Donki Ákos (dedikált példány)

Fülszöveg

"Marosvásárhelyen születtem, 1946. május 16-án. Érettségi után egy évig színinövendék voltam, utána esztergályos akartam lenni, kárpitosnak kellettem, és bábos lettem. majd a kolozsvári egyetemen gyógypedagógusi oklevelet szereztem, és ipari pszichológusnak hívtak Resicára. Öt éven át ott ismerkedtem a nehéz emberekkel. Írásra sem belső kényszer késztetett. 1976-tól az Ifjúmunkás marosvásárhelyi riportereként tanulgatom: másfelé is ritka a könnyű ember. Továbbra is a nehezét szeretem" - írta Molnár H. Lajos az 1978-ban megjelent, És akkor átmentem a tűzön jellemző címet viselő első kötetében, melyet több száz kohász vallomásából állított össze. 1981-ben kiadott regényét, a Donki Ákos-t egyetlen vallomás alapján írta meg. Legutóbbi könyve, a Falra hányt esztendő (1983), már önvallomás volt; és akárcsak az előzőek: dokumentum és fikció elegye.
A faluról városra szakadat szakmunkás, Donki Ákos, a gyárban és a hivatalokkal vívja szélmalomharcát, még csak nem is nagy célokért, hanem emberi munka- és életfeltételekért. Az a fajta fiatal, aki csak félig ismeri a törvényt, de egészen betartja. És számára törvény a szülők és írók szava, a plakát a műhely falán, a hivatali űrlapok, általában minden, ami közhelyként köréje szilárdult, s aminek csupán megjelenési formáját látja, nem az értelmét is. Márpedig ő gondolkodni akar, csakhogy ehhez éppen azokat a "törvényeket", szólamokat használja, melyeket megfejteni, érteni szeretne. Bűvös körön belül keresi igazát és hozzá a szavakat. A könyv stílusa nagy erővel példázza a nyelvromlás okait, folyamatát is a romániai magyar nemzetiség körében, ugyanakkor olyan ellentéteket szikráztat föl, többnyire ironikusan, melyek kompromittálják a betanult közhelyeket, átvilágítják az elmesélt valóság zavarait. Vissza