Botanika II/1.

Előszó

Amikor az új Gyakornoki Tankönyv botanikai részének megírására vállalkoztam, az a cél lebegett szemem előtt, hogy hallgatóinknak Gyógyszerészi Növénytan-t adjak. Ezt a célt tűzte maga elé a 28 év előtt megjelent Gyakornoki Tankönyv növénytani részének szerzője is. Tekintve a könyv speciális rendeltetését, az anyagot is ebből a szempontból tárgyalom. Kiterjeszkedem lehetőleg mindenre, ami akármilyen vonatkozásban érdekelheti a gyógyszerészt ; viszont olyan dolgokat, amelyek a tudományos botanikában esetleg nagyfontosságúak, de pharmako-botanikai szempontból mellékesek, csak annyiban érintek, amennyiben az anyag hiánytalan tárgyalásához föltétlenül szükségesek. Mivel a könyv elsősorban gyakornokok részére készült, első helyen a külső morphologiát tárgyalom, mert erre kívántam a fősúlyt helyezni. Kiképzésünk mostani rendszere szerint a gyakornok botanikai tanulmányait a drog vagy gyógynövény külső morphologiai sajátságainak a megfigyelésével kezdi; a sejttanra, szövettanra csak az egyetemen kerülhet a sor, kellő fölszerelés és rendszeres vezetés mellett. De ezekre is ki kellett terjeszkednem, mert sok esetben, így egy kettévágott gyökér vagy rhizoma szabad szemmel vagy kézi nagyítóval való tanulmányozásánál, bizonyos szövettani alapismeretek nélkülözhetetlenek. A legtöbb helyen a példák megemlítésénél a gyógyszertárban röviden használt nevet (Salep, Belladonna, Absinthium) alkalmazom, hogy evvel is a könyv pharmako-botanikai jellegét kidomborítsam. A műkifejezéseknél a latinos írásmódot célszerűbbnek találtam, ámbár újabb időben a fonétikus írásmód is nagyon terjed, de ez sokszor nem is vihető keresztül következetesen, eltekintve attól, hogy néha a szó származását és jelentőségét sem tudjuk fonétikus írásmód mellett megérteni. Vissza