Minden ember | 358 |
| Miért kell szenteknek lennünk? | 358 |
| Mi az életszentség? | 358 |
| Hogyna valósítjuk meg és hogyan törekszünk az életszentségre? | 359 |
| Az életszentség feltétele: a tökéletesség utáni vágy | 361 |
| A tökéletesség különböző fokozoatai | 362 |
| Az első út | 363 |
| A Kezdők, a küzdők, a tisztulás útja | 363 |
| Kik tartoznak a tökéletesség első fokozatába? | 363 |
| A tökéletesség utáni vágy | 363 |
| Milyennek kell lennie? | 364 |
| Mik a teendők a lelki élet első szakaszán? | 367 |
| A szükséges ismeretek megszerzése | 367 |
| Ismerni a lelki élet alaptörvényét | 367 |
| Ismerjük meg saját magunkat | 367 |
| A jellem kialakítása | 369 |
| A hit | 370 |
| A hit az értelem hódolata | 370 |
| Az akarat engedelmessége | 370 |
| Erős és állhatatos | 371 |
| Általános | 371 |
| Élő, eleven hit | 372 |
| Kötelességeink a hittel szemben | 372 |
| Saját hitünkkel szemben | 372 |
| Mások hitével szemben | 373 |
| Hitünk válasza a mai kor problémáival | 373 |
| A remény | 375 |
| Vágyakozás az Isten után | 375 |
| A remény bizalom | 375 |
| Szerepe a kötelesség útján | 376 |
| Megóv az üdvösség veszélyeitől | 376 |
| Hathatóssá tenni imánkat | 376 |
| Erőforrás | 376 |
| A szeretet | 377 |
| Az akarat magatartása | 377 |
| A szeretet Istennel egyesít | 378 |
| Teljes azonosulás Isten akaratával | 378 |
| Isten jelenlétében való élet | 378 |
| Öröm és békesség | 379 |
| Buzgóság Isten ügyéért | 379 |
| Áldozatvállalás | 379 |
| Az istenszeretet mindenekfelettisgée | 379 |
| Az istenszeretet tevékeny | 380 |
| A többi erényeket értékessé tevő hatása | 380 |
| A szeretet nem szűnik meg sohasem | 380 |
| A felebaráti szeretet | 380 |
| Önzetlen | 381 |
| Ellenségszeretet | 381 |
| A szerethimnusz | 381 |
| Az emberszeretet gyakorlása | 383 |
| A szeretet jelentősége a lelki életben | 384 |
| Az okosság | 385 |
| Az igazságosság | 385 |
| Az alázatosság | 385 |
| A lelki erősség | 386 |
| A mértéktartás | 386 |
| A szív megtisztítása | 387 |
| Az engesztelés | 387 |
| A jövőt biztosító önmegtagadás | 387 |
| Küzdelem a kísértések ellen | 389 |
| Küzdleem a szenvedélyek ellen | 390 |
| Harc a hét főbűn ellen | 391 |
| Hogyan viselkedjünk? | 394 |
| A lelki szárazság idején | 394 |
| Az aggyálok esetén | 394 |
| A második út | 395 |
| A haladás vagy a megvilágosodás útja | 395 |
| Kik tartoznak a második szakaszba? | 395 |
| Mik a teendők? | 396 |
| Megerősödjenek a kegyelemben | 396 |
| Kövessék Jézust | 396 |
| Az imaélet átalakulása | 396 |
| A harmadik út | 397 |
| A tökéletesség vagy az egyesülés útja | 397 |
| Kik vannak ebben a szakaszban? | 397 |
| Itt már nem beszélünk tennivalókról | 397 |
| A legjellemzőbb a szemlélődés | 397 |
| A nyugvó ima | 398 |
| A teljes egyesülés Istennel | 398 |
| Az önkívületi egyesülés | 398 |
| Az átalakító egyesülés | 398 |
| Rendkívüli misztikusjelenség | 399 |
| Irodalomjegyzék | 400 |
| Tartalomjegyzék | 407 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.