Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1100-1849

Szerző

Berzsenyi Dániel

Szász Károly

Csokonai Vitéz Mihály

Budapest

'Berzsenyi Dániel: Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1100-1849 ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1966
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	563 oldal
Sorozatcím:	Neveléstörténeti Könyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv 1000 példányban jelent meg. Tankönyvi szám: 52139.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
A feudalizmus kora 1526-ig
A Gellért-legenda az első káptalani iskoláról	9
A budai zsinat határozata tanítómesterek alkalmazásáról	10
Krassóhódos jobbágyközség a földesúr akarata ellenére választ tanítóvá és plébánossá egy iskolamestert	11
Városi hatóság és plébános megegyezése az iskolamester alkalmazása, eltartása ügyében	13
Pier Paolo Vergerio: Az ifjúság nemes erkölcseiről és szabad emberhez méltó tanulmányairól	14
Külföldi szemtanú egy magyarországi lovagjátékról	18
Lépes György erdélyi püspök megtiltja, hogy a nép a plébános beleegyezése nélkül válasszon iskolamestert	19
Aeneas Sylvius: A gyermekek neveléséről	20
Janus Pannonius: Dicsőítő ének mesteréhez, a veronai Guarinóhoz	25
A lőcsei zsinat elrendeli, hogy az iskolások egyháziasan viselkedjenek és öltözködjenek	29
Iskolai fenyítésből származó gyermekölés	30
Hunyadi Mátyás az egyén természetes adottságairól és a nevelésről	31
A parasztháborút megtorló 1514. évi törvény eltiltja a szegényebb papok, a tanulók, a hajdúk és a parasztok fegyverviselését	33
A török és Habsburg-hódítások elleni függetlenségi harcok kora
Reformáció és ellenreformáció
Sebaldus Heyden latin Gyermeki beszélgetései, Sylvester János magyar fordításával	37
A ferencesek harmadik rendjéhez tartozó nővéreknek tilos az írás megtanulása vagy tanítása	40
Az iskolamester a várostól kapja fizetését és ennek fegyelmi hatósága alá tartozik	40
Melanchthon levele Nádasdi Tamáshoz a békéről és a kultúráról	41
A hagyományos latin iskola és az újabb típusú (anyanyelvű) városi iskola éles ellentéte	43
Egy humanista műveltségű iskolamester fejtegetései az iskolázás társadalmi jelentőségéről	46
Az 1548. évi pozsonyi törvénycikkek az iskolákról	47
Egy nagyszombati iskolamester: A szülők örökségként műveltséggel, humanitással lássák el gyermekeiket	49
Az ellenreformáció iskolaszervezésének kezdete: Oláh Miklós érsek újjászervezi Nagyszombat káptalani-városi iskoláját	50
A besztercebányai evangélikus latin iskola tanulmányi rendje	52
Antonio Possevino jezsuita az erdélyi nemesifjak katonai nevelését szorgalmazza	56
A jezsuiták tanulmányi szabályzatából	57
Vándorló magyar deák a párizsi egyetemen	64
Bethlen Gábor utasítása a gyulafehérvári kollégium számára	69
Pázmány Péter: A fiaknak istenes neveléséről	74
Comenius: A lelki tehetségek kiműveléséről	78
Bethlen Miklós Önéletírása	83
Apáczai Csere János: Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról	91
Zrínyi Miklós a tanulásról és a nemesi ifjúság elpuhultsága ellen	98
A debreceni református iskola törvényeiből	102
II. Rákóczi Ferenc bírálata az elavult jezsuita tanrtendszerről	108
Mikes Kelemen bírálata a 17-18. század fordulójának nemesi neveléséről	109
A gyarmatosító Habsburg abszolutizmus hatalmi szervezetének kiépítése
A polgári nemzetté válás megindulása a gyarmati rendszer korlátai között
Bél Mátyás "Magyar nyelvmester" című tankönyvéből (Beszélgetés a háborúról és a békéről)	117
A paraszt, a szegény diák és tanítómester sorsa két népi vers tükrében	118
Maróthi György: Arithmetica vagy számvetésnek mestersége	123
Orczy Lőrinc verses bírálata a jezsuita iskolákról	129
Weszprémi István: A kisded gyermekeknek nevelésekről való rövid oktatás	131
Az osztrák felvilágosult abszolutizmus neveléspolitikai célkitűzéseinek kibontakozása	133
Pállya István magyar iskoladrámája az iskolamesterről	140
Losonczi Hányoki István: Hármas Kis Tükör	147
A piaristák nyitrai kollégiumának tanulmányi rendje és tankönyvei	149
Felbiger módszertani munkájából	151
Ratio Educationis	156
Barcsay Ábrahám: Tudományok nevekedéséről, budai ferdőben	164
Bessenyei György műveiből	165
Az anyanyelvű iskolák első országos érvényű rendtartásából	169
Az erdélyi Norma Regia	171
Révai Miklós: ABC könyvecske a nemzeti iskoláknak	175
A magyarországi protestánsok felügyelőinek bírálata a Felbiger-féle módszerről	177
Tessedik Sámuel pedagógiai írásaiból	179
II. József császár rendelete a német hivatalos nyelvről	188
Utasítás az anyanyelvű iskolák felügyelői számára Magyarországon	189
Kazinczy Ferenc: Hivatalba vezető beszéd	197
A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet kora. A polgári nemzet kialakulása
Decsy Sámuel: Pannóniai Féniksz, avagy hamvából feltámadott magyar nyelv	211
Kis János emlékezései a soproni iskolai magyar társaságról és a magyar ifjak göttingai tanulmányairól	213
Vályi András: Beszéd a nemzeti nevelésről	219
Törvényjavaslat a nemzeti nevelés általános alapelveinek rendszeréről	220
Hajnóczy József bíráló megjegyzései egy nevelésügyi törvénytervezet margóján	225
Angol utazó a pesti egyetemről, az egri és debreceni főiskoláról	227
Martinovics Ignác: A Szabadság és Egyenlőség Társaságának kátéja	230
Sándor Lipót főherceg, nádor a falusi iskolák csendes felszámolását javasolja Ferenc királynak	234
Csokonai mint tanuló és tanító	236
Csokonai Vitéz Mihály: Jövendölés az első oskoláról Somogyban	238
Kármán József: A nemzet csinosodása	239
Táncsics Mihály emlékezése gyermekkoráról, a falusi iskoláról	242
Ujfalvy Sándor emlékirataiból	243
Berzeviczy Gergely a parasztság kiműveléséről	251
Pethe Ferenc a tudományos felkészültség szükségességéről a mezőgazdaságban	253
Az 1790-1844 közötti törvények és az 1806. évi Ratio Educationis a magyar nyelv iskolai használatáról	254
Az 1806. évi Ratio Educationisból	261
Friedrich Engels az ausztriai kulturális elnyomásról	266
Fáy András: Próbatétel a mái nevelés két nevezetes hibáiról	267
Váradi Szabó János: A hazabeli kisebb oskoláknak jobb lábra állításokról	273
Kis János: A testet tárgyazó nevelésről	277
Brunszvik Teréz Emlékiratai	280
Csaplovics János egy nemzetiségi terület falusi iskoláiról	286
A tanító a pap szolgálatában: sekrestyés és harangozó	288
Széchenyi István írásaiból	291
Bolyai Farkas pedagógiai értekezéséből	297
Névtelen szerző a néptanítók képzéséről és alkalmazásáról	303
Nagy Károly: A természettudományok koraibb tanítása szükségéről	306
Nógrád megye jegyzőkönyve a Nemzeti Intézet ügyében	307
Berzsenyi Dániel: A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól	309
Schröer Gottfried Tóbiás a polgári iskola programjáról és a "tudós iskolák"-ról	311
Wesselényi Miklós a honismeret oktatásáról	315
A tényői iskolamester egyházi és iskolai kötelességei	319
Kölcsey Ferenc írásaiból	320
Akadémiai díjat nyert kézikönyv az elemi iskolák számára	329
Péczeli József magyar történelméből	333
Warga János pedagógiai kézikönyvéből	338
Tanév eleji utasítás falusi iskolák számára	341
Kossuth Lajos nevelésügyi cikkeiből	343
Széchenyi, Kossuth, Eötvös, Vörösmarty irodalmi vitája a nevelésügy kérdéséről	354
Szász Károly: Oskolákról	361
Vállas Antal: Egy felállítandó magyar központi műegyetemról	366
Fáy András a tanítóképzésről, a tanítók hivatásáról és helyzetéről	369
Wargha István az óvodai nevelés feladatáról	371
Az országgyűlés választmányának javaslata a népnevelés tárgyában	373
Vajda Péter tanszéki beszédeiből	381
Győry Sándor a humán és reál műveltségről, az elméleti és gyakorlati oktatás egységéről	386
Gönczy Pál a népoktatás és a munkára nevelés kérdéseiről	389
Karacs Teréz: Néhány szó a nőnevelésről	398
Mentovich Ferenc: Nevelés körüli hiányok	404
Ipariskolák	408
Mocsáry lajos emlékezése az 1840-es évek pesti egyetemére	410
Zeyk Miklós nagyenyedi tanár a polgári átalakulás és a korszerű nevelés kérdéseiről	412
Népügy (Forradalmi hangú röpirat a világi, demokratikus közoktatás megvalósításáról)	414
Horárik János kora iskolájáról, a népnevelésről, a világi iskola szükségességéről	424
Az elemi iskolák tannyelvének kérdése az 1847-48. évi utolsó rendi országgyűlésen	433
Az 1848-49-i polgári forradalom és szabadságharc kora
Az egyetemi ifjúság petíciója	441
Az 1848. áprilisi törvénycikkek "A magyar egyetemről" és "A vallás dolgában"	442
A budapesti iparosifjak a céheknek és a mesterek "kényúri önkényének" megszüntetését, az iparosképzés és -képesítés új rendjét követelik	444
Teleki Blanka és növendékei a nők egyenjogúságáért, a nőnevelés megújításáért	445
Tóth Lőrinc: Eszmék a magyar tudományosság, akadémia s iskolaügy körül	450
Táncsics Mihály: Józanész	459
A Magyar Nevelési Társaság alapszabályai	470
Tavasi Lajos írásaiból	471
A magyar tanítók első egyetemes gyűlésének naplójából és jegyzőkönyvéből	487
Eötvös népoktatási törvényjavaslata a képviselőházban	511
Protestáns tanárok nyilatkozata az iskola és az egyház elválasztásáról, a köznevelés polgári demokratikus újjáalakításáról	537
Az ellenforradalom első iskolaügyi intézkedéseiből	544
Névmutató	549