| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 11 |
| Az egészségmagatartás rizikótényezői hazánkban | 19 |
| Az egészségmagatartás egyéni és társadalmi meghatározottsága, a veszélyeztetés tényezői | 20 |
| A kockázati tényezők érvényesülésének mechanizmusa, a veszélyeztetettség kialakulása | 24 |
| Történelmi meghatározottság | 25 |
| Az egyén életútjának buktatói | 28 |
| A társadalmi tényezők szerepe | 33 |
| Szervezeti tényezők, a társadalombiztosítás, az egészségügy és a tömegkommunikáció felelőssége | 36 |
| A rizikótényezők kiküszöbölésének lehetőségei | 38 |
| Az általános lakosságszűrés helyzete és további feladatai | 45 |
| A szűrővizsgálatok célja és hagyományos feladatai | 45 |
| Eredmények és problémák a szűrővizsgálatok eddigi kiterjesztése során | 54 |
| Statisztikai áttekintés | 54 |
| A bevezetett rendszerek és modellkísérletek tapasztalatai | 60 |
| További fejlesztési feladatok, különös tekintettel az egészségmegőrzés átfogó programjára | 85 |
| A kiterjesztés lehetősége, feladatai | 85 |
| Az egészségmegőrzés társadalmi programjának szolgálata, annak monitorozásához való kapcsolódás | 95 |
| Az intenzívebb ellenőrzés, gondosabb költségszámítások igénye | 100 |
| Forrásművek (irodalom, előadások, előterjesztések) | 102 |
| A szociálpolitika reformjának egészségügyi megalapozása | 113 |
| Bevezetés | 113 |
| A szociális és egészségügyi ellátás új céljai, a megvalósítás lehetséges módozatai egy egységes integratív rendszerben | 118 |
| Az egészségügyi és szociális rendszerek, szolgálatok, intézmények munkája a lakosok konkrét ellátásában egy egységben, mindkét főcélt (egészségügyi-szociális) egyaránt jól szolgálva jelenjen meg | 118 |
| Az új egészségügyi-szociális rendszer gazdaságpolitikailag is jól illeszkedjen az adott társadalmi alakulathoz | 124 |
| A tudományos-technikai haladás követelményeinek az új egység az egyén és társadalom szempontjából egyaránt feleljen meg | 128 |
| A szociális ellátás intézményrendszerének strukturális és funkcionális reformja fenti célok megvalósítása érdekében | 132 |
| Az ellátási rendszerek innovációjának kérdése | 132 |
| A gyógyítás technológiájának a szociális medicina irányából történő megújítása, a reform szakember szükséglete | 165 |
| Forrásművek | 170 |
| Az egészségügy szakmai irányításának megindítása | 177 |
| Az irányítás jelen rendszere és problémái | 177 |
| A tanácsi intézmények irányításának válságjelenségei | 181 |
| Az országos intézeti irányítás helyzete, gondjai | 185 |
| A minisztérium szakmai irányításának problémái | 192 |
| Az egészségügy szakmai irányításának átfogó megújítása | 196 |
| A tanácsi intézményrendszer irányításának korszerűsítése | 196 |
| Az országos intézetek strukturális és funkcionális reformja | 204 |
| A minisztérium szakmai irányító feladatkörének megújítása | 221 |
| Az egészségügyi intézmények gazdálkodási kísérletének lehetőségei | 233 |
| A kísérlet indíttatásának közvetlen és közvetett okai, körülményei | 234 |
| Gazdasági életünk alakulása | 234 |
| Egészségügyi intézményeink gazdasági, gazdálkodási helyzete | 235 |
| A DRG és hatása a kórház gazdaságtanra | 238 |
| A kísérlet vázlatos ismertetése, a rövid és hosszú távú célok, intézeti modellünk | 241 |
| Az érdekek, érdekviszonyok és az értékrend befolyásolása | 247 |
| Érdekek és értékek a mai magyar egészségügyben | 247 |
| Az érdekek elemzésének elméleti alapjai egy kórházban | 251 |
| A konkrét intézeti érdek és az osztályok érdekviszonyai | 255 |
| Egy gyógyító osztály belső érdekeltségi rendszere | 259 |
| Kísérlet az érdekeltségek változtatására | 262 |
| A kísérlet eredményességét várhatóan korlátozó tényezők | 267 |
| A gazdálkodási kísérlet lehetőségei | 274 |
| Forrásművek | 277 |
