| Előszó | 5 |
| Első fejezet, amelyben arről van szó, hogy egy egyszerű falusi nemesember kalandokról álmodozik és lovagnak csap fel | 9 |
| Második fejezet, amelyben Don Quijote elindul, egy fogadóhoz érkezik, sisakkal a fején halat eszik és nádszálon szívja a bort | 13 |
| Harmadik fejezet, amelyben őrt álla fogadó előtt, öszvérhajcsárokkal viaskodik és lovagként távozik | 17 |
| Negyedik fejezet, amely Don Quijote elő lovagi tettét, az András nevezetű juhászbojtár megmentését meséli el | 23 |
| Ötödik fejezet, amelyben megint egy öszvérhajcsárral gyűlik meg a baja. Rocinante elesik és Don Quijotét elverik, mint a kétfenekű dobot | 27 |
| Hatodik fejezet, amelyben falubeli szomszédja rátalál az országúton heverő lovagra, szamarára ülteti és visszaviszi otthonába | 31 |
| Hetedik fejezet, amelyben hősünk könyvtára eltűnik, de lovagi álmai megmaradnak. Szerződteti fegyverhordozónak a jámbor és oktalan Sancho Panzát és most már kettesben indulnak újra útnak | 37 |
| Nyolcadik fejezet, amelyben a szélmalmok ellen harcol Don Quijote | 43 |
| Kilencedik fejezet, amielyben Don Quijote varázslónak nézi a bencés barátokat, párbajt vív a biscayai hölgy egyik kísérőjével, legyőzi, de a küzdelemben elveszti félfülét | 47 |
| Tizedik fejezet, amelyben Don Quijote aranysisak helyett réztányért zsákmányol, de Sancho Panza új nyerget kap a régi helyébe | 53 |
| Tizenegyedik fejezet, amelyben Don Quijote gályarabokat szabadít s megismerkedik az emberi hálátlansággal | 59 |
| Tizenkettedik fejezet, amely Don Quijote remeteségét, őrjöngését és Sancho Panza küldetését meséli el | 67 |
| Tizenharmadik fejezet, amelyben Sanchót küldetése közben a lelkész és a borbély felismeri és kivallatja. Dorottya, Don Quijote unokahúga hercegnőnek öltözik és kicsalja a lovagot a hegyek közül | 77 |
| Tizennegyedik fejezet, amelyben Don Quijote végighallgatja Micomicon királynőjének történetét, leüti Sanchót, majd kibékül vele | 83 |
| Tizenötödik fejezet, amelyben a lovagot folyul ejtik barátai és ökrösszekéren viszik hazafelé | 89 |
| Tizenhatodik fejezet, amelyben Don Quijote elvarázsolt lovagnak véli magát és semmiképpen sem érti, hogy miképpen került haza szülőfalujába | 93 |
| Tizenhetedik fejezet, amelyben Don Quijote és Sancho Panza újra szabadon ügetnek az országúton. Toboso felé mennek, hogy Dulcineát megkeressék | 97 |
| Tizennyolcadik fejezet, amelyben Sancho Panza is becsapja a hiszkeny lovagot, aki látta és mégse látta imádott Dulcineáját | 103 |
| Tizenkilencedik fejezet, amelyben Don Quijote legyőzi a Tükrök lovagját és ismételten meggyőződik a varázslók hatalmas erejérő. Ugyanebben a fejezetben csődöt mond a lelkész és a borbély újabb metési kísérlete | 109 |
| Huszadik fejezet, amelyben Don Quijote csodálatos lakodalomban vesz részt és megvédelmezi a csodaszép menyasszony szegény kérőjét. Sancho ennek következtében nem eheti végig az ínycsiklandozó lakodalmas ebédet | 117 |
| Huszonegyedik fejezet, amelyben hőseink a harcegi párral találkoznak s bár a bemutatkozásnál mindketten a földre pottyannak, mégsem történik semmi baj. Kiderül az is, hogy a hercegi pár olvasta e történet korábbi fejezeteit s szereti hőseinket | 127 |
| Huszonkettedik fejezet, amely a Búsképű lovag és Sancho Panza vendégeskedését írja le a hercegi pár vadászkastéyában. Sancho összeakasztja a szekérrudat egy udvarhölggyel, de végül isj a hercegtől elnyeri régvágyott szigetét | 133 |
| Huszonharmadik fejezet, amelynek tartalmából csak annyit árulunk el, hogy Sancho hosszasan szabódva ugyan, de mégi svállalja Dulcineáért a háromezerháromszáz korbácsütést | 139 |
| Huszonnegyedik fejezet, amelyben Sancho Panza elfoglalja kormányzói székét és bölcs bíráskodásával megnyeri alattvalói bizalmát | 147 |
| Huszonötödik fejezet, amelyben Sancho összezördül udvari orvosával s végül mégis megtömi bendőjét, igazságot mond és bölcseket beszél | 153 |
| Huszonhatodik fejezet, amelyben Sancho teknősbéka módjára viselkedik, majd önként leköszön kormányzóságáról | 161 |
| Huszonhetedik fejezet, amelyben Don Quijote de la Manchát legyózi a Fehér Hold lovagja. Dulcinea hírnevén nem esik folt, de a Búsképű lovag egy esztendeig nem nyúlhat fegyverhez | 167 |
| Huszonnyolcadik fejezet, amelyben a Búsképű lovag elhatározza, hogy pásztornak csap fel. Szó esik Sancho közmondásairól is | 173 |
| Huszonkilencedik fejezet, amelyben hosszas alkudozás után Sancho mégis elkezdi a vezeklést Dulcineárét - a maga módján | 177 |
| Harmincadik fejezet, amelyben a Búsképű lovag hazatér falujába | 183 |
| Harmincegyedik és egyben utolsó fejezet, amely a Búsképű lovag kijózanodásáról, betegségéről, végrendeletéről, haláláról és halhatatlanságáról számol be | 189 |
| A gyakraban előforduló nevek helyes kiejtése | 195 |