Donizetti: Lammermoori Lucia

Előszó

Részlet:
"Gaetano Donizetti (1787-1848)
Közhelynek számít, d Donizetti zeneszerzői pályájának elindulására valóban ráillik a sokszor használt szókép: valóságos regény...
A család tanári pályára szánja, de a fiatal muzsikus, aki korának legnagyobb mesteritől (Simon Mayr, Mattei, Pilotti) tanult, irtózik a katedrától, a pedagógusnak, - szerinte - egyhangú, szürke életétől. Inkább felcsap katonának. Százada Velencében táborozik és így Donizettinek alkalma nyílik, hogy a velencei Operaházhoz benyújtsa első művét, az Enrico di Bologna-t. Komoly sikert arat. A szolgálat Mantuába szólítja. Itt is remekel. Újabb operája nemcsak a közönséget, hanem a szakembereket is megnyeri. Zoraide di Granata című dalműve Rómában kerül bemutatásra. A hatás olyan jelentős, hogy felmentik a katonai szolgálat alól és most már minden idejét a muzsikának szentelheti.
Példátlan gyorsasággal és bőséggel ontja műveit. 36 éves mikor már nemcsak a hazai színpadokat, hanem egész Európát meghódítja. Színrekerül a Szerelmi bájital című operája, majd a Lucrezia Borgia. Ez utóbbimár egyenesen a párizsi Operaházhoz ad ajánlólevelet: nagy méretei, pátosza, romantikus hangja anagyopera színpadára utalják.
Donizetti most sem áll meg diadalútján. 1831-ben a Lammermoori Luciával jelentkezik. A 38 esztendős zeneköltőre valósággal hullika kitüntetés. A nápolyi zenefőiskola tanárává nevezik ki, nem sokkal utóbb pedig az intézet igazgatóságával bizzák meg.
A cenzúrával való összetűzése önkéntes emigrációra készteti." Vissza