| I. kötet | |
| Dr. Rapcsák András: Előszó | 13 |
| A polgári forradalomtól az önálló törvényhatósági jog elnyeréséig (1848-1873) | |
| Varsányi Péter István: A város lakói a polgári forradalom és a szabadságharc idején | 17 |
| Változás a város politikai életében | 17 |
| A politikai csatlakozás: a tizenkét pont elfogadása | 17 |
| A délvidéki szerb felkelés szomszédságában | 21 |
| A forradalom és az egyházak | 22 |
| A honvédelmi politika Hódmezővásárhelyen | 25 |
| A nemzetőrség megszervezése | 25 |
| Vásárhelyi nemzetőrök a "kis szabadságarcban" | 28 |
| "S mostan, midőn mindenki síkra szállt" | 33 |
| Kossuth Lajos toborzóúton Vásárhelyen | 36 |
| A Honvéd Egyesület | 39 |
| "Nemzetemnek vagyok katonája" | 41 |
| Szolgálat a "tulajdon község határain kívül" | 42 |
| Város a hátországban | 48 |
| Az önvédelmi harc hétköznapjai | 48 |
| Az ünnepei: választások, forradalmi évforduló, függetlenség | 57 |
| A nemzetőrök és honvédek az önvédelmi harcban (1849) | 64 |
| Vásárhely mozgó nemzetőrei | 64 |
| A szerb veszedelem közvetlen közelségében | 66 |
| A tavaszi hadjárat mellékszereplőiként | 71 |
| "Ha mégegyszer azt üzeni" | 76 |
| A végjáték és ami utána következik | 77 |
| Szabó Ferenc: Közigazgatás és várospolitika (1849-1872) | 84 |
| A város a centralizált abszolutizmus rendszerében (1849-1860) | 84 |
| Az önkényuralom elős intézkedései és azok hatása 1849-1850 | 84 |
| Kísérletek a felbomlott közbiztonság javítására 1849-1851 | 92 |
| A közigazgatási és hatalmi viszonyok megszilárdítása és jellemző vonásai 1851-1860 | 101 |
| A városvezetés szerepe a polgári tulajdon kialakításában | 114 |
| Vásárhely az önkényuralom válsága idején (1860-1861) | 125 |
| A provizórium és a kiegyezés előkészítésének időszaka (1862-1867) | 132 |
| A dualizmus első éveinek érdekharcai (1867-1872) | 146 |
| Herczeg Mihály: Mezőgazdaság | 158 |
| A külső és belső legelő kiosztása (1850) | 158 |
| A közös rét elkülönítése (1850) | 160 |
| Az uradalom földjei, haszonbérletei | 161 |
| A földre nehezedő terhek és azok hatása. A Tisza-szabályozás és a pusztai vadvizek terhei | 165 |
| Földár, haszonbér, alhaszonbér | 173 |
| Tanyás gazdálkodás | 174 |
| Birtokváltozások | 177 |
| Az agrárnépesség tagolódása | 180 |
| A határ művelési ágak szerint | 188 |
| Növénytermesztés | 189 |
| Gépesítés, a gazdálkodás korszerű eszközei | 193 |
| Állattenyésztés | 196 |
| Forczek Zoltán: Ipar | 201 |
| Az 1850-es évtized helyzetképe | 201 |
| Nekilendülés az 1860-as években | 205 |
| A céhek megszűnése | 209 |
| A dualizmus kora (1873-1914) | |
| Gyáni Gábor: Hódmezővásárhely társadalma | 221 |
| A társadalomfejlődés demográfiája | 221 |
| A társadalom mezővárosi jegyei | 231 |
| A társadalom csúcsa: a virilisták | 238 |
| Középrétegek: a kispolgárság | 245 |
| A proletariátus | 254 |
| Társadalom a térben | 266 |
| Az egyleti élet keresztmetszete | 273 |
| Gaál Endre: Politikai és társadalmi küzdelmek | 277 |
| A törvényhatósági jog elnyerésétől az 1875-ös pártfúzióig | 277 |
| A Szabadelvű Párt megalakulásától az 1880-as évek végéig | 284 |
| A kormánypárt megerősödése az 1880-as évek elején. A politikai erőviszonyok változásai 1892-ig | 296 |
| A függetlenségi párt befolyásának további erősödése, a politikai harcok az 1890-es években | 307 |
| A politikai küzdelmek kiéleződése a századfordulótól 1904 végéig | 312 |
| Az 1905-1906. évi politikai válság időszaka | 322 |
| A politikai küzdelmek a koalíciós kormány uralomra jutásától az első világháborúig | 326 |
| A haladó polgári gondolkodás terjedése. A szabadkőművesség | 338 |
| Nagy György köztársasági mozgalma | 344 |
| Kovács István: A földmunkások szervezkedése és mozgalma | 347 |
| Az egyleti szervezkedés | 347 |
| Szántó Kovács János az egylet élén | 350 |
| A mozgalom kiszélesedése | 352 |
| A zendülés | 354 |
| A zendülés hatása | 356 |
| Földmunkásmozgalmak a századfordulón | 360 |
| Az ipari munkásság szervezetei és gazdasági mozgalmai | 366 |
| Kruzslicz István Gábor: Várospolitika, közigazgatás | 377 |
| A várospolitika alakulása | 377 |
| Közigazgatás 1873 után | 388 |
| A városigazgatás szervezete | 389 |
| A külterület közigazgatása | 398 |
| Városháztartás | 402 |
| Kruzslicz István Gábor: Urbanizáció | 412 |
| A városfjelődés feltételei | 412 |
| Városrendezés, városkép | 414 |
| Középítkezések | 422 |
| Templomok | 424 |
| Iskolák | 425 |
| Színház | 427 |
| Kórház | 427 |
| Munkásházak | 428 |
| Magánépítkezések | 429 |
| A városépítés számszerű eredményei | 433 |
| Árjmetesítés és belvízszabályozás | 438 |
| Csatornázás, vízellátás | 439 |
| Közegészségügy | 445 |
| Egészségügyi ellátás | 451 |
| Posta | 458 |
| Távirda | 462 |
| Telefon | 464 |
| Közvilágítás | 465 |
| Tűzvédelem | 470 |
| Kruzslicz István Gábor: Közlekedés és szállítás | 474 |
| Járda és útburkolás a belterületen | 474 |
| Külterületi utak | 476 |
| Vízi és szárazföldi közlekedés | 479 |
| Vasút | 483 |
| II. kötet | |
| Herczeg Mihály: Mezőgazdaság | 489 |
| Birtokviszonyok, határhasználat | 489 |
| Agrártársadalom | 489 |
| Gazdasági Egyesület | 501 |
| Növénytermesztés | 510 |
| Művelési ágak változása | 513 |
| A vetésterület változásai | 515 |
| Gabona-, takarmány- és ipari növények termesztése | 520 |
| Modern munkaeszközök, gépek megjelenése | 526 |
| Szőlő | 529 |
| Gyümölcstermesztés | 531 |
| Zöldségtermesztés | 533 |
| Az állattenyésztés | 535 |
| Lótenyésztés | 541 |
| A szarvasmarha tenyésztése | 549 |
| Sertéstenyésztés | 556 |
| Juhtartás | 561 |
| Baromfitartás | 564 |
| Kiegészítő állattartás | 568 |
| Állategészségügy | 570 |
| Népies gyógymódok és babonás hiedelmek Hódmezővásárhelyen | 574 |
| A tanyás gazdálkodás, elszakadási mozgalmak | 579 |
| "Közteher és tartozások" | 587 |
| Forczek Zoltán: Ipar | 591 |
| A tőké s jellegű ipari vállalkozások indulása | 591 |
| Az ipar átalakítása és helyi fogadtatása | 601 |
| A kisipar | 603 |
| Kisipar a századfordulón. Fejlődési lehetőségek és gondok | 612 |
| A vállalati fejlődés általános kérdései az 1880-as évektől a világháborúig | 628 |
| Hódmezővásárhely jelentősebb ipari vállalkozásai (1890-1914) | 633 |
| Marjanucz László: Hitelügy és kereskedelem | 642 |
| A város hitelélete | 642 |
| A gazdálkodás általános feltételei | 642 |
| Takarékpénztárak, bankok, a közgazdaság új szereplői | 647 |
| A mezőgazdasági kilátások hatása a hitelviszonyokra | 658 |
