| Bevezetés | 1 |
| A krisztológia helye a teológiában. | |
| Krisztus személye mint misztérium. | |
| A krisztológia feladatköre. | |
| Dogmafejlődés a krisztológiában | 3 |
| A Biblián belüli dogmafejlődés: | |
| minden evangélium más Krisztus-képet rajzol, | |
| az ószövetség gondolatvilágából vett fogalmazások; | |
| uj következtetések és uj felismerések. | |
| Szükebb értelemben vett dogmafejlődés: | |
| Jézus istenségének és emberséggének kérdése, | |
| az istenség és emberség egymáshoz való viszonya az ötödik század előtt; | |
| az efeuzisi és kalcedoni zsinat; | |
| ujabb törekvések a krisztológiában. | |
| Jézus Krisztus valóságos Isten | 16 |
| Jézus istensége az Apostolok Cselekedeteiben | |
| Jézus istensége és a szinoptikusok. | |
| Jézus istensége és Szent Pál. | |
| Jézus istensége és a Zsidókhoz írt levél. | |
| Jézus istensége és Szent János írásai. | |
| Jézus istensége és a szenthagyomány. | |
| Jézus Krisztus valóságos ember | 40 |
| Nem látszat-teste volt, hanem valódi teste. | |
| Emberségéhez az emberi lélek teljessége is hozzátartozik. | |
| Természetükkel való egylényegűsége. | |
| Szenvedőképessége. | |
| Faji hovatartozása. | |
| Jézus emberségének szótériológiai mondanivalói. | |
| Az istenség és emberség viszonya Jézus Krisztusban | 47 |
| Jézus istenségét és emberségét egyetlen személy, az Ige személye birtokolja. | |
| A személyes egység nem szünteti meg az isteni és emberi természet kettősségét. | |
| Jézus két akarata és kétféle tevékenysége egy akarati döntésben találkozik. | |
| Mikor vette magára az Ige az emberséget és meddig tart a két természetnek egy személyben való egysége? | |
| A személyes egység következményei | 54 |
| A tulajdonságok kicserélhetősége. | |
| A cselekedetek három fajtája. | |
| A krisztológiai perichorésis. | |
| Krisztus emberségét az Igébe belekapcsoló létmozzanat kérdése. | |
| Jézust mint embert is imádás illeti meg. | |
| Jézus Krisztus emberi tudása és öntudata | 61 |
| A klasszikus teológia felosztása: | |
| relatív mindentudás, | |
| tapasztalati tudás, | |
| visio beatifica; | |
| scientia infusa | |
| Az ujabb teológiai probálkozásai a három tudásfajta egymással való összeegyeztetésére: | |
| habituális és aktuális tudás; | |
| magasabbrendü és kisebb jelentőségü tények tudása; | |
| Schilleebeeeckx elmélete; | |
| Karl Rahner nézete; | |
| Riedlinge "történeti Isten-látás" -a | |
| Beszélhetünk-e az ember Jézus isteni öntudatáról? | |
| A régiek vélekedése; | |
| Az Assumptus-Homo-elmélet; | |
| Galtier elmélete; | |
| Schillebeeckx nézete; | |
| K. Rahner; | |
| F. Malberg és E. Gutwenger véleménye; | |
| B. Lonergan és G. Marchesi nézete a "verbalizációról"; | |
| a vélemények egyeztetési kisérlete. | |
| Jézus emberi természetének akarati élete | 70 |
| Valóságos emberi szabadakarattal rendelkezett. | |
| Emberi akarata nincs és nem is lehet ellentétben isteni akaratával. | |
| Mentes volt a személyes bünöktől és az áteredő büntől. | |
| Mentes volta rendetlen kívánságoktól. | |
| Vétkezhetetlen volt. | |
| Pozitív szentsége: | |
| ontolóligai szentség, | |
| megszentelő kegyelem; | |
| a kegyelem teljessége. | |
| A kalcedoni dogma és az ujabb teológia | 78 |
| Egyesek az egyéniség modern értelmezésével nem foglalkoznak, csak Jézus értelmei, akarati és érzelmi világát próbálják mai nyelven megfogalmazni. | |
| Mások értelmezései eltérnek a kalcedoni dogma mondanivalójától, pl. Schoonenberg és Hulbosch elmélete. | |
| Akik nem megváltoztatni, hanem kiegészíteni akarják a dogmát, mint K. Rahner és tanítványai. | |
| Felhasznált irodalom | 86 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal