1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A tisztességtelen haszon és a gazdasági bírság

Szerző
Lektor

Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 309 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN: 963-220-279-1
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó13
A tisztességtelen haszon és az új gazdaságirányítási rendszer jogi előkészítése
A tisztességtelen haszon és az új gazdasági irányítás rendszere15
Az MSZMP Központi Bizottsága 1966. májusi határozata a gazdasági mechanizmus átfogó reformjára18
Néhány előkészítő határozat23
A Gazdasági Bizottság 10.126/1966. számú határozata az ipar új árrendszeréről25
A Gazdasági Bizottság 10.130/1966. számú határozata a kereskedelmi árrésekről28
A jogszabályok tendenciája29
Az 56/1967. Korm. számú rendelet az árszabályozásról29
A tisztességtelen haszon első megfogalmazása32
A 2070/1967. Korm. számú határozat az árellenőrzésről és az információkról33
Az 56/1967. Korm. számú rendelet és a 2070/1967. Korm. számú határozat összevetése35
A tisztességtelen haszon fogalma, kialakulásának jogi értékelése, fejlődésének rövid áttekintése
A tisztességtelen haszon nem újkeletű fogalom38
A tisztességtelen haszon jogilag is értékelhető kategóriává az árutermelő társadalomban válik40
Szabályok a római jog köréből43
A középkori és az újkori szabályozás vázlatos áttekintése44
A korai polgári jogalkotás szabályainak vázlatos áttekintése46
A gazdasági verseny szabályozása a polgári jogalkotásban48
Az abszolút tilalom alapján álló szabályozás48
A másik véglet: az abszolút szabadság elve50
Középút az angol jogrendszerben50
A tisztességtelen verseny szabályozása a nemzetközi jog területén51
Az árdrágító visszaélés szabályozása a magyar jogfejlődésben53
Az 1920:XXVI. törvénycikk53
A tisztességtelen verseny jogi szabályozásáról szóló 1923:V. törvénycikk főbb rendelkezései57
A gazdasági versenyt szabályozó 1931:XX. törvénycikk főbb rendelkezései61
A felszabadulás utáni jogrendszer idevágó fontosabb szabályai63
A gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8.800/1946. ME. sz. rendelet63
A Magyar Népköztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1961. évi V. törvény65
A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve: 1959 évi IV. törvény65
A meg nem engedett nyereség elvonásáról szóló 30/1957. Korm. számú rendelet66
A pénzügyminiszter és az OÁH elnöke 112/1963. sz. együttes utasítása a meg nem engedett nyereségről67
A gazdasági és pénzügyi ellenőrzésről szóló 40/1967. Korm. számú rendelet68
Magatartások, viták és elvárások
Az első állásfoglalás71
Az első viták a tisztességtelen haszon fogalmi meghatározásában74
Viták és állásfoglalások a KGDB előtt folyamatban volt 60.555/1970. sz. ügyben75
A Szolnoki Megyei Bíróság Pk. 20.222/1969. sz. végzésének sajátságos értelmezése81
Az első gazdasági bíróság ügyekben hozott döntésekből leszűrhető tanulságok84
A tisztességtelen haszon árkérdés? A nézetazonosság hiánya és ennek okai85
A vállalati árpolitikával szemben támasztott követelmények az 1/1970. ÁH számú állásfoglalás tükrében86
Az 1/1970. ÁH számú állásfoglalás irányelve90
Az 1/1970. ÁH számú állásfoglalás, mint új viták forrása92
Egy rövid kitérő
A tisztességtelen haszon társadalmi-gazdasági életünk negatív jelensége94
Az MSZMP X. Kongresszusának állásfoglalása a gazdasági reform pozitív és negatív tendenciáiról96
A tisztesség határa. A tisztességtelen haszon termékkategória
A hasznot nem csak megszerzésének módja, hanem önmagában annak mértéke is tisztességtelenné teheti102
Egy konkrét ügyben hozott, vitatott árhatósági állásfoglalás104
Az árhatósági állásfoglalás és a hatályos jogszabályok ellentmondásai109
Az OAÁH elnökének állásfoglalása113
A tisztességtelen haszon
Az 1022/1973. MT számú határozat és a 20/1973. MT számú rendelet tisztázza a fogalmakat115
A tisztességtelen haszonszerzés mószerei az 1022/1973. MT számú határozat tükrében120
A hasznot annak mértéke önmagában is tisztességtelenné teheti124
A kimentés esetei128
A nyereségdifferenciálás (árnivellálás) esetei és problémaköre130
A tisztességtelen haszon termékkategória134
Az összvállalati nyereség - és a tisztességtelen haszon135
Az 1022/1973. MT számú határozat csak a szabad árkategóriára ad útmutatást137
A határozat alapelvei jórészt a hatósági árformákra is érvényesek138
A tisztességtelen haszon kérdéskörét nem lehet a termék árképzésre és árára leszűkíteni141
Az 1022/1973. MT számú határozat irányelv, nem tekinthető teljes és végleges szabályozásnak144
Helyes-e a tisztességtelen haszon elnevezés?145
Igaz-e, hogy csak áremelés lehet a méltányos hasznot meghaladó nyereség alapja?148
A gazdasági bírság jogintézménye
A gazdasági bírság, mint a fékrendszer része150
A gazdasági bírság jogintézményének célja152
A gazdasági bírság bírság-jellege155
A gazdasági bírság korábbi és új jogi szabályozása
A feldolgozás módja157
A gazdasági bírságról szóló jogszabályok hatálya158
A gazdasági bírság alkalmazásának feltételei159
A társadalmi érdeksérelem kiemelése161
Két "sui generis" magatartás szankcionálása163
Az indítványozásra jogosultak köre165
Az indítvány benyújtásának feltételei166
A szignalizációs kötelezettség168
Az indítvány benyújtására nyitvaálló határidő169
Több szerződés - jogi egység171
Az abbahagyás időpontjának értelmezése172
A gazdasági bírság összege173
Tilos külkereskedelmi tevékenység esetén174
A gazdasági bírság összege mérséklésének lehetőségei176
Eljárási és egyéb szabályok a 20/1973. MT számú rendelet 8. és 9. §-aiban181
A Polgári Perrendtartás szabályai irányadók182
A vétkes vállalat vezetőinek felelőssége a vállalati kollektíva előtt183
A gazdasági bírság és a személyes felelősség184
A gazdasági bírság és a vállalat egyéb vagyoni felelőssége185
Hatálybaléptető rendelkezések és értelmezésük186
Tisztességtelen haszon - a gazdasági bírság joggyakorlatában
A gazdasági bírság kiszabásának alapjául szolgáló vállalati magatartások189
Általános és különös feltételek190
A jelentős anyagi előnyszerzésre törekvés, mint a gazdasági bírság kiszabására okot adó vállalati magatartások fő megjelenési formája192
A szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes módon elért jelentős anyagi előny szankcionálása a hatósági árak körében194
Hatósági ár túllépése esetén194
Tisztességtelen haszon hatósági ár túllépése nélkül196
A szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes módon elért jelentős anyagi előny szankcionálása a szabad árak körében197
Az 1022/1973. MT számú határozat II. 4. a, pont esetében198
A II. 4. b, pont esetében199
A II. 4. c, pont esetében201
A II. 4. d, pont esetében202
A II. 4. e, pont esetében203
A II. 4. f, és g, pontok eseteiben205
A II. 4. h, pont esetében206
A II. 4. i, pont esetében207
A II. 4. j, pont esetében 209
A II. 4. k, és l, pontok esetében209
A II. 5. és 6. pontok eseteiben211
Az ismertetett joggyakorlatból levonható következtetések213
A jelentős anyagi előny relatív jogi kategória214
A jelentős károkozás - mint gazdasági bírság kiszabásának jogalapja214
A lakosság jogos igényeinek súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése - mint gazdásági bírság kiszabadításának jogalapja217
Az érdeksérelem teljes mértékben bekövetkezett (rendeltetési célra alkalmatlan termék)217
Az érdeksérelem értékcsökkenésből származott219
Még csak veszélyhelyzet állt elő224
A népgazdaság érdekeinek jelentős megsértése, illetve veszélyeztetése - mint gazdasági bírság kiszabásának jogalapja általában225
A érdeksérelem bizonyítása226
A magatartások rendszerint párosulnak a tisztességtelen haszonra való törekvéssel226
Amikor a magatartás számottevően megzavarja a pénz-, hitel- és termékforgalmazás rendjét228
A fedezetlen kötelezettségvállalás és a pénztartozások rendszeres késedelmes fizetése228
A termékforgalmazásra vonatkozó előírások megsértése230
Tevékenységi kör túllépésével jelentős termékmennyiség tekintetében folytatott gazdasági tevékenység - mint jogalap általában232
Tiltott ipari tevékenység folytatása233
A generális és a speciális jogszabályok, illetve a jogszabályok és az engedélyezési kör egymáshoz való viszonya235
A tiltott kereskedelmi tevékenység esetei241
A nagykereskedelmi és az ügynöki tevékenység242
A termelőeszköz-kereskedelmi tevékenység242
A joggyakorlatból leszűrhető főbb következtetések243
Egyéb tiltott, illetve a szocialista gazdálkodási elveivel ellentétes kooperációs kapcsolat, mint gazdasági bíróság kiszabásának jogalapja250
Gebines fuvarozással elért tisztességtelen haszon szankcionálása250
A tiltott munkaerő-átengedés eseteinek szankcionálása252
A 20/1973. MT számú rendelet 2. § d, és e, pontjai, mint a gazdasági bírság alkalmazásának speciális formái255
A tisztességtelen verseny fogalmi körébe tartozó vállalati magatartások szankcionálási lehetősége gazdasági bírság útján256
A személyes felelősség kérdése
A személyes felelősségről általában260
A személyes felelősség érvényesítése és a gazdasági bírság kiszabására okot adó magatartás kapcsolata262
A felelősségrevonás kötelező262
A büntetőjogi felelősségről
A büntetőjogi felelősség a gazdasági bírság alapját képező magatartás szankcionálásának legsúlyosabb formája264
Magatartások, amelyek gazdasági bírság kiszabásának alapját is képezik és bűncselekményt is megvalósítanak265
A büntető úton történő felelősségrevonást megakadályozó okok266
A gazdasági bírság kiszabására előterjesztett indítvány érdemi eldöntésének nem előfeltétele a büntetőeljárás befejezése286
A szabálysértés útján történő felelősségrevonás
A munkajogi (fegyelmi és kár) felelősség megállapítása
A munkajogi felelősség érvényesítése297
Ha bűncselekményt, vagy szabálysértést is megvalósít a magatartás297
Ha bűncselekményt, vagy szabálysértést nem valósít meg 298
Az elévülés kérdése a fegyelmi felelősség körében304
A munkajogi felelősség érvényesítésének nem a gazdasági bírság kiszabása, hanem az arra okot adó magatartás az alapja304
Következtetések306
Zárszó309
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv