Előszó
Az önmagáért való Erdély gondolatának, az erdélyi állameszmének a kialakulástól egész napjainkig igen változatos története van. Hol erőteljesen lobban lángra, hol elcsenevészesedik, hol az egyik Erdélyben lakó faj hirdeti, hol a másik, de ellentétes célzattal.
Erdélyi kérdés mindég volt, van és lesz, amíg az erdélyi medence nem kerül egy népfaj kizárólagos tulajdonába s az erdélyi kérdés egyik legsajátságosabb tárgya mindig az autonom, az önálló Erdély gondolata.
Régi gondolat ez. Gyökerei az Árpádok korába nyúlnak vissza. Alapja területi elkülönültsége volt s kifejlesztette számos közigazgatási és köztörténeti tényező. Erdély első belső megszervezése 1437-ben jött létre, mikor az erdélyi magyarság, székelység és szászság a parasztlázadás leverésére szerződést, uniót kötött egymással. Politikai önállásának tudata az 1530-as években kezdett derengeni s mintegy két évtized alatt államalkotó tudattá erősödött. Azóta hol csökkent, hol erősödött ez a tudat, de soha nem ment teljes feledésbe. Figyelemmel kísérni ezeket a változásokat igen hálás feladat, érdekes, változatos fejezetek követik egymást.
Igen érdekes és mindannyiunkat közelről érdeklő fejezete az erdélyi kérdésnek az erdélyi államalkotó tudat feladása, az uniógondolat kialakulása. Hogy és mint ért meg az unió-gondolat, hogy lett az a közvélemény óhaja ? még nem volt eddig vizsgálat tárgya.
Az unió-gondolat köztudatba menése egybeesik Kossuth Lajos fellépésével. A gondolat az 1830-as évek elején került nyomatékosan szőnyegre. Ez időben lépett fel Kossuth is az „Országgyűlési Tudósítások"-kal. A gondolat 1848-ban valósult meg, amikor Kossuth pályája zenitjére ért. Válságos pillanatait pedig az alatt érte meg, mialatt Kossuth és az emigráció eljutott a dunai konföderáció eszméjéig s ennek kapcsán Kossuth is gondolt Erdély esetleges autonómiájára. Kossuth aktív szereplésének befejeztével, az emigráció feloszlásával, az unió-gondolat válsága is megszűnt s az unió 1867-tel ismét testet öltött ötvenkét esztendőre.
Az unió-gondolat fejlődése, válsága és győzelme Kossuth korának 30-40 esztendejére esik. Egy vezető politikusunk sem működött végig ezen idő alatt, vagy ha igen, pályája átnyúlik az 1867-en túli évekbe is, mint Deák Ferencé. Kossuth pályájának kezdete és vége egybeesik az unió-gondolat népszerűsödésével és megvalósulásával.
Szakítsuk ki ezt a kort az erdélyi kérdés történetéből s igyekezzünk végigkísérni az unió-gondolat válságos sorsát. Lássuk, milyen fázisai is voltak az erdélyi kérdésnek Kossuth Lajos korában, az 1830-es évektől a kiegyezésig.
Vissza 
