Előszó
A program ajánlásokat tartalmaz a NAT, a Kerettanterv és a helyi tanterv értelmezéséhez, konkretizálásához, általában a nevelő-oktató tevékenység feladatainak megoldásához, de nem vállalkozhat...
Tovább
Előszó
A program ajánlásokat tartalmaz a NAT, a Kerettanterv és a helyi tanterv értelmezéséhez, konkretizálásához, általában a nevelő-oktató tevékenység feladatainak megoldásához, de nem vállalkozhat arra, hogy minden osztály számára egyaránt érvényes és mindenkinek egyaránt elfogadható recepteket fogalmazzon meg. Segítséget nyújthat az adott tananyag feldolgozásában, a megfelelő módszerek kiválasztásában, a tanulók értékelésében. Ugyanakkor a tananyag tartalmának végleges meghatározása, az egyes gyerekekkel szemben támasztott követelmények megfogalmazása, az osztály színvonalának megfelelő tárgyalásmód kidolgozása a tanár joga és kötelessége.
A tananyag és a követelmények értelmezéséről című részben tantervi témák szerint elemezzük a tananyagot, taglaljuk kapcsolódását a korábbi évek követelményeihez, ismertetjük a nevelésben betöltött funkcióját.
A tananyag feldolgozása című fejezetben a tankönyv hat fejezetét követve fejtjük ki a tananyagot. A tankönyv felépítését tételesen áttekintve módszertani és szakmai ajánlásokat fogalmazunk meg a konkrét tananyag tanításához és a feladatok megoldásához. Áttekintjük, hogy a különböző összetételű osztályokban mire építhetünk, hová kell eljuttatnunk, hogyan differenciálhatunk, milyen lehetőségeink vannak a koncentrációra.
Minden témakörnél részletes, de "félkész" tanmenetjavaslat található. Ez a tanmenetjavaslat az aktuális tananyagon túlmenően tartalmazza a koncentráció és a folyamatos ismétlés lehetőségeit, néhány esetben utal az alkalmazható eszközökre és az esetleges kiegészítő anyagrészekre. A tanmenetjavaslatot adaptálnunk kell saját elképzeléseinkhez és osztályunk színvonalához - betartva a Kerettanterv és a helyi tanterv előírásait.
Ha a tanulók az alsó tagozatban nem ebből a könyvcsaládból tanulták a matematikát, akkor a felső tagozatba való átmenet koncepcióváltásának negatív hatását még 6. osztályban is érzékelhetjük. Több időt és energiát kell fordítanunk a számfogalom alapozására, a mértékegységek megtanítására, a számolási rutin, a szövegértelmező képesség és a geometriai látásmód fejlesztésére.
A Kerettanterv minimálisan heti 3 matematikaórát ír elő úgy, hogy közben nem csökkenti lényegesen (mert nem is lehet csökkenteni) a követelményeket. Ebben az órakeretben nem dolgozható fel és nem gyakoroltatható be kellő színvonalon a tananyag. Ezért az iskolák döntő többsége a szabadon tervezhető órakeretből heti plusz egy órát biztosít a matematikatanítás számára. Ezt a taneszközök kidolgozásánál figyelembe kellett vennünk.
Vissza