1.035.111

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Logikai rendszerek tervezése

Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Szerző
Lektor

Kiadó: Műegyetemi Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 397 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal gazdagon illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A digitális technika mindenkori fejlettségi fokán logikai tervezésnek nevezhetjük azt a tevékenységet, amelynek során egy adott működési leírásból kiindulva meghatározzuk, hogy a készen kapható... Tovább

Előszó

A digitális technika mindenkori fejlettségi fokán logikai tervezésnek nevezhetjük azt a tevékenységet, amelynek során egy adott működési leírásból kiindulva meghatározzuk, hogy a készen kapható digitális építőelemeket miként kell összekapcsolni egy előírt működésű logikai rendszer létrehozása céljából. A logikai tervezés során általában számos peremfeltételt kell figyelembe venni (gazdaságos építőelem-felhasználás, előírt működési sebesség, tranziens viselkedés, megbízhatóság, bemérhetőség stb.). A digitális építőelemek előállítási technológiájának rohamos fejlődése következtében a logikai tervezés szempontjai és peremfeltételei szintén gyorsan változnak. Az ún. diszkrét építőelemek korában alakultak ki azok az ún. klasszikus tervezési eljárások, amelyek alapgondolata alkalmazható volt a kis integráltsági fokú integrált áramköri elemek megjelenése után is. Az integrált áramköri technika gyors fejlődése egyre nagyobb integráltsági fokú elemeket hozott létre, amelyek alkalmazása a logikai tervezési módszerekkel szemben is új és egyre változó követelményeket támaszt. Ezt a gyors, szakadatlan fejlődést természetesen követnie kell a digitális technika területén folyó egyetemi képzésnek is.
A mindenkori szükséges ismeretanyag és tervezői készség elsajátításához rendelkezésre álló képzési időt akkor lehet hatékonyan kihasználni, ha a gyorsan változó, legkorszerűbb ismeretek olyan alapképzésre épülnek, amely távlatilag is alkalmazható tervezési alapgondolatokat mutat be és kialakítja a további szakképzés által igényelt szemléletmódot is.
Ennek a tankönyvnek az a célja, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán folyó digitális technikai alapképzést segítse a lenti értelemben. Ezért az anyag összeállításakor és a tárgyalásmód megválasztásakor fontos követelmény volt, hogy a tankönyv anyagának megértése ne igényeljen egyetemi előképzettséget. A tárgykör jellegéből következően ezért az alapgondolatok bemutatása és a szemléletmód kialakítása egyszerű példákon keresztül többnyire induktív jelleggel történik. Az olvasóra lehet bízni azokat az általánosításokat, amelyek csak későbbi tanulmányai során válnak időszerűvé.
A logikai tervezési módszerek alapgondolatának bemutatásakor már csak azért sem célszerű minden általánosítást az alapképzés szintjén megtenni, mert a digitális technika mindenkori fejlettségi fokán sokszor még az sem ítélhető meg egyértelműen, hogy a gyors fejlődés következtében egy adott tervezési módszer nem kerül-e át igen rövid időn belül az építőelemek előállításának területére (pl. aszinkron sorrendi hálózatok tervezése). Ilyen esetben az új, eltérő követelmények és peremfeltételek miatt esetleg más irányú általánosítások válnak szükségessé, megőrizve azonban a tervezés alapgondolatát... Vissza

Tartalom

Előszó 9
1. A logikai tervezési feladat megfogalmazása 12
1.1. A logikai feladat fogalma 12
1.2. A logikai hálózat fogalma 13
1.3. A logikai hálózatok csoportosítása a megoldandó logikai feladatok szerint 17
1.4. A logikai hálózat és a logikai rendszer kapcsolata 18
1.5. A logikai tervezés célja 22
2. Kombinációs hálózatok tervezése 24
2.1. Kétérkű jelekkel végzett logikai műveletek algebrai leírása 24
2.1.1. A logikai érték fogalma 24
2.1.2. A logikai alapműveletek definíciója 25
2.1.3. A logikai változók és a logikai algebrai kifejezés fogalma 26
2.1.4. Adott számú bemenet és kimenet esetén megoldható
logikai feladatok száma 28
2.2. Logikai függvények 29
2.2.1. A logikai függvény fogalma 29
2.2.2. A logikai függvények megadási módjai 29
2.2.3. Azonos változókon értelmezett logikai függvények
közötti összefüggések 33
2.2.4. A logikai függvények kanonikus algebrai alakjai 35
2.2.5. Az elvi logikai rajz 41
2.3. A logikai függvények minimalizálása 46
2.3.1. A grafikus minimalizálás 48
2.3.2. A számjegyes minimalizálás (Quine-McCluskey-módszer) 60
2.3.3. Több kimentű kombinációs hálózatok kimeneti függvényeinek
grafikus minimalizálása 71
2.3.4. Több kimentű kombinációs hálózatok kimeneti függvényeinek
számjegyes minimalizálása (Quine-McCluskey-módszer) 79
2.3.5. Szimmetrikus logikai függvények 87
2.4. A jelterjedési idők hatása a kombinációs hálózatok működésére 101
2.4.1. A jelterjedés késleltetésének oka 102
2.4.2. A statikus hazárd 103
2.4.3. A dinamikus hazárd 110
2.4.4. A funkcionális hazárd 111
2.5. A több szintű kombinációs hálózatok tervezésének néhány alapgondolata 114
2.5.1. Több szintű kombinációs hálózatok tervezése a logikai függvények
dekompozíciójának elvén 115
2.5.2. Több szintű kombinációs hálózatok NAND és NOR kapukból történő
felépítésének egy módszere 122
2.6. Kombinációs hálózatok megvalósítása memória elemek felhasználásával 124
2.7. Kombinációs hálózatok megvalósítása PLA elemek felhasználásával 133
Sorrendi hálózatok tervezése 139
3.1. A sorrendi hálózatok fogalma és csoportosítása 139
3.2. A sorrendi hálózatok működésének leírása 151
3.2.1. Az állapottábla 151
3.2.2. Az állapotgráf 157
3.3. Elemi sorrendi hálózatok (flip-flopok) 158
3.3.1. S-R flip-flop 159
3.3.2. J-K flip-flop 162
3.3.3. T flip-flop 163
3.3.4. D-G flip-flop 164
3.3.5. D flip-flop 165
3.3.6. A flip-flopok működésének összefoglaló ábrázolása 167
3.3.7. A különböző flip-flop típusok felhasználása egymás megvalósítására 168
3.4. Szinkron sorrendi hálózatok tervezési lépéseinek bemutatása
egy egyszerű példán 174
3.5. Aszinkron sorrendi hálózatok tervezési lépéseinek bemutatása
egy egyszerű példán 189
3.6. A szinkronizációs feltételek biztosítása az integrált áramköri építőelemek
szinkron flip-flopjaiban 203
3.7. Sorrendi hálózatok analízise 213
3.8. Állapot-összevonási eljárások 215
3.8.1. Állapot-összevonás teljesen specifikált hálózatok esetén 215
3.8.2. Az állapotekvivalencia tulajdonságai 223
3.8.3. Állapot-összevonás nem teljesen specifikált hálózatok esetén 224
3.8.4. Az állapot kompatibilitás tulajdonságai 235
3.9. Állapotkódolási eljárások 236
3.9.1. Szinkron sorrendi hálózatok állapotkódolása 239
3.9.1.1. Szomszédos kódolás 242
3.9.1.2. Önfüggő szekunder változócsoportok szerinti kódolás 245
3.9.2. Aszinkron sorrendi hálózatok állapotkódolása 256
3.9.2.1. Instabil állapotok módosítása 257
3.9.2.2. Átvezető állapotok felvétele 259
3.9.2.3. Állapotkódolás megkülönböztető partíciók alapján
(Tracey-Unger -módszer) 261
3.9.2.4. A bemeneti és a szekunder változások érzékelési sorrendjének
hatása az állapotkódolásra 269
3.9.2.5. A lényeges hazárd vizsgálata 277
3.9.2.6. Összefoglaló következtetések az aszinkron sorrendi hálózatok
állapotkódolásával kapcsolatban 279
3.10. Sorrendi hálózatok megvalósítása memória- és PLA-elemekkel 280
3.11. Sorrendi hálózatok kiindulási állapotának biztosítása 281
4. Vezérlő egységek tervezése 285
4.1. A vezérlő egységek működésének leírása folyamatábrával 287
4.2. Fázisregiszteres vezérlőegység tervezése a folyamatábra alapján 298
4.2.1. Szinkron fázisregiszteres vezérlőegység tervezése 306
4.2.1.1. A szinkronizációs feltételek biztosítása a szinkron
fázisregiszteres vezérlőegységben 306
4.2.1.2. A szekunder változók számának csökkentése a folyamatábra
alapján 312
4.3. Mikroprogramozott vezérlőegység tervezése 329
4.3.1. A folyamatábra elemi műveleteinek ábrázolása a memóriatartalomban 331
4.3.2. A processzor működésének leírása 337
4.3.3. A processzor tervezése 338
4.3.3.1. Szinkron működésű belső vezérlőegység tervezése 340
4.4. A fázisregiszteres és a mikroprogramozott megoldás összehasonlítása
a vezérlőegység működési sebessége szempontjából 350
Függelék. Gyakorló feladatok 355
F.l. Kombinációs hálózatok (2. fejezet) 355
F.2. Sorrendi hálózatok (3. fejezet) 364
F.3. Vezérlőegységek (4. fejezet) 387
Irodalomjegyzék 397

Dr. Arató Péter

Dr. Arató Péter műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Arató Péter könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv