Fekete-fehér fotókkal és színes reprodukciókkal illusztrált.
Fülszöveg
Koszta Rozália 1983-ban a 23. Alföldi Tárlaton a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, más művei mellett, Találkozás című festményét is kiállította. A művet immanens esztétikai értékén túl vallomásként is fontosnak tartom. A nem nagy méretű festmény közepén - kissé háttérben -, méretben és tartásban egyaránt szerényen, arckifejezésében, tekintetében kissé csodálkozóan az alkotó háromnegyed-alakos önportréját láthatjuk; mellette balról, nála nagyobb méretben, jobb oldalon pedig fölémagasodóan két férfialak látható. A baloldaliban viszonylag könnyen felismerjük Albrecht Dürert, hiszen egy elég ismert korai önarcképe (Önarckép eryngiummal) alapján festette meg Koszta Rozália. (Az már a választás külön érdekessége, jelképessége, hogy az eryngium a középkori növény szimbolikában a hűség megtestesítője.) A két jobboldaliban a helyi képzőművészetben jártasak Munkácsy Mihályt és Kohán Györgyöt szintén felismerik. A három képzőművész kötődése azonban sem Békés megye kultúrájához, sem Koszta...
Tovább
Fülszöveg
Koszta Rozália 1983-ban a 23. Alföldi Tárlaton a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, más művei mellett, Találkozás című festményét is kiállította. A művet immanens esztétikai értékén túl vallomásként is fontosnak tartom. A nem nagy méretű festmény közepén - kissé háttérben -, méretben és tartásban egyaránt szerényen, arckifejezésében, tekintetében kissé csodálkozóan az alkotó háromnegyed-alakos önportréját láthatjuk; mellette balról, nála nagyobb méretben, jobb oldalon pedig fölémagasodóan két férfialak látható. A baloldaliban viszonylag könnyen felismerjük Albrecht Dürert, hiszen egy elég ismert korai önarcképe (Önarckép eryngiummal) alapján festette meg Koszta Rozália. (Az már a választás külön érdekessége, jelképessége, hogy az eryngium a középkori növény szimbolikában a hűség megtestesítője.) A két jobboldaliban a helyi képzőművészetben jártasak Munkácsy Mihályt és Kohán Györgyöt szintén felismerik. A három képzőművész kötődése azonban sem Békés megye kultúrájához, sem Koszta Rozália életművéhez nem azonos. Időben, és a szála erőssége tekintetében is a legtávolabbi Dürer kapcsolódása. Neki magának nincs is közvetlen kapcsolata Magyarországgal, csak a család, pontosabban az apa származott a Gyula melletti Ajtósról.
Vissza