| Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 9.457 oldal |
| Sorozatcím: | A kultúra világa |
| Kötetszám: | 1-10 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér, színes és kihajtható illusztrációkat, fotókat tartalmaznak a könyvek. Melléklettel. A kötetek kiadási évei eltérőek. |
| I. kötet (1963) | |
| A Világmindenség | |
| Előszó | 15 |
| Bevezetés | 17 |
| Pillantás a csillagos égboltra | 27 |
| Az égitestek távolsága | 43 |
| A Hold és a bolygók távolsága | 45 |
| Milyen messze vannak a csillagok? | 47 |
| A csillagok látszólagos és valóságos fényessége | 47 |
| Távolság meghatározás változó csillagok segítségével | 49 |
| A csillagok természetrajza | 52 |
| Színképelemzés | 52 |
| Színképtípusok | 55 |
| A csillagok hőmérséklete | 56 |
| A csillagok belső szerkezete | 58 |
| A Hertzsprung-Russel diagram | 59 |
| A tejútrendszer | 63 |
| A tejútrendszer szerkezete | 63 |
| Csillagok és csillaghalmazok | 76 |
| Populációk | 77 |
| A tejútrendszer története | 78 |
| Rádiócsillagászat | 79 |
| Változó csillagok | 83 |
| Optikai változó csillagok | 92 |
| A csillagok eredete | 93 |
| A Föld keletkezése | 99 |
| Mit tud a tudomány a Föld koráról? | 99 |
| A naprendszer főbb sajátságai | 100 |
| A naprendszer keletkezésére vonatkozó elméletek | 103 |
| Bolygórendszerünk | 112 |
| A naprendszer "madártávlatból" | 112 |
| Az egyetemes tömegvonzás | 114 |
| A bolygók konfigurációk | 116 |
| Az élet forrása a Nap | 119 |
| A Nap néhány adat tükrében | 119 |
| Milyen messze van a Földtől a Nap? | 120 |
| A Nap energiaforrása | 121 |
| Milyen fényes a Nap? | 125 |
| A Nap felépítése és felszíni képződményei | 128 |
| A napfelszín és a naplégkör képződményei | 130 |
| A napfáklyák | 135 |
| A protuberanciák | 135 |
| A flerek | 137 |
| Séta a bolygók világában | 138 |
| A földtípusú és a jupitertípusú bolygók | 138 |
| A bolygók fizikai tulajdonságai | 138 |
| A bolygók légköre | 139 |
| A földtípusú bolygók | 143 |
| A kisbolygók | 160 |
| A kisbolygók fizikai tulajdonságai | 162 |
| A kisbolygók eredete | 165 |
| Az óriásbolygók világában | 168 |
| A távoli bolygók felfedezése | 178 |
| A naprendszer határövezetében | 181 |
| A mellékbolygók | 184 |
| A Hold | 186 |
| Az üstökösök és hullócsillagok világában | 198 |
| Hogyan dolgoznak az üstököskutatók? | 198 |
| Az üstökösök szerkezete | 200 |
| Veszedelmes égitestek-e az üstökösök? | 205 |
| A visszatérő üstökösök | 208 |
| Az üstökösök keletkezése | 212 |
| Az üstökösök pusztulása | 215 |
| A hullócsillagok | 217 |
| A meteorok útja a légkörben | 217 |
| Egy rendkívüli meteorhullás | 222 |
| Meteoráramok | 228 |
| Az állatövi fény | 230 |
| A Föld | 232 |
| A Föld mozgásai | 232 |
| A Föld mozgása a csillagközi térségben | 239 |
| Csillagászat és űrkutatás | 241 |
| Mesterséges égitestek | 243 |
| Új műszerek az űrben | 244 |
| A földi megfigyelő hálózat | 247 |
| Rakétára, léggömbre szerelt távcső | 249 |
| Amit már megtudtunk | 250 |
| A Hold túlsó oldala | 251 |
| A naprendszer kutatása | 253 |
| A csillagászati egység kérdése | 254 |
| A Hold ostroma | 255 |
| A Nap titka | 256 |
| Csillagászati obszervatórium az űrben | 257 |
| Néhány tudományos feladat | 260 |
| Távolabbi tervek | 262 |
| Fontosabb forrásmunkák jegyzéke | 264 |
| Az élő világ | |
| Előszó | 267 |
| Az élő természet határai | 269 |
| Az élet lényege és az élő anyag keletkezése | 271 |
| Különböző elképzelések az élet keletkezéséről | 271 |
| Az élő anyag fizikai és kémiai tulajdonságai | 273 |
| Az élő anyag keletkezése | 276 |
| Az élet lényege | 279 |
| Az élő anyag szerveződése | 286 |
| Az élő anyag és a sejt | 286 |
| A különböző sejtelméletek | 287 |
| A sejtek alakja, nagysága, száma | 287 |
| A citoplazma | 287 |
| A sejtmag | 288 |
| A sejtfal és a sejthártya | 289 |
| A sejtszervecskék | 289 |
| A sejtek osztódása | 290 |
| A koloniák | 294 |
| A szövetek | 295 |
| Szerv, szervrendszer, szervezet | 299 |
| Az életjelenségek | 299 |
| Az anyagcsere | 299 |
| Az asszimiláció | 299 |
| Az autotróf szervezetek asszimilációja | 300 |
| Anyagátalakulás a növényekben | 305 |
| A heterotróf szervezetek asszimilációja | 303 |
| A disszimiláció | 304 |
| A fermentumok | 308 |
| A vitaminok | 308 |
| Az ásványi anyagok és a víz | 310 |
| Az anyagcserefolyamatok egysége | 310 |
| A szén, a nitrogén, az oxigén és a víz körforgalma | 311 |
| Az anyagcsere formáinak kialakulása | 314 |
| Ingerlékenység és mozgékonyság | 315 |
| Az ingerlékenység elemi megnyilvánulási formái | 317 |
| Az idegrendszer és ingerlékenység | 318 |
| Feltétlen és feltételes reflexek | 320 |
| Az idegrendszer fejlődése | 322 |
| A magasabb idegműködés | 322 |
| Szaporodás | 324 |
| A szaporodás módjai | 325 |
| Ivartalan szaporodás | 325 |
| Ivaros szaporodás | 327 |
| A megtermékenyítés | 328 |
| A megtermékenyítést biztosító tényezők | 329 |
| A két ivarsejt egybeolvadása | 330 |
| Szűznemzés, vagy parthenogenezis | 331 |
| Egyedfejlődés | 333 |
| Növekedés és fejlődés | 333 |
| A növekedés tényezői | 333 |
| A fejlődés tényezői | 335 |
| Öröklődés és változékonyság | 343 |
| A változékonyság mint az öröklődés ellentéte | 344 |
| Az öröklődés törvényszerűségei | 347 |
| Az öröklődés Mendel-féle szabályainak magyarázata | 348 |
| Sejttani alapok | 351 |
| Biokémiai alapok | 354 |
| Általános érvényű-e az öröklődés DNS-elmélet? | 360 |
| Az élőlények változékonysága | 363 |
| Fokozatos megváltozások | 364 |
| A változékonyság okai | 364 |
| Az élőlény és környezete | 371 |
| Az élet feltételei a Földön | 371 |
| Az élettelen környezet | 372 |
| Az éghajlat | 374 |
| Az élő környezet | 375 |
| Az élővilág rendszere | 378 |
| A növényvilág fejlődéstörténeti rendszerének áttekintése | 382 |
| A legegyszerűbb élőlények | 383 |
| A vírusok és a bakteriofágok | 383 |
| A baktériumok | 385 |
| Moszatok vagy algák | 388 |
| Sejtmagvas moszatok | 389 |
| A gombák | 392 |
| A zuzmók | 400 |
| A mohák | 401 |
| A harasztok | 403 |
| A nyitvatermők | 406 |
| A zárvatermők | 408 |
| Kétszikűek osztálya | 410 |
| Egyszikűek osztálya | 425 |
| Növénytársulások | 433 |
| Magyarország növényzetének kialakulása | 438 |
| Az állatvilág fejlődéstörténeti rendszerének áttekintése | 441 |
| Az állatok rendszerezése | 442 |
| Egysejtű állatok | 444 |
| Egyféle magvú egysejtűek törzse | 445 |
| Kétféle magvú egysejtűek törzse | 445 |
| Soksejtű állatok | 452 |
| Szivacsok törzse | 453 |
| Csalánozók törzse | 454 |
| Testüreges állatok | 456 |
| I. csoport: ősszájúak | 456 |
| Laopsférgek tözse | 457 |
| Hengeres férgek törzse | 469 |
| Villásférgek törzse | 461 |
| Gyűrűsférgek törzse | 461 |
| Féreglábúak törzse | 464 |
| Ízeltlábúak törzse | 464 |
| Pókszabásúak | 489 |
| Puhatestűek törzse | 490 |
| II. csoport: újszájúak | 493 |
| Tüskésbőrűek törzse | 494 |
| Előgerinchúrosok törzse | 494 |
| Gerincesek törzse | 495 |
| Halak | 496 |
| Kétéltűek | 507 |
| Hüllők | 510 |
| Madarak | 516 |
| Emlősök | 537 |
| Méhlepényes emlősök | 543 |
| Főemlősök | 561 |
| Az evolúció | 573 |
| Az első élőlények | 573 |
| A Föld őskorának élővilága | 573 |
| A földtörténeti ókor | 574 |
| A földtörténeti középkor | 575 |
| A földtörténet újkora | 577 |
| Az emberréválás | 579 |
| A munka szerepe az emberréválásban | 582 |
| A törzsfejlődés törvényszerűségei | 583 |
| Az ember és az élővilág | 587 |
| Néhány érdekesség az élők világából | 598 |
| A növényvilád óriásai és törpéi | 598 |
| Az orchidea-vadászok | 600 |
| Elektromos halak | 602 |
| Méhek, hangyák, termeszek | 603 |
| A madarak költözéséről | 608 |
| Név- és tárgymutató | 611 |
| A világmindenség | 611 |
| Az élő világ | 619 |
| II. kötet (1964) | |
| Matematika | |
| Előszó | 7 |
| Mi a matematika? | 9 |
| Néhány szó a matematikáról | 9 |
| Néhány megoldatlan probléma | 11 |
| A szám | 15 |
| A természetes számok | 15 |
| Számolás természetes számokkal | 16 |
| Az egész számok | 18 |
| A számok írása | 19 |
| Számrendszerek | 21 |
| Kettes számrendszer | 22 |
| Játékok a kettes számrendszer segítségével | 23 |
| Számelmélet | 25 |
| A prímszámok | 25 |
| Egy fontos kitérő | 27 |
| A számelmélet alaptétele | 31 |
| A számok osztói és többszörösei | 32 |
| Osztó és többszörös | 32 |
| Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös | 34 |
| Az eukleidészi algoritmus | 36 |
| A kongruencia | 38 |
| Egy kis kitérő | 39 |
| A kongruencia maradékosztályai | 41 |
| Az általános aRb ekvivalencia relációi | 42 |
| Kölcsönösen egyértelmű megfelelkezés | 43 |
| Halmazok ekvivalenciáj | 43 |
| Számolás kongruenciákkal | 45 |
| Diophantészi egyenletek | 48 |
| Oszthatósági szabályok | 50 |
| A kilences próba és a tizenegyes próba | 53 |
| A kínai maradéktétel | 54 |
| Megjegyzések a magasabbfokú kongruenciákról | 55 |
| Algebra | 59 |
| Kombinatorika | 59 |
| Permutáció | 60 |
| Ismétléses permutáció | 62 |
| A binomiális tétel | 62 |
| Variácó | 66 |
| Ismétléses variáció | 70 |
| Kombináció | 71 |
| Ismétléses kombináció | 73 |
| Sorozatok. Számtani sorozat | 75 |
| Egyenletek | 81 |
| Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek | 81 |
| Kétismeretlenes egyenletrendszerek | 89 |
| Determinánsok | 90 |
| A másodrendű determináns néhány tulajdonsága | 90 |
| Matrix | 95 |
| Háromismeretlenes egyenletrendszer | 95 |
| A racionális számok | 108 |
| A számegyenes | 123 |
| A valós számok | 134 |
| Intervallumskatulyázás | 146 |
| A halmazelmélet elemei | 151 |
| A másodfokú egyenlet | 172 |
| A hatványozás általánosítása | 179 |
| A logaritmus | 186 |
| A logaritmusokra vonatkozó azonosságok | 188 |
| A logarléci | 197 |
| A másodfokú egyenletek megoldása | 197 |
| Számolás komplex számokkal | 204 |
| Komplex szám, mint vektor | 206 |
| A harmadfokú egyenlet | 214 |
| A harmadfokú egyenlet megoldó képlete | 219 |
| Valós együtthatós harmadfokú egyenletek gyökeinek minősége | 222 |
| A negyedfokú egyenlet | 226 |
| Megjegyzések az n-ed fokú egyenlethez | 229 |
| Elemi síkgeometria | 233 |
| Bevezetés | 233 |
| A geometria tárgya és feladata | 234 |
| Néhány alapfogalom | 236 |
| Egyenes, félegyenes, távolság | 236 |
| A szög | 237 |
| A kör | 238 |
| Mértani hely | 239 |
| A szög mérése. A szögfajták | 239 |
| Párhuzamos egyenesek | 241 |
| Párhuzamos szárú szögek | 243 |
| Merőleges szárú szögek | 243 |
| A geometriai transzformáció | 244 |
| Párhuzamos eltolás | 244 |
| Forgatás | 245 |
| A tengelyes szimmetria | 246 |
| A sokszögek | 247 |
| A háromszög | 247 |
| A háromszögek legfontosabb vonalai | 248 |
| Az egyenlőszárú háromszög szimmetriájából következő tulajdonságai | 249 |
| A háromszög szögei | 249 |
| A külső szög | 250 |
| Összefüggés a háromszög oldalai és szögei között | 251 |
| Összefüggés a háromszög oldalai között | 252 |
| A háromszögek egybevágósága | 252 |
| A háromszögek egybevágóságának esetei | 253 |
| Geometriai szerkesztés | 253 |
| Alapszerkesztés | 255 |
| Nevezetes négyszögek | 261 |
| A trapéz | 261 |
| Paralelogrammák | 262 |
| A paralelogramma-tételek megfordításai | 263 |
| Deltoid | 265 |
| Szerkesztési feladatok | 265 |
| A kör | 265 |
| Az egyenes és a kör kölcsönös helyzete | 269 |
| Két kör kölcsönös helyzete | 271 |
| A kerületi szög | 271 |
| A körbe és a kör köré írt sokszögek | 276 |
| A háromszög nevezetes pontjai | 277 |
| A hasonlóság | 277 |
| Távolságok mérése | 279 |
| A háromszögek hasonlósága | 280 |
| A sokszögek hasonlósága | 281 |
| Szerkesztési feladatok | 287 |
| Arányos távolságok | 288 |
| Osztásarányok meghatározása | 290 |
| A súlyvonalak metszéspontja | 290 |
| Területátalakítások | 291 |
| Pitagorasz tétele | 292 |
| Összefüggés a körcikk ívhossza és területe között | 298 |
| A geometriai közép | 300 |
| Mértani közepek a derékszögű háromszögben | 300 |
| Trigonometria | 302 |
| A hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése | 302 |
| Néhány különleges szög függvényei | 303 |
| Összefüggések ugyanazon szög szögfüggvényei között | 303 |
| A derékszögű háromszög megoldása | 304 |
| A hegyesszögű háromszög megoldása | 306 |
| Sinus-tétel | 310 |
| Cosinus-tétel | 310 |
| A szögfüggvények értelmezése tetszőleges szögre | 312 |
| Az ívmérték | 312 |
| Inverz függvények. Ciklometrikus függvények | 315 |
| Összegzési tételek | 317 |
| Szögek összegének függvényei | 321 |
| Szögek különbségeinek függvényei | 323 |
| A szög kétszeresének, illetve felének függvényei | 323 |
| A tangens-tétel | 326 |
| A tompaszögű háromszög megoldása | 328 |
| Trigonometrikus azonosságok és egyenletek | 333 |
| A szabályos sokszögek | 341 |
| A szabályos sokszög szögeinek meghatározása | 341 |
| Térgeometria | 342 |
| Az egyenes és a sík | 342 |
| Az egyenesek hajlásszöge | 349 |
| A lapszög. Merőleges síkok | 352 |
| Három sík kölcsönös helyzete | 353 |
| Testszöglet | 354 |
| A triéder tulajdonságai | 354 |
| Szögletes testek | 355 |
| Euler tétele | 356 |
| A hasáb | 361 |
| Cavalieri tétele | 363 |
| A gúla | 364 |
| A csonkagúla | 366 |
| A görbelapú testek | 366 |
| A henger | 366 |
| A kúp | 367 |
| A csonka kúp | 368 |
| A göm | 368 |
| Gömbháromszögtan | 374 |
| Gömbi távolság | 374 |
| Gömbháromszög | 375 |
| A gömbkétszög és gömbháromszög felszíne | 376 |
| A gömbháromszög megoldása | 376 |
| A derékszögű gömbháromszög | 376 |
| A gömbháromszögtan sinus-tétele | 377 |
| A gömbháromszögtan cosinus-tétele | 378 |
| Távolságmeghatározás a földgömbön | 379 |
| Nem-eukleidészi geometria | 381 |
| Történelmi fejlődés | 381 |
| A háromféle lehetséges geometria | 382 |
| A sík három különböző formája | 383 |
| Analitikus geometria | 384 |
| Koordináta-rendszerek | 384 |
| Koordináta-rendszer az egyenesen | 384 |
| Koordináta-rendszer a síkban | 387 |
| Koordináta-rendszer párhuzamos eltolása | 390 |
| Koordináta-rendszer a térben | 391 |
| Vektorok | 395 |
| Az egyenes egyenletei | 396 |
| Vektorok a térben | 403 |
| Irányok, iránycosinusok | 409 |
| A sík egyenlete | 412 |
| Kúpszeletek | 414 |
| A kör | 415 |
| Parabola | 415 |
| Ellipszis | 417 |
| Hiperbola | 421 |
| Párhuzamos eltolás | 423 |
| Analízis | 429 |
| A határérték (limes) fogalma | 430 |
| Sorozatok fogalma, sorozatok határértéke | 430 |
| Monoton sorozatok | 435 |
| Mértani sor | 444 |
| Végtelen sorok | 444 |
| Néhány szó a végtelen sorokkal való számolásról | 455 |
| A természetes logaritmus alapszáma | 458 |
| A Cauchy-féle általános konvergencia kritérium | 460 |
| Bolzano-Weierstrass-tétel | 461 |
| Függvények határértéke | 462 |
| Feladatok függvények határértékeinek kiszámítására | 466 |
| Folytonosság | 469 |
| Folytonos függvények tulajdonságai | 472 |
| Az elemi függvények folytonosságai | 474 |
| Összetett függvény folytonossága | 476 |
| Monoton függvény folytonossága | 476 |
| A differenciálhányados | 477 |
| Néhány feladat a differenciálási szabályok gyakorlására | 484 |
| Függvények szélső értékei | 489 |
| Folytonosság és differenciálhatóság | 488 |
| Integrálszámítás | 489 |
| A határozott integrál | 496 |
| Differenciál- és integrálszámítás | 496 |
| Primitív függvény fogalma | 500 |
| A differenciálszámítás középérték-tétele | 506 |
| Néhány szó differenciál-egyenletekről | 518 |
| Matematikai logika | 522 |
| A matematikai logika helye a tudományok rendszerében | 522 |
| A matematikai logika rövid története | 523 |
| Néhány példa a matematikai logika tárgyában | 524 |
| Az ítéletkalkulus | 525 |
| Összefüggések a logikai műveletek között | 529 |
| A logikai függvénykalkulus | 531 |
| A kvantorok | 533 |
| Néhány szó a lineárius programozásról | 535 |
| Függelék | 538 |
| Matematikai jelölések és elnevezések | 538 |
| A számok logaritmusa 1-1000-ig | 540 |
| A szögfüggvények értéke | 542 |
| A szöggüggvények logaritmusa | 546 |
| Fizika | |
| Előszó | 553 |
| Mi a fizika? | 555 |
| Megfigyelés-kísérlet-mérés-törvény | 556 |
| A fizika helye a tudományok világában. - Mivel foglalkozik a fizika? | 556 |
| Tiszta fizika - alkalmazott fizika és a technika | 557 |
| A fizika felosztása | 558 |
| Mechanika | 559 |
| Az erő | 559 |
| Az erő mérése | 559 |
| A kilogrammsúly, a kilopond | 560 |
| A fajsúly | 560 |
| A nyomóerő és a nyomás | 562 |
| A rugalmassági erők | 563 |
| A súlypont és a testek egyensúlyi helyzetei | 565 |
| A testek állásának biztonsága | 566 |
| A munka | 567 |
| A munkasiker | 568 |
| Elektromos munkavégzés | 570 |
| 8 ezermillió kilowattóra | 570 |
| Az energia | 571 |
| Sokféle energia van | 573 |
| Fogy-e az energia munkavégzés közben? | 574 |
| Gépeink hatásfoka | 574 |
| Megoldhatatlan és megoldható problémák | 575 |
| A mozgást akadályozó erők | 576 |
| A súrlódás | 576 |
| A közegellenállás | 579 |
| Az egyszerű gépek | 583 |
| Az erőátviteli eszközök | 584 |
| A lépcső és a szerpentinút fizikája | 590 |
| Az iránymennyiségek, vektorok | 591 |
| A folyadékok és a gázok | 592 |
| A folyadékok összenyomhatósága - A hidraulikus fék | 594 |
| A hidraulikus prés | 595 |
| A vízvezeték. - A közlekedőedények | 596 |
| A felhajtóerő | 597 |
| Hogyan működnek az úszó sűrűségmérők? | 598 |
| A levegő súlya | 599 |
| Milyen lesz az időjárás? A légnyomásmérők | 601 |
| Mekkora mértékben nyomható össze a levegő és a gázok? | 601 |
| Hogyan működik a vérnyomásmérő? - A nyomásmérők | 602 |
| Nyomáskülönbségen alapuló eszközök | 603 |
| Folyadékok és gázok áramlása | 607 |
| A molekulásk között ható erők | 612 |
| A molekula | 612 |
| A felületi feszültség | 613 |
| Hogyan keletkezik a felületi feszültség? | 613 |
| A hajszálcső | 614 |
| A molekulák örökös mozgása | 614 |
| Diffúzió oldatok esetében | 616 |
| A mozgások tudománya | 616 |
| A kinematika | 616 |
| Dinamika | 624 |
| Periodikus mozgások | 635 |
| A forgómozgás | 635 |
| A hullámmozgás | 646 |
| Hangtan (Akusztika) | 651 |
| A hang hullámmozgása | 651 |
| Az ultrahang alkalmazásai | 652 |
| Hangvisszaverődés, szóródás | 653 |
| Rezonancia a hangtanban | 654 |
| A hangszín | 655 |
| A hang rögzítése | 655 |
| A hangerő | 657 |
| Alkalmas-e minden terem szónoklásra, hangversenyre? | 658 |
| Fénytan (Optika) | 660 |
| A fénysugarak | 660 |
| Fénytani eszközök | 680 |
| A fény hullámtermészete | 683 |
| A fény hullámmozgása | 686 |
| Vékony lemezek színei | 686 |
| Bevont felületű lencsék | 688 |
| Hőtan | 690 |
| A molekulák és mozgásuk | 690 |
| A molekulák mozgása és a hőmérséklet | 691 |
| A hőmérő | 691 |
| A meleg mennyisége | 693 |
| A hőtágulás a gyakorlati életben | 694 |
| A hő terjedése | 696 |
| A hő terjedésének módjai | 696 |
| A hővezetés | 696 |
| Hőterjedés áramlással | 697 |
| A hő terjedése sugárzással | 698 |
| Fűtés, tüzelés, szellőztetés | 699 |
| Halmazállapotváltozások | 700 |
| A fémek hőkezelése | 700 |
| Az olvadás-fagyás | 701 |
| Párolgás-forrás | 703 |
| A cseppfolyósodás. Lecsapódás | 704 |
| Alkalmazások | 705 |
| A hő mint energia | 708 |
| Az elektromosság | 713 |
| Az elektromos áram | 724 |
| Az elektromos áram hatásai | 731 |
| A hőhatás és alkalmazásai | 731 |
| Az áram vegyi hatása és alkalmazása | 735 |
| A mágnesesség és az elektromos áram | 739 |
| Az áramtekercs mágneses hatása | 741 |
| Az elektromos energiaátvitel | 753 |
| Kihozzuk a vezetőből az elektronokat | 756 |
| Az elektroncső | 761 |
| A fényelektromos hatás. - A fény elektronokat szabadít ki | 765 |
| Elektromos rezgések | 767 |
| Az elektromos sűrítő, kondenzátor | 767 |
| Az önindukció | 770 |
| Az elektromos rezgőkör | 773 |
| Az elektromágneses hullámok | 775 |
| A televízió | 777 |
| A radar | 780 |
| A félvezetők forradalmat okoznak az elektronikában | 784 |
| Az atommag fizikája | 789 |
| A gammasugárzás | 789 |
| Az alfasugárzás | 790 |
| A bétasugárzás | 791 |
| Az atomenergia természetes felszabadulása | 792 |
| A ködkamra és a számlálócső | 793 |
| Az atommag alkotórészei | 794 |
| Az atommagok összetétele | 795 |
| A radioaktív elemátalakulási sor | 796 |
| A rádium a polónium és a többi sugárzó elem | 796 |
| A természetes atommagátalakulás | 797 |
| A mesterséges atommagátalakítások | 798 |
| A mesterségesen felgyorsított lövedékek | 799 |
| A relativisztikus tömegnövekedés zavaró hatása és megszüntetése | 800 |
| A betatron úgy működik, mint a transzformátor | 801 |
| Az óriásgyorsítók | 802 |
| A magátalakítás tipikus esetei | 802 |
| Az atomenergia mesterséges felszabadítása | 805 |
| A magösszetételkor felszabaduló energia | 810 |
| A sugárzás modern elmélete | 815 |
| A sugárzó atom | 817 |
| A kozmikus sugárzás | 819 |
| A relativitás elmélete | 824 |
| Az általános relativitás elve | 829 |
| Kémia | |
| Előszó | 837 |
| Az anyag és átalakulásai | 839 |
| Néhány szó a kémia tudományáról | 839 |
| Mivel foglalkozik a kémia? | 841 |
| A világ anyagi egysége | 844 |
| Földünk, az elemek mintakollekciója | 846 |
| Thot istentől a királyt elnyelő éhes szürke farkasig | 851 |
| Az életelixírtől a mérlegig | 857 |
| Az atom felfedezése | 860 |
| A nagy rendszer | 865 |
| A periódusos rendszer ma | 867 |
| Az atomszerkezet néhány részlete | 873 |
| Atomok egymással és egymás ellen | 881 |
| A kristálytól a plazmáig | 888 |
| A kémia sajátos nyelve | 900 |
| A szervetlen kémia birodalma | 911 |
| Az oxigén, éltetőnk és ellenségünk | 911 |
| Az égés, a láng és a magja | 921 |
| Kémiai változás és energia | 930 |
| A hidrogén, világunk építőköve | 935 |
| Oxidáció és redukció | 940 |
| Egy "különös" folyadék | 944 |
| Savak-bázisok-sók | 952 |
| Egy kis rendcsinálás a reakciók között | 956 |
| A kémia és a villamosság | 962 |
| A "valódi" és a kolloid oldatok | 972 |
| Kalandozás az elemek között | 979 |
| A szénvegyületek kémiája | 1012 |
| A szerves kémia és az életerő | 1012 |
| A "csodálatos" szénatom | 1014 |
| A nyílt szénláncú vegyületek | 1019 |
| Nyílt láncú vegyülete több elemmel | 1028 |
| Szervzetünk néhány alapvető építőanyaga | 1052 |
| A benzol és származékai | 1061 |
| Egyéb gyűrűs vegyületek | 1077 |
| Az óriásmolekulák világából | 1079 |
| Néhány szó a biokémiáról | 1088 |
| Felhasznált főbb irodalmi források | 1100 |
| Kémiai elemek periódusos rendszere | 1101 |
| Név- és tárgymutató | 1103 |
| III. kötet (1963) | |
| A zene | |
| Út a komoly zenéhez | 7 |
| A zene története rövid összefoglalásban | 17 |
| A zene történeti alapfogalmai | 19 |
| Hang, hangsor, hangrendszer | 19 |
| Többszólamúság, összhang, formák, műfajok | 19 |
| Hangszerek | 20 |
| Az antik világ zenéje | 22 |
| Görög zene | 22 |
| Róma zenéje | 24 |
| Bizánc zenéje | 24 |
| Antik népi hagyomány | 25 |
| Középkor | 25 |
| Ókeresztény zene és gregoriánum | 25 |
| A kor fontosabb alakjai | 26 |
| Többszólamúság | 26 |
| Világi dalkultúra | 26 |
| A kor fontosabb alakjai | 28 |
| Francia, olasz, flamand és német renaissance | 29 |
| Ars Nova, klasszikus kórus-zene | 29 |
| A kor fontosabb alakjai | 31 |
| Barokk | 34 |
| Az opera | 34 |
| Hangszeres zene | 35 |
| Négy énekkari művészet | 36 |
| A kor fontosabb alakjai | 37 |
| Rokokó és klasszicizmus | 47 |
| A kor fontosabb alakjai | 50 |
| Romantika | 57 |
| A korszak főbb alakjai | 62 |
| A XX. század | 85 |
| A korszak főbb alakjai | 89 |
| A magyar zene története rövid összefoglalásban | 111 |
| Őstörténet: finnugor és török-mongol örökség | 111 |
| Írásnélküli emlékezet | 113 |
| Magyar gregoriánum | 114 |
| Énekmondók hivatása | 115 |
| Nyugatias udvari kultúra | 116 |
| Históriás ének | 117 |
| Humanizmus | 117 |
| Magyar protestáns korál | 119 |
| Hajdútánc | 119 |
| Városok | 120 |
| Rezidenciák | 121 |
| Virginálzene, magyar barokk | 122 |
| Egyházi kompozíciók: Magyar kantátaforma kísérlete | 123 |
| Kollégiumok, magyar rokokó | 123 |
| A németes dal | 124 |
| Verbunkos | 126 |
| Cigányok | 127 |
| Magyar opera | 130 |
| Népies dal, nóta | 131 |
| "Magyarosodunk" | 132 |
| A romantikus program | 133 |
| A századforduló nyugatos visszahatása | 134 |
| Új magyar zene | 136 |
| Zenei alapismeretek | 143 |
| Bevezető | 145 |
| Kottaolvasás | 145 |
| Szolmizáció | 150 |
| A dúrskála | 153 |
| A hangrendszer | 160 |
| További hangsorok | 167 |
| A hangnemek | 177 |
| A hangnemrokonság | 186 |
| Általános hangköztan | 190 |
| Egy kis zenei ritmika | 196 |
| A tempóról | 212 |
| A hangerősségről | 220 |
| A hangforrásokról | 227 |
| Kóstoló a zenei formatanból | 238 |
| A könnyű múzsa | 257 |
| Könnyű zene - komoly zene | 259 |
| Az operett | 262 |
| A tánczene | 277 |
| A jazz | 282 |
| A XX. század nagy előadóművészei | 291 |
| Nagy mesterek - nagy iskolák | 293 |
| Színpad- és hangversenydobogó | 293 |
| Zongoraművészek | 295 |
| Mai magyar mesterek | 299 |
| Századunk nagy hegedűművészei | 299 |
| Nagy lengyel és orosz mesterek | 300 |
| Német és francia mesterek | 301 |
| Az énekművészet mesterei | 303 |
| A tánc | |
| A tánc története rövid összefoglalásban | 311 |
| Bevezetés | 313 |
| A tánc keletkezése és társadalmi funckiója | 313 |
| Ősi formák, ősi tartalmak | 316 |
| Formai és tartalmi differencializálódás | 318 |
| Rabszolgatartó birodalmak | 318 |
| Egyiptomi táncművészet | 318 |
| Ősi India táncai | 321 |
| Krétai és görög táncművészet | 323 |
| Etruszk és római táncművészet | 328 |
| Antik és barbár mozgáskincs találkozása | 330 |
| Feudalizmus táncművészete | 330 |
| Korai középkor | 330 |
| A késői középkor lovagi táncai | 331 |
| Tudatos európai formaalkotás | 331 |
| Korai kapitalizmus táncművészete | 332 |
| Renisance tankönyvek és illemtanok | 332 |
| A ballo és a balletto | 332 |
| Az olasz tánckincs sorsa a francia udvarban | 334 |
| Intermedium, mascarade, trionfo | 337 |
| Az francia klasszikus balett kialakulása | 338 |
| Udvari balett - Akadémiai tánc | 338 |
| Barokk táncok | 343 |
| A rokokó balett és a felvilágosodás | 348 |
| Noverre balettreformja | 348 |
| A balettdráma megteremtése | 352 |
| Noverre elmélete | 353 |
| Noverre tanítványai és követői | 354 |
| Nemzeti mozgalmak, 1848-as forradalmak táncai | 354 |
| Valcer, polka, mazurka, polonaise, körmagyar, csárdás | 357 |
| Olasz balettdráma | 357 |
| Angiolini, dioia és vigano | 358 |
| Az orosz táncművészet népi és udvari gyökerei | 358 |
| Romantikus balettművészet | 360 |
| A romantikus balett mesterei | 361 |
| Blasis - Perrot - Saint Léon | 366 |
| A nyugati balettművészt hanyatlása | 366 |
| A romantikus balett klasszicizálódása Oroszországban | 368 |
| A Gyagilev-féle orosz balett-társulat | 370 |
| Fokin balettreformja | 370 |
| Balettellenes irányzatok | 370 |
| Szabad tánc - mozgásművészet | 373 |
| A modern nyugati balett | 373 |
| Szovjet balettművészet | 376 |
| A magyar balett rövid története | 383 |
| A színház | |
| Mit kell tudni a színházról? | 393 |
| Két álarc | 395 |
| A befejezetlen művek írója | 396 |
| Furcsa épület | 398 |
| Egy nyitott szoba | 409 |
| A színházi üzem | 401 |
| A színész | 404 |
| Az ezerfejű Cézár | 406 |
| Hogyan születik az előadás? | 408 |
| A láthatatlan színház | 416 |
| A görög színháztól a szovjet színházig | 419 |
| A tragédia születése | 421 |
| Harmincezer néző, háromnapos előadás | 422 |
| Komédia a kocsmában | 430 |
| Szertelenségek színháza | 435 |
| A "földgömb"-ről elnevezett színház | 441 |
| A nagy világszínház | 445 |
| Rögtönzött színművek és pásztorjátékok | 448 |
| A függöny felgördül | 451 |
| Az érzelmes színjáték | 455 |
| Hernani csatája | 461 |
| A korhűség és a naturalizmus | 465 |
| Formalista kísérletek | 471 |
| Fehér madár a függönyön | 478 |
| Mindenki színháza | 483 |
| A magyar színészet történte | 491 |
| Előzmények | 493 |
| Harc a nemzeti színészetért | 494 |
| A második kísérlet | 497 |
| Keresztül-kasul az országon | 500 |
| Megtelepedés Budán | 502 |
| A megvalósult álom | 504 |
| Az első évek | 505 |
| A műsok kialakulása | 507 |
| Nehéz évek | 509 |
| A budai Népszínház | 511 |
| A Nemzeti Színház aranykora | 514 |
| A Népszínház és az Opera | 518 |
| Paulay utódai | 520 |
| A Vígszínház és az új magánvállalkozások. A Thália | 523 |
| A magyar színészet vidéken | 527 |
| A Tanácsköztársaság színházai | 529 |
| A két háború között | 531 |
| A felszabadult színház | 537 |
| A bábszínházról | 547 |
| A bábjátékról | 549 |
| A film | |
| Ki tudja, mi a film? | 565 |
| Amíg egy film elkészül | 560 |
| Filmkészítés - írógéppel | 572 |
| Tervek, tervek, tervek | 583 |
| A gép forog és senki sem pihen | 593 |
| Vágástól - keverésig | 613 |
| A film világtörténete | 625 |
| A film világtörténete | 627 |
| Így kezdődött | 627 |
| Az első film | 631 |
| Második állomás: burleszkek és drámák | 632 |
| Három úttörő | 635 |
| Németország és Dánia a franciák nyomában | 636 |
| Az amerikai film indulása | 639 |
| A filmpartitúra és a gépmozgás | 640 |
| Új művészeti irányok jelentkeznek | 641 |
| A némafilm nagy korszaka | 658 |
| Megjelenik a szovjet filmművészet | 660 |
| A hangosfilm múltja | 666 |
| Az amerikai hangosfilm további útja | 689 |
| A francia film fejlődés | 698 |
| Az olasz film előretörése | 709 |
| A német nyelvű film a második világháborúban | 716 |
| Az északi filmgyártás | 720 |
| Lengyelország filmművészetének múltja és fejlődése | 722 |
| Japán: ahol a legtöbb film készül | 724 |
| Röptében a világ filmgyártása körül | 726 |
| A világ legjobb filmjei | 738 |
| A magyar filmművészet rövid története | 747 |
| A némafilm | 749 |
| A hangosfilm | 758 |
| A 30-as évek | 758 |
| Ismeretterjesztő és dokumentum- és rajzfilmek | 768 |
| A magyar filmművészet története képekben | 771 |
| Név- és tárgymutató | 869 |
| A zene - A tánc | 869 |
| A színház | 885 |
| A film | 895 |
| IV. kötet (1965) | |
| Magyar irodalom | |
| Előszó | 7 |
| A régi magyar irodalom (A kezdetektől a XIX. századig) | 9 |
| Az ősköltészet (kb. a XI. századig) | 11 |
| A középkor (a XI. századtól a XVI. század elejéig) | 14 |
| A reneszánsz (a XV. század közepétől a XVII. század elejéig) | 23 |
| A barokk (a XVIII. század elejétől a XVIII. század végéig) | 42 |
| A magyar irodalom a XIX. században | 59 |
| A magyar felvilágosodás kora (1772-1820) | 61 |
| Reformkor. Romantika (1820-1844) | 88 |
| Az utóromantikának és a realizmus kialakulásának kora (1844-1867) | 109 |
| A realizmus kora (1867-1900) | 148 |
| A magyar irodalom a XX. században | 163 |
| Az új magyar irodalom kezdetei (1890-1905) | 165 |
| A modern magyar irodalom kibontakozása (1905-1918) | 173 |
| A szocialista irodalom kezdetei az első világháború előtt | 201 |
| Az első világháború évei (1914-1918) | 203 |
| A forradalmak tüzében (1918-1919) | 206 |
| A két világháború között (1919-1944) | 208 |
| A konzervatív irodalom | 209 |
| A Nyugat köre | 211 |
| A "népi" írók mozgalma | 222 |
| A forradalmi irodalom 1919 után | 234 |
| A felszabadulás utáni magyar irodalom (Rövid áttekintés) | 268 |
| Bibliográfia | 276 |
| A magyar nép története | |
| Előszó | 281 |
| Őstörténet | 283 |
| A honfoglalás és a feudális társadalom kialakulása | 287 |
| A feudalizmus korai szakasza (XI-XII. század) | 293 |
| A feudális anarchia kibontakozása (XIII. század) | 300 |
| A királyi hatalom megszilárdulása és a társadalom rendi tagozódásának kialakulása (1312-1382) | 309 |
| A rendi-képviseleti monarchia kialakulása (1382-1458) | 317 |
| A centralizáció kísérlete és bukása (1485-1526) | 326 |
| Magyarország három részre szakadása (1526-1571) | 339 |
| A Habsburg-hatalom válsága és az erdélyi fejedelmek országegyesítő kísérlete (1571-1660) | 347 |
| Kuruc szabadságharcok a Habsburg-abszolutizmus ellen (1660-1711) | 357 |
| A Habsburg-abszolutizmus és a magyar rendek kompromisszuma (1711-1790) | 368 |
| Rendi-nemzeti ellenállás, köztársasági mozgalom, forradalomellenes kompromisszum és nyílt abszolutizmus (1790-1825) | 380 |
| A polgári-nemesi reformmozgalom kibontakozása és zsákutcája (1825-1847) | 390 |
