Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637-1641

Előszó

Győr Megyei Jogú Város Levéltára 2001-től jelenteti meg a kora újkori várostörténet egyik meghatározó forrástípusának, Győr privilegizált mezőváros 1600-tól fennmaradt tanácsülési és bíráskodási (törvénykezési)1 jegyzőkönyveinek, illetve az abban található bejegyzéseknek a bő tartalmi kivonatait, azaz regesztáit. E regeszták 2001-2011 során I-VII. kötetben, 1600—1636 közötti időszakot átfogva, az egyes kötetekben a bejegyzések időrendi sorrendjének helyreállítására törekedve a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelentek meg. A mostani, a VIII., az 1637—1641 közötti jegyzőkönyvi bejegyzéseket tartalmazó kötet szerves folytatása a korábbi munkáknak.
Túlzás nélkül állítható: a kora újkori Győr kutatása az utóbbi évtizedekben megújult. E folyamat létrejötte és kiteljesedése Gecsényi Lajos nevéhez fűződik, és szisztematikus, Győr várost és a vármegyét párhuzamosan vizsgáló kutatásain, szervesen egymásra épülő tanulmányain, forrásközlésein alapul. E kutatás-sorozat tanulmányai nemcsak a város 16—17. századi gazdaság-, közigazgatás-, had- és társadalomtörténetének számos oldalát tárják fel, hanem e szakirodalmi munkásság és Győr modell értékű feldolgozása révén honosodott mega magyar várostörténet-írásban az erődváros, majd garnizonváros fogalma. Az, hogy Győr neve ma már a kora újkori végrendelet kutatás egyik központjaként ismert, az Horváth József 17. századi győri végrendeleteket feltáró, közzéadó és e forrásokat a jog- és társadalomtörténet, történeti etnográfia több aspektusából sokrétűen elemző munkásságának köszönhető. Vissza