Előszó
A társadalmi folyamatok tervezésének és irányításának faladatai napjainkban igen komoly elméleti és gyakorlati kérdéseket állítanak a társadalomtudományi szakemberek elé is.
Fokozott szükség van a technikai és társadalmi fejlődét halálára a munkaosztályon belül végbemenő változásoknak - a szociológia eszközeivel történő - feltárására.
Ugyanakkor a fejlődés jelenlegi szakaszában megteremtődtek a több szocialista ország keretében folyó közös szociológiai kutatásokhoz szükséget feltételek.
A fejlődés újszerű feladatainak megvalósítása, a tudományos-technikai haladás gyorsuló üteme, a munkásosztály szerepének kérdései a marxista társadalomtudósok figyelmét a munkásosztály utánpótlása aktuális problémáinak, valamint a munkás- és tanulóifjúság társadalmi problémáinak kutatására irányítják.
A tudományos-technikai fejlődés nagyfokú területi és szakmai mobilitást feltételez és sokféle, gyorsan változó követelményt támaszt a pályakezdő fiatalokkal szemben. Ugyanakkor az új generációk a korábbiakétól eltérő társadalmi aspirációkkal, az élet- és munkakörülmények iránti igényekkel kezdik az önálló életet. Ez a társadalomtudósokat bonyolult problémák elé állítja, amelyek a munka, a család, a nevelés, a szakmai képzés, az életutak stb. különféle aspektusaival függnek össze.
A hatékony tudományos kutatás megköveteli, hogy az ifjúságot ne csak mint különleges életkori csoportot szemléljük, hanem mint a társadalmi viszonyok konkrét történelmi jellege által meghatározott jelenséget Itt természetesen be kell mutatni a fiatal generáció problémái megoldásának mind a közös, mind a sajátos vonásait a különböző országokban, hogy minden lényeges értéket és elért eredményt fel lehessen használni a kölcsönös gazdagodásra, a társadalomirányítás hatékonyságának növelésére.
Egyébként az ilyen munkák elméleti és gyakorlati jelentősége nagymértékben függ a kutatás stratégiájától.
Nyugaton kötetek ezreit szentelték az ifjúság problémáinak elemzésére, de ezek főként a diákifjúsággal, az egyetemistákkal foglalkozó tanulmányok. A munkásfiataloknak szentelt kutatások és publikációk mennyiségét össze sem lehet hasonlítani a diákságról szóló könyvek mennyiségével. Végeredményben a dolgozó ifjúság sajátos fehér foltja a nyugati szociológiai kutatásoknak, ami világosan kiderül a nemzetközi szociológiai kongresszusok, konferenciák előadásainak tematikáiból.
Sajnos bizonyos mértékig hasonló aránytalanság jellemzi néhány szocialista ország ifjúságkutatását is. Itt is néha nagyon sok diáksággal foglalkozó kutatás folyik, de elég kevés munka készül a dolgozó ifjúságról. A magyarázat sokféle lehet. Talán a kutatások megrendelőinek - finanszírozóinak érdeklődése is befolyásolja a témaválasztást, talán a hatvanas évek tömegmegmozdulásai irányították a figyelmet a diákifjúságra, vagy egyszerűen a kutatómunkát végző szakemberek számára ez a társadalmi közeg a legkönnyebben hozzáférhető, a leginkább ismerős. Mindenképpen tény, hogy a munkásifjúság kutatása bizonyos mértékig háttérbe szorult.
Éppen ezért e munka szerzői több eszmecsere alapján határoztak úgy, hogy a nemzetközi összehasonlító kutatás tárgyául a dolgozó ifjúságot választják.
Vissza 