| Lakossági megtakarítási szokások és a szociális helyzet alakuálsa | 662 |
| A hitelezési gykaorlat és a takaréktári üzletágak változásai | 666 |
| Kereskedelem | 677 |
| Általános jellemzők | 677 |
| Vásárok, piacok | 683 |
| Egyház, kultúra 1848-tól a világháborúig | |
| Böszörményi Ede: Egyházi élet és erkölcs | 693 |
| Az egyházak belső élete | 693 |
| Református egyház | 693 |
| Római katolikus egyház | 697 |
| Evangélikus egyház | 699 |
| Görögkeleti egyház | 700 |
| Szigeti János: Az izraelita felekezet | 701 |
| Nazarénusok | 704 |
| Unitáriusok | 705 |
| Neves egyházi és egyháztámogató személyek | 707 |
| A hagyományos vallásosság és erkölcs változásai | 714 |
| Az "erőszak és ármány diadala" | 715 |
| "Vadházasok", "Viszálkodó felek" | 718 |
| Öngyilkosságok | 723 |
| Erőszakos halálesetek | 727 |
| Törekvések a megújulásra | 728 |
| Szociális problémák egyesületek | 730 |
| Demográfiai, statisztikai adatok | 731 |
| Farkasné Tóth Ilona: Az oktatás | 737 |
| Kőszegfalvi Ferenc: Iskoláztatás a kiegyezés előtt | 737 |
| Kidedóvás | 741 |
| Népiskolák | 744 |
| Elemi népiskolák, imétlő iskolák | 744 |
| Felső népiskolák, polgári iskolák | 748 |
| Szakoktatás | 755 |
| Középiskolák | 759 |
| Óvónőképző | 759 |
| Varsányi Péter István: A református főgimnázium | 760 |
| Kőszegfalvi Ferenc: Kulturális élet | 771 |
| A kiegyezés előtti évek | 771 |
| A kulturális haladás személyi feltétele, az értelmiség | 775 |
| A kiegyezés utáni generáció | 775 |
| A századforduló nemzedéke | 777 |
| Könyvkultúra | 782 |
| Nyomdászat | 782 |
| Sajtó | 786 |
| Könyvterjesztés, helyi könyvkiadás | 791 |
| A közművelődés intézményei | 796 |
| Városi kiskönyvtár | 796 |
| Néprajzi múzeum | 799 |
| Színház | 802 |
| Mozgóképszínház | 806 |
| Közművelődés önerőből: olvasóköri mozgalom | 807 |
| Kőszegfalvi Ferenc: Művészet | 812 |
| Irodalmi élet | 812 |
| Zenei élet | 815 |
| Dömötör János: Képzőművészet | 820 |
| Szabó Ernő: Sportélet | 853 |
| Egyletek | 853 |
| Az első sportegyesület | 856 |
| A labdarúgás | 861 |
| Makó Imre: Vásárhely a világháborúban (1914-1918) | |
| A háború kitörése | 865 |
| A válság hetei | 865 |
| A mozgósítás | 866 |
| A hadiszolgálat | 867 |
| Behívások és felmentések | 867 |
| Vásárhelyiek a harctereken. A város embervesztesége | 870 |
| Gazdasági élet a háború szorításában | 878 |
| Átállás a hadigazdálkodásra | 878 |
| A mezőgazdaság helyzete | 880 |
| Az ipar háborús megrázkódtatása, hadiszállítások | 893 |
| Hitel- és pénzviszonyok | 896 |
| A háborús évek társadalma | 898 |
| A vagyoni viszonyok módosulása | 898 |
| A társadalom anyagi megterhelése | 900 |
| A megélhetési viszonyok alakulása | 905 |
| Közigazgatás, várospolitika | 916 |
| Egészségügy és oktatás | 918 |
| A társadalmi közérzet | 920 |
| A háborús évek politikai élete | 922 |
| A nemzeti egység jegyében | 922 |
| A polgári ellenzék fellépése | 924 |
| A munkásság szervezkedése, megmozdulásai | 927 |
| Kruzslicz István Gábor: Időrendi áttekintés | 931 |
| Rövidítések jegyzéke | 953 |
| Fekete-fehér fényképek jegyzéke | 965 |
| Színes fényképek jegyzéke | 972 |
| Grafikai mellékletek jegyzéke | 973 |
| Személynév- és földrajzinév-mutató | 975 |
