Sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság és bűnpártolás

Előszó

Jelen tizenharmadik kötetben oly bűncselekményeket meghatározó jogszabályok elemzésére került a sor, melyek már csak annálfogva is, mert igen nagy számmal fordulnak elő, különös érdeklődést keltenek (1933. évben a Budapesten feljelentett 76.852 bűntett és vétség közül: 10.529 a sikkasztás és zártörés, 2.785 az orgazdaság, 1.691 a jogtalan elsajátítás, tehát 15.005, azaz a Székesfővárosban feljelentett bűntettek és vétségek egy ötödét képviseli e három főtípus; lopásért 33.158 esetben történt feljelentés; a közölt adatokra v. ö. Illyefalvi, Budapest Székesfőváros statisztikai zsebkönyve 1934. 159-161. l.). De érdeklődésre számítanak e bűncselekmények és illetőleg az azokra vonatkozó jogszabályok azért is, mert a magánjoggal és kereskedelmi joggal való összefüggéseik révén az elemzés során rendkívül sok nehéz és még ma is vitás kérdés elé állítanak. Fokozza végül az érdeklődést még az a körülmény, hogy e bűncselekményeknek bujkáló elkövetői veszedelmes ellenségei a gazdasági életnek, kikkel szemben a jog eszközei eléggé gyengék. Érthető, ha mindezeknél fogva különös gonddal igyekeztem az elém táruló problémákkal foglalkozni. Célom - mint eddigi köteteimben, most is - az volt, hogy a tudományos követelmények szem előtt tartása mellett a gyakorlati büntetőjogásznak siessek segítségére. Mindkét vonatkozásban felfelé igyekeztem fejleszteni munkámat. Szélesebb keretet fog át a jogtörténeti s jogösszehasonlító, valamint a nélkülözhetetlen elméleti rész, és jelentékenyen nagyobb materiára támaszkodik a dogmatikai kifejtés (közel száz oly - a legutolsó időben kelt - curiai ítéletet ismertetek és kísérek bíráló megjegyzésekkel, melyek sehol közzétéve nem lettek). Vissza