Magyarország Budavár visszafoglalása korában

Tartalom

Bevezetés 2-6
ELSŐ FEJEZET.
A terület és a népesség.
I. Európa a XVII. század második felében 11
I. Lipót 12
A császárság 13
Jelleme és jelentősége 14
Az udvar. Az udvari és nemzeti politika 15
A magyar államterület. Határai 16
A három ditio 17
A török uralom jogi és tényleges kiterjedése 18
A királyi Magyarország. 18
Erdély 19
II. A népesség. 20
A török kormányzat hatása a népszámra 21
Az általános pusztulás 22
Az emberrablás 23
A nagy halandóság 24
A járványok 25
A közegészségügy 26
Az egyes országrészek 27
Baranya-Tolna 27
Somogy-Zala 28
Szlavónia. A Duna-Tiszaköz 29
Temesköz 30
Csongrád és Békésmegye. A Kunság 31
Pestmegye 31
Gömör és Győrmegye 32
A városi és vidéki lakosság aránya 34
A főösszeg 35
III. Felekezeti viszonyok 39
A felekezetek mint politikai pártok 37
A királyság s a felekezetek 38
Az ország protestáns 39
Az ellenreformatio 40
Hóditásai 41
A prot. egyház Erdélyben 42
A török s a ker. felekezetek 43
A secták 44
Uj-keresztények 45
Ó-hitüek. Az unió 46
Az izlam hivei 47
IV. A nemzetiségek szétoszlása 48
A felekezetek és a nemzetiség 49
A török hóditás s a magyar elem 50
A felekezeti viszonyok hatásai a kor mozgalmaira 51
A bécsi kormánypolitika. 52
A nemzeti közhangulat a felszabaditó hadjárat előtt 54
MÁSODIK FEJEZET.
Az állam és szervezete.
I. A királyi hatalom reformkísérletei 61
A külföldön. Hazánkban. 62
A gubernumi 63
Jelentősége 64
Szervezete 65
Az országgyűlés 66
A nádori méltóság 67
A magyar állam intézményei 70
II. Az igazságszolgáltatás 71
Törvényes szerkezete 72
Hiányos működése 74
Költséges volta 75
A fogott birák 76
A büntető jog 77
A halálbüntetés s a kivégzések nemei 77
Az elrettentés elvének hatása 79
A kinpad és az ördöngösség 80
III. A közigazgatás 81
A megye 82
Politikai szereplése 83
Megszilárdulása 84
Tekintélyét megóvja föl és lefelé 84
Tisztviselői és gyűlései 85
Administrativ teendői 87
A nagy jogkör s a csekély pénzeszközök 88
Egy megyei költségvetés. 89
IV. A középkori adózás 92
A gubernium pénzügyi tervei 98
Eredménytelenségük 97
A régi magyar adórendszer 98
Hiányai 99
A városok adója 100
A pénzügyi kormányzat közegei 103
Egy állami zárszámadás 107
A közös hadügyi kvóta 112
A vámrendszer 113
Y. A honvédelem 115
A nemesi insurrectio 116
A végvárak 117
Beosztásuk és helyőrségök 118
A fogadott katonaság 119
Fizetetlensége 120
Ennek hatásai 121
A hadi intézmények elsatnyúlása 122
Reformtervek 125
A katonaság egyenruhája 127
A dunai flottilla 127
Végeredmények 128
HARMADIK FEJEZET.
A társadalom.
I. A társadalom a rendi és felekezeti világban 133
A külföld véleménye a magyarokról 135
Idegen utazó 136
Egy német munka a magyarokról 140
II. Az udvar 141
A király és a nemzet 141
A főúri osztály 142
Politikai és anyagi helyzete 143
A főurak udvarai 145
Az életmód 147
Lakmározások 151
Mulatságok 153
Vadászat 154
Lakás és bútorzat 155
Az aristocratia egykor és ma 157
III. A köznemesség 158
Szellemének átváltozása 159
A szegény nemesek 160
A birtokos nemesség s az idegen uralom 161
A kuruczmozgalmak hatása 146
A vagyoni különbségek 165
Nemesek Szepesben, Liptóban 166
Életmódjok 167
A nemesség s a városok 168
Küzdelmeik 169
A nemesség beköltözése a városba 170
Ennek hatásai 170
A nemesség felfogása a polgárokról 171
Válságos helyzete 172
IV. A jobbágyság 172
Általános helyzete 173
Terhei 174
Közadó 174
Párbér 175
Úrbér 176
Jobbágy és földesúr 180
A jobbágy jogi állása 181
Viszonya az urasági tisztekhez 183
Költözködési joga 185
A katonatartás 187
Német és magyar katonák zsarolásai 188
A jobbágy családi élete 193
A falvak a felföldön 194
Az alföldön 195
Az életmód 196
Mi mentette meg a szegény népet? 197
V. A városok 197
Jelentőségök 198
Nem magyarok 199
Kizárólagosságuk 200
Kiváltságaik 201
Egyes csoportok 202
Pozsony 203
Sopron 205
Nagy-Szombat 206
Kassa 207
Lőcse. Eperjes 207
A városi hatóság 208
A város jogélete 209
Belső igazgatása 211
Szépitési és tűzbiztonsági intézkedések 212
Az önvédelem és szervezete 213
A polgárság életnézlete 216
Házai 218
A lakás 218
A bútorzat 219
A viselet 219
Lakomák 221
Helyi szokások 222
Debreczen és a magyarság 223
VI. A nők szerepe 225
A politikában 226
A szellemi életben 227
A társadalomban 228
A főrangú nő 229
A köznemes nő 233
Az alsóbb osztálybeli nő 236
Házasság nemes és nem nemes közt 237
A kor közerkölcsisége 238
A nőiség cultusa 241
NEGYEDIK FEJEZET.
Közgazdaság és közműveltség.
I. Az intelligens osztályok 247
A papság 248
A cath. főpapok 249
A falusi lelkészek és licentiatusok 250
A prot. papok 251
Családi élőtök 253
A görög nem egyesül papok 255
Orvosok 256
Gyógyszerészek 257
Ügyvédek 258
Az állandó fizetésből élő osztályok 259
Királyi hivatalnokok 259
Városi tisztviselők 260
Tanárok és tanítók 261
Harminczadosok 262
Postamesterek 263
Gazdasági tisztek fizetése 263
II. A munkás osztályok harczias időkben 265
A mezőgazdaság 266
Hanyatlása 267
Az Alföld 268
Egy török a magyar földművelésről 270
A gazdálkodás 271
A gabonatermelés és kereskedés 271
Egyes termények 272
A dohány és a dohányozás 273
Kertészet 276
Újonnan meghonosított vetemények 276
Gyümölcstenyésztés 277
A bor és borkivitel 278
Állattenyésztés és kereskedés 280
Bányászat 283
Erdészet 285
III. A magyar pénz s az államegység 285
A pénz általános értéke 286
A kereskedés 286
A városban 287
A vidéken 289
Az ipar 290
A czéhrendszer 291
Egy gyár 292
Vásárok 293
Kereskedés a külfölddel 294
A törökkel 295
Pénzüzlet 298
Kamat 299
Uzsora 300
A föld 301
Termények 301
Iparczikkek ára 304
Munkabérek 304
IV. A szellemi élet 305
A latin nyelv 306
A tanügy 307
Népiskolák 308
Közép- és főiskolák 310
Irodalom 312
Könyvek 313
Censura 316
Művészet 318
Általános műveltség 319
Nyilvános mulatságok 320
Utazás 322
Vendéglők 324
Fürdők 326
V. Végeredmények 327
Hazánk és a külföld 328
A kor eszményei 329

Témakörök