A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Talajvizsgálati módszerkönyv

A talajtani értekezletek előterjesztései és határozatai alapján a M. Áll. Földmivelésügyi miniszter úr megbizásából

Szerző

Kiadó: M. Áll. Földtani Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 302 oldal
Sorozatcím: M. Áll. Földtani Intézet gyakorlati, alkalmi és népszerű kiadványai
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Nyomatott Kulcsár Andor sokszorosítómester könyvnyomdájában, Budapesten.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar talajtani szakirodalomban mindig hiányát éreztük olyan laboratóriumi módszerkönyvnek, amely a talajvizsgálatok során használatra ajánlható laboratóriumi vizsgálati módszereket és egyben a... Tovább

Előszó

A magyar talajtani szakirodalomban mindig hiányát éreztük olyan laboratóriumi módszerkönyvnek, amely a talajvizsgálatok során használatra ajánlható laboratóriumi vizsgálati módszereket és egyben a külső talajfelvételi eljárásokat is ismertetve, a vizsgálati eredmények gyakorlati kiértékelésére is felvilágosítást nyújt.
Ilyen magyarnyelvű szakkönyv hiánya annál is inkább érezhető volt, mert a sajátos magyar igényeknek megfelelő módszerkönyv a külföldi szakirodalomban nincsen. Az idevágó nagyon kisszámú, különben kitűnően megírt külföldi szakmunka értékes segédkönyve a laboratóriumi munkáknak, azonban hiánytalan összefoglalást - legalábbis a hazai szükséglettel számolva - ezek egyikében sem találunk.
Ez a m. kir. földmívelésügyi kormányzat jóvoltából megjelenő talajvizsgálati módszerkönyv, melynek tartalmát a talajtani szakemberek mélyreható szakértekezleteken állapították meg, eddig nem állt rendelkezésre, tehát hézagpótló a szakirodalomban. Egyben az első kísérletet jelenti a hazai talajvizsgáló intézetek egységesítésére is.
Az elkövetkező évtizedekben a magyar mezőgazdaságnak szükségszerűen sokat kell fejlődni. Ebben a nagyon kívánatos fejlődési folyamatban igen fontos feladat vár kísérletügyünkre és különösen talajvizsgáló intézeteinkre. A talajjavítás és termőerő fokozás szakkérdései csak a talajvizsgáló szakintézetek közreműködésével oldhatók meg eredményesen. Ezeknek az intézményeknek hasznosítását, egységes szellemű működését pedig csak egységes szakirányítás és egységesen elfogadott vizsgálati eljárások biztosíthatják.
E kiadványban, még nem tehettünk eleget minden vonalon az egységesítés kívánalmainak s néhány esetben több azonos célú módszert is leírva, az egyes intézetekre bízzuk, a viszonyainak legmegfelelőbb, módszer megválasztását. így jártunk el akkor, ha még vitatható a használatos módszerek valamelyikének elsőbbsége vagy, ha a legjobbnak ellenőrizhető módszer olyan felszerelést igényel, hogy a szükséges felszerelésnek valamennyi intézetünk számára történő beszerzése a mai háborús viszonyok között egyelőre megoldhatatlannak látszik. Vissza

Tartalom

Előszó. Írta: dr. Madari Kreybig Lajos1
Helyszíni felvétel és talajvizsgálat. Írta: dr. Endrédy Endre3
A felvételhez szükséges felszerelés3
A vizsgálati helyek kijelölése5
Átnézetes (1:25.000 léptékű: térképezésnél)5
A talajszelvény feltárása és vizsgálata11
A talaj típusjellegének meghatározása helyszíni vizsgálatok alapján19
Elhatárolás, térképezés22
Mintavétel. Írta: dr. Csiky János, dr. Endrédy Endre és Prettenhoffer Imre26
Általános irányelvek, a mintavételhez szükséges feltárások készítése26
Mintavétel térképezési célokra (egyes minták)27
Mintavétel tápanyagállapot meghatározása, talajjavítás végzése, kísérletek beállítása stb. céljára (egyes és átlagminták)29
A talajminták előkészítése a laboratóriumi vizsgálatokra33
A talajok fizikai és vízgazdálkodási sajátságai. Írta: dr. Mados László35
A talaj mechanikai összetételének meghatározása35
Előkészítő eljárások a mechanikai elemzéshez37
A mechanikai elemzés eljárásai38
Az Atterberg-féle iszapolás39
A pipettás eljárás40
A talajok kötöttségének jellemzésére szolgáló egyéb eljárások41
A talaj higroszkóposságának meghatározása41
Az Arany-féle kötöttségi szám meghatározása44
A talajok fajsúlyának, térfogatsúlyának és hézagtérfogatának meghatározása45
A talajok vízgazdálkodási sajátságainak meghatározása48
A talaj mindenkori nedvességtartalmának meghatározása48
A talaj víztartalmának statikai állapota48
A talajok vízkapacitásának meghatározása50
A talajok holtvíz-értékének meghatározása51
A talajok maximálisan lehetséges képessségének meghatározása53
A talajszelvény hasznos víztároló képességének meghatározása54
A talajvíz lehetséges mennyiségének és a talaj kapilláris vízemelő képességének meghatározása54
A talaj vízvezetőképességének meghatározása57
Az adszorpciós komplexus és a reakció-állapot vizsgálata. Írta: dr. Di Gléria János59
A talajok vízoldható sótartalmának mennyiségi meghatározása59
A vizes kivonat készítése60
A vizes kivonat vizsgálata60
A karbonát és hidrokarbonát ionok meghatározása60
A klorid-ion meghatározása61
A szulfát-ion meghatározása61
A nitrát-ion meghatározása62
A vas-, alumínium-, kalcium- és magnézium-ionok meghatározása63
A kálium- és nátrium-ionok meghatározása64
A vizsgálati eredmények ellenőrzése65
A talajok kicserélhető katiónjainak és telítettségének meghatározása66
A kicserélhető katiónok meghatározása földalkálikarbonátot nem tartalmazó talajokban66
Az ammoniumkloridos talajkivonat készítése66
A kicserélhető vas és alumínium meghatározása67
A kicserélhető kalcium és magnézium meghatározása67
A kicserélhető kálium és nátrium meghatározása68
A kicserélhető katiónok meghatározása földalkálikarbonátot tartalmazó talajokban68
A kicserélhető katiónok összegének (a talaj S-értékének) meghatározása69
A talajok telítetlenségének (U) meghatározása ammoniumadszorbcióval70
A talajok reakciószámának (pH értékének) meghatározása70
A talajok pH-értékének meghatározása elektrometrikus úton. (hivatalos módszer)71
A talajok pH-értékének kolorimetrikus meghatározása Kühn szerint. (helyszíni vizsgálatoknál)73
A talajok pufferképességének meghatározása73
A talaj pufferképességének meghatározása Jensen szerint74
A talaj szénsavas mész (CaCO3) tartalmának meghatározása74
A savanyú talajok mészigényére vonatkozó vizsgálatok76
A kicserélődési aciditás meghatározása77
A hidrolitos aciditás meghatározása77
A meszezéshez szükséges mész mennyiségének kiszámítása77
Kereskedelem úrján forgalomba kerülő meszezésre használatos anyagok minőségi kellékei és a vizsgálatukra használt módszerek78
Minőségi kellékek78
Vizsgálati eljárások79
A talajok tápanyagállapotának vizsgálata. Írta: Prettenhoffer Imre84
A talaj nitrogénállapotának megítélésére szolgáló vizsgálati eljárások87
A talaj összes szervesanyag-tartalmának meghatározása87
A humifikált (lúgban oldható) szervesanyag meghatározása89
Az összes nyersanyag meghatározása oxidimetrikus titrálással91
Az összes nitrogéntartalom meghatározása92
Az ammoniák- és nitrátnitrogén meghatározása94
Irányelvek a nitrogénállapotnak a talajvizsgálatok alapján történő megítélésére94
A talaj foszfor- és káli-állapotának megítélésére szolgáló vizsgálati eljárások95
A talaj összes foszfor- és kálium-tartalmának meghatározása96
A talaj könnyen oldható foszfor- és kálium-tartalmának meghatározása Sigmond szerint99
A lugossági fok meghatározása99
A talajkivonat készítése100
A talajkivonat feldolgozása101
Az eredmények kiszámítása és kiértékelése103
A talaj könnyen oldható foszforsav- és kálium-tartalmának meghatározása a Neubauer-féle eljárással104
Felszerelés és segédanyagok105
A kultúrák elkészítése107
A kultúrák tenyésztése és feldolgozása107
Az eredmények értékelése Neubauer szerint109
Egnér eljárása a könnyen oldható foszforsav meghatározására111
Egnér eljárása a könnyen oldható kálium meghatározására115
Prettenhoffer eljárása a talaj felvehető káliumkészletének megállapítására119
A talajok könnyen felvehető foszforsavának meghatározása ammoniumkarbonáttal, Kühn szerint121
A talajok kicserélhető káliumtartalmának meghatározása ammonium-karbonáttal, Kühn szerint122
Várallyay eljárása a szántóföldön bekövetkező foszforsav-, kálium- és nitrogéntrágyahatás laboratóriumi megítélésére126
A laboratóriumi foszfor- és káliumtrágyázás és a laboratóriumi értékelés végrehajtása126
A szántóföldi foszforhatás megítélése relatív módszerként alkamazott Egnér-eljárással127
A szántóföldi káliumhatás megítélése relatív módszerként alkalmzott aspergillus eljárással130
A talaj nitrogénállapotának megítélése133
Szikes talajok vizsgálata. Írta: dr. Arany Sándor135
Szikes talajok helyszíni vizsgálata és megmintázása135
A talajok kötöttségi számának és pH-értékének megállapítása137
A vízben oldható összes só meghatározása137
A szóda meghatározása137
Az egyes vízben oldható sók és az adszorbeált (kicserélhető) katiónok meghatározása139
A szikes talajok megjavítására vonatkozó szaktanácsadás alapelvei140
A szükséges javítóanyag mennyiségének meghatározása145
Irányelvek a különböző talajjavító eljárások végrehajtására146
A szikes talajok javítására leggyakrabban használt anyagok vizsgálati módszerei149
Őrölt szénsavas mészkő149
Cukorgyári mésziszap150
Márga (meszes sárgaföld, digóföld)150
Kéntartalmú anyagok vizsgálata151
Szabad savat tartalmazó anyagok vizsgálata151
Hidrolitos bomlás útján savat leadó anyagok (vasvitriol, timsó, kénsavalumínium stb.) vizsgálata151
Gipsz vizsgálata152
Talajbiológiai módszerek. Írta: dr. Fehér Dániel153
A talajban élő mikroszervezetek munkássága153
A talajbiológiai módszerek általános átnézete159
A talajbiológiai vizsgálatokhoz szükséges laboratóriumi berendezések ismertetése161
A talaj mikroorganizmusainak, elsősorban a baktériumoknak és gombáknak közvetlen minőségi vizsgálata162
A talajt benépesíti mikroorganizmusok mennyiségi meghatározása164
Közvetlen mikroszkópiai módszerek164
Közvetett tenyésztési módszerek166
A talajt benépesítő baktériumok rendszertani meghatározása183
Néhány fontosabb biológiai feladatot végző baktérium-csoport tisztán való kitenyésztésre szolgáló különleges táptalajok185
A mikroszkópikus gombák mennyiségi és minőségi meghatározása192
A talajt benépesítő moszatok mennyiségi és minőségi meghatározása194
A talajlékezés mérése196
A talaj biológiai aktivitásának közvetett módszerekkel való meghatározása203
A talajprotozoák kimutatására és számlázására alkalmas módszerek. Írta: dr. Telegdi Kováts László212
A talajprotozoák jelentőségéről általában212
A talajprotozoák előfordulása213
A talajprotozoák számára215
A talajprotozoák befokozódása215
A protozoák táplálkozása216
A talajprotozoák tevékenysége218
A talaj biológiai egyensúlya221
A talajprotozoák minőségi és mennyiségi kimutatására szolgáló módszerek221
Talajmintavétel222
Kozvetlen minőségi vizsgálat224
Tenyésztéses minőségi módszerek228
A tenyészetek megfigyelése229
Talajprotozoák számának közvetlen meghatározása talajszuszpenzióban230
Talajprotozák számának közvetlen meghatározása tápoldatban231
Talajprotozoák számának lemezöntéses meghatározása235
A hibaszámítás és a korszerű szabadföldi kísérletezés elméletének alapvonalai. Írta: dr. Telegdy Kováts László235
A hibaszámítás elméletének alapelvei241
Variációelemzés244
A korszerű szabadföldi kísérletezés elmélete245
Egyenletességi kísérletek245
A talajheterogénitás számbavétele és a kísérleti hiba számítása247
A tetszőleges parcellabeosztású blokkok módszere248
A latin négyzet módszere250
Az időjárás okozta eltérések számbavétele253
Irodalom255
A korszerű szabadföldi kísérletezés gyakorlata. Írta: dr. Csiky János258
Parcellacsoportok véletlen elosztású kezelésekkel261
Terméseredmények összeállítása261
Az egész kísérletben mutatkozó összes eltérés és összvariáció számítása261
A blokkeltérés és blokkvariáció kiszámítása262
A kezelés-eltérés és kezelésvariáció számítása263
A véletlen hibaokok következtében mutatkozó hibaeltérés és hibavariáció kiszámítása264
A kísérleti eredmények valószínűségének meghatározása265
A kísérleti eredmények gyakorlati elbírálása és értékelése a hibaérték kiszámításával268
Latin négyzet271
Terméseredmények összeállítása272
Az egész kísérletben mutatkozó összes eltérés az összvariáció számítása272
A hibaértékek számítása és a kísérlet értékelése274
A kísérleti adatoknak a gazdasággal való közlése275
A műtrágyák és szerves trágyák vizsgálata. Összeállította: dr. Di Gléria János285
Mintavételi szabályok a kereskedelmi forgalomban lévő trágyafélékből285
A vizsgálati anyag előkészítése286
Foszfor műtrágyák vizsgálata287
A nedvességtartalom meghatározása287
A vízben oldható foszforsav meghatározása287
A citromsavban oldható foszforsav meghatározása Petermann szerint288
Összes foszforsav meghatározása enyvtelenített csontlisztben288
Összes foszforsav meghatározása a csontlisztben és egyéb foszfátokban289
Összes foszforsav meghatározása a Thomas-salakban290
Porfinomság meghatározása Thomas-salakban291
A foszfortrágyákban lévő mangán meghatározása291
A foszfortrágyákban lévő jód meghatározása291
A foszfortrágyákban lévő fluor meghatározása292
A foszfortrágyákban lévő bór meghatározása292
A foszfortrágyák vizsgálatához szükséges vegyszerek293
A kálium műtrágyák vizsgálata295
A káliumtrágyák előkészítése vizsgálatra295
A káliumtartalom meghatározása platinakloridos eljárással295
A káliumtartalom meghatározása perklórsavas eljárással295
A kálium leválasztása kóbaltnitrites eljárással296
A nitrogén műtrágyák vizsgálata297
Ammonia-nitrogén meghatározása ammónia-tartalmú trágyákban297
A salétrom-nitrogén meghatározása salétrom-tartalmú trágyákban297
Az összes nitrogén meghatározása nitrátot nem tartalmazó trágyákban297
Az összes nitrogén meghatározása mésznitrogénben299
Az összes nitrogén meghatározása nitrátokat tartalmazó trágyákban300
A csilisalétrom vizsgálata300
A péti só vizsgálata300
A nitrogén műtrágyák szennyezéseinek vizsgálata300
A szabad sav meghatározása300
Rhodán és cián vegyületek kimutatása300
Klorát és perklorát vegyületek meghatározása301
A szerves trágyák vizsgálata301
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv