1.031.442

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A filozófia története és elmélete I-II.

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 646 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-19-0869-0
Megjegyzés: Tankönyvi szám: J 23-1, J 23-2.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

„Ne mondják, hogy nem mondtam semmi újat; új az anyag elrendezése; a labdajátékosok is ugyanazzal a labdával játszanak, csak éppen az egyik jobban helyezi, mint a másik... Mintha az azonos... Tovább

Előszó

„Ne mondják, hogy nem mondtam semmi újat; új az anyag elrendezése; a labdajátékosok is ugyanazzal a labdával játszanak, csak éppen az egyik jobban helyezi, mint a másik... Mintha az azonos gondolatok másként elrendezve nem eredményeznének ugyanúgy más szöveget, mint ahogyan az azonos szavak is más gondolatot fejeznek ki megváltozott elrendezésben. A különböző módon rendezett szavak más-más jelentést vesznek fel, a különböző módon rendezett jelentések pedig különböző módon hatnak." (Pascal: Gondolatok) Újszerű tankönyvet tart kezében az olvasó. Megírását hazánk elmúlt közel fél évszázados történelme tette szükségessé s az utóbbi két-három év történései lehetővé. Ez a világon az első olyan tankönyv, amelyről a szerző maga mondja: Nem kell és nem szabad megtanulni!
Ám a tanulmányok befejeztével nem kell eldobni! Miért nem szabad megtanulni? Az emberi gondolkodás több ezer éves útja az emberi élet mindennapjainak tükre is egyúttal. A filozófia története hűen példázza az embernek azt az alapvető törekvését, amellyel elsajátítani, megérteni igyekezett a lét nagy kérdéseit, a természet rejtelmeit, a különböző korok társadalmi berendezkedéseit. Az ember egyik nagy célja saját léte értelmének megértése, a kozmoszban kijelölt helyének meghatározása, az emberi mivolt megragadása. E célok érdekében az elméleti és a gyakorlati tevékenység különböző fajtáit hozta működésbe. A művészetek (pl. az irodalom) és a szaktudományok - akárcsak a filozófia, ami az előbbiek között helyezkedik el - mind a valóság elsajátítási, birtokbavételi folyamatát jelenítik meg. A valóság azonban más és más arculatát mutatja a filozófusnak, a festőnek, a költőnek, vagy pontosabban tevékenységi körétől függően a valóság más és más arcát képes az ember megérteni, átélni. Vissza

Tartalom

I. kötet
ELŐSZÓ 9
I.AZ EMBER 13
II. A FILOZÓFIA FOGALMA, TÁRGYA ÉS DISZCIPLÍNÁI 19
III. A BÖLCSELET TÖRTÉNETE AZ ÓKORI KELETEN . 33
A) Egyiptom hitvilága és bölcselete 35
B) Mezopotámia népeinek vallási tanai 38
C) Az ókori Kína bölcselete 40
1. A konfucianizmus 40
2. A metafizikusok 43
3. A taoista iskola 44
D) India vallási és metafizikai rendszerei 47
1. Brahmanizmus 47
2. Buddhizmus 49
IV. AZ ÓKORI GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 57
A) A preszókratikusok 57
1. A mitológia 57
2. A milétoszi „iskola": Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész 62
3. Püthagorasz és a püthagoreizmus 64
4. Az eleaiak előfutára: Xenophanész 68
5. Az epheszoszi „homályos" Hérakleitosz 69
6. Az eleai „iskola": Parmenidész és Zénón 74
7. Empedoklész 78
8. Anaxagorasz 82
9. A korai görög atomisták: Leukipposz és Démokritosz 83
10. A szofisták 87
B) Az athéni filozófia virágkora 94
1. A fordulat: Szókratész 94
2. A szókratészi iskolák 99
3. Platón 103
a) Élete 103
b) Ideatan 107
c) Társadalomelmélet 118
4. Arisztotelész 123
a) Élete 123
b) Metafizika 126
c) Logika 133
d) Lélektan és ismeretelmélet 137
e) Társadalomfilozófia és etika 140
Q Hellenizmus 153
1. Történelmi háttér 153
2. Epikureizmus: Epikurosz és Lucretius Carus 158
3. Sztoicimus: Zénón, Seneca, Epiktétosz, Marcus Aurelius 164
a) Fő képviselőik munkássága 164
b) Fizika (lételmélet és természetfilozófia) 166
c) Logika 168
d) Etika 170
4. Szkepticizmus: Pürrhón és Sextus Empiricus 179
5. Újplatonizmus: Plótinosz és Porphüriosz 183
V. A KÖZÉPKORI FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 189
A) A kereszténység kialakulása és megszilárdulása 189
B) Patrisztika 197
1. Kezdetek: Origenész 197
2. A virágzás kora 203
3. A keleti atyák 204
4. Szent Ágoston és a nyugati atyák 209
5. Átmeneti kor: Boéthius 217
C) Skolasztika 219
1. Kezdetek: Eriugena 219
2. Canterbury Szent Anzelm 222
3. Abélard ! 225
4. Chartres - a tudományos központ 228
5. A skolasztika virágkora (13. század) 232
6. A párizsi ferences iskolák: Bonaventura 237
7. Az oxfordi ferences iskola: Roger Bacon 239
8. Albertus Magnus 240
9. Aquinói Szent Tamás 242
10. Az újabb ferencesek: Duns Scotus 252
11. Misztika 255
12. A skolasztika „lombhullása": Ockham 257
D) Reneszánsz 261
1. Jellemzői és a firenzei neoplatonizmus 261
2. Nicolaus Cusanus 268
3. A természettudomány: Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton 270
4. A természetfilozófia: G. Bruno 280
5. Ember és társadalma a reneszánsz idején: Mirandola 282
6. Machiavelli 283
7. A humanizmus: Erasmus 287
8. Reneszánsz utópiák: Morus és Campanella 290
9. Jogelméletek: Bodin és Grotius 293
10. Az esszé: Montaigne 297
E) Reformáció 300
1.Luther 301
2. Kálvin 306
F) A középkor és az újkor határán 310
Böhme 310
II. kötet
VI. AZ ÚJKORI FILOZÓFIA 9
A) Empirizmus és racionalizmus 12
1. Francis Bacon 12
2. Descartes 20
3. Filozófiai gondolkodás a 17. századi Magyarországon 29
4. Spinoza 32
5. Pascal és Malebranche 41
6. Leibniz 45
B) Brit filozófia a 17-18. században 53
1.Hobbe 53
2. Locke 60
a) Ismeretelmélete 60
b) Politikai filozófiája 65
3. Berkeley 68
4. Hume 71
5. Brit morálfilozófia 80
a) A cambridge-i platonisták 80
b) Shaftesbury 81
c) Mandeville 83
d) Erkölcs és gazdaság 85
Q A francia felvilágosodás 88
1. Jellemzői 88
2. Montesquieu 91
3. Voltaire 95
4. Rousseau 100
5. Diderot 106
6. A francia enciklopédisták 107
7. Robespierre 110
D) A német felvilágosodás 114
1. Lessing 114
2. Herder 117
3. Goethe 122
4. Német szellemi körkép: Schiller és Humboldt 125
E) A klasszikus német filozófia 127
1. Kant 129
a) A „ kritika előtti" korszak 130
b) A f, kritikai korszak": ismeretelmélet 133
c) Etika 137
d) Esztétika és természetfilozófia 142
e) A filozófia rendeltetése 144
2. Fichte 145
3. Schelling 150
a) Természet- és azonosságfilozófia 150
b) Schelling és a német romantika 156
4. Hegel 159
a) A republikánus korszak (Bern 1793-96) 160
b) A frankfurti korszak (1797-1800) 161
c) A jénai korszak (1801-1808) 161
d) A nürnbergi korszak (1808-16) és Heidelberg (1818-ig) 166
e) A berlini professzorság időszaka (1818-31) 168
5. A hegelianizmus fölbomlása 172
a) Az ó- és újhegeliánusok 172
b) Feuerbach 173
VII. SZELLEMI ÁRAMLATOKA 19. SZÁZADBAN 175
A) Marxizmus 175
B) Pozitivizmus 184
1. Comte és hatása Franciaországban 184
2. Az angol pozitivizmus és az evolucionizmus 188
3. A pozitivizmus Kelet- és Közép-Európában 193
a) Az orosz pozitivizmus 193
b) A lengyel pozitivizmus 193
c) A „ második"pozitivizmus és a Monarchia szellemi élete: Mach, Freud és Masaryk196
Q Egzisztencializmus 201
1. Kierkegaard 203
2. A spanyol egzisztencializmus 212
a) Unamuno 212
b) Ortega Gasset 216
3. A német egzisztencializmus 217
a) Heidegger 217
b) Jaspers 220
4. Az orosz „egzisztencializmus" 221
5. A francia egzisztencializmus 228
a) Sartre 228
b) Camus 230
c) További képviselői 231
D) Voluntarizmus és pesszimizmus 232
1. Schopenhauer 232
2. E. Hartmann 236
E) Életfilozófia 238
1. Nietzsche 238
a) Életműve 238
b) Kora: Wagner, Ranke és Dilthey 247
2. Bergson 250
3. Teilhard de Chardin 253
4. Az életfilozófia igézetében 257
a) Simmel 257
b) Spengler 260
c) Spranger, Klages, Toynbee 260
VIII. IRÁNYZATOK A 20. SZÁZADBAN 263
A) Újkantianizmus 263
1- A marburgi iskola 263
2. A badeni iskola 263
B) Újhegelianizmus
1. Kezdetei 264
2. Az olasz filozófia 265
O Fenomenológia 266
1. Husser 266
2. A fenomenológia módszere a szociológiában 269
3. Scheler és az értékfilozófia 270
4. Rahner: fenomenológia a teológiában 271
5. Hermeneutika 272
D) Pragmatizmus 274
E) Logikai analízis és nyelvfilozófia 276
1. Russell 276
2. Wittgenstein 277
3. A Bécsi Kör 281
4. Tudományfilozófia 282
F) A frankfurti iskola 284
G) Strukturalizmus 286
H) Keresztény áramlatok 287
1. Neotomizmus 287
2. Perszonalizmus 289
I) A magyar filozófia 290
1. Hagyományok 290
2. „A filozófia a politika szolgálóleánya" 295
3. A Lukács-iskola meghaladása 301
EPILÓGUS 305
KISLEXIKON 307
BIBLIOGRÁFIA

Dörömbözi János

Dörömbözi János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dörömbözi János könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv