Az üveg művészete

Előszó

Az üvegkészítés az emberiség egyik legrégibb művessége. Bár elterjedése nem olyan általános, mint az agyag- vagy fémművességé - Mexikó, Peru magas színvonalú őskultúrájában ismeretlen, - felfedezése, elterjedése, fejlődése nagymértékben vitte előre az emberiség kultúrájának, művelődésének és tudományának fellendülését. Az ablaküveg, amely megvédte az embert az időjárás zordságától, de áteresztette a napvilágot, lehetővé tette kedvezőtlen éghajlat mellett is a kulturáltabb élet kifejlődését. Az üveglencse, amely visszaadja a tökéletlen szem látását, mint nagyító, a mikrokozmosz világát tárja fel, vagy mint távcső, fényévmilliók távolságát hozza emberközelségbe. Hasonlóképpen a tükör is, ami ezenkívül, mint fényvetítő, fontos szerepet játszik és lehetővé tette, hogy az ember megismerhesse külsejét. - Az üveghenger veszélytelenné tette a világítólángot, s az elektromos világítás számtalan változata üveg nélkül megvalósíthatatlan lett volna. Kémia, fizika, egészségügy és gyógyászat eredményessége és haladása üveg nélkül elképzelhetetlen. Végül, mint építőanyag egyre nagyobb szerepet kap a modern építészetben. Mindez még messze nem meríti ki mindazt, amire az ember az elmúlt közel ötezer év alatt az üveget felhasználta és ma is felhasználja.
Számos hasznos tulajdonságán túl, az üveg rendkívüli alakíthatósága, színezhetősége, fénytörése, csengő rezonanciája, levegőtiszta átlátszósága, márványos vagy alabástromszerű áttetszősége, meleg és hideg állapotban megmunkál hatósága következtében az ember alkotókészsége által művészi kifejező anyaggá, sőt több művészeti ág alapanyagává lett. Különböző fémoxidokkal anyagában tömören színezve több ezer színárnyalatban apró „kövecskékre" vágva, mint csillogó mozaik, mélytűzű, átlátszó, vagy áttetsző lapokból színes vagy festett ablak alakjában, az építészet nagy értékű kísérőművészete, mint sokváltozatú zománc- és ékkőutánzat az ötvös- és ékszerművészet lényeges értékeleme lett. Vissza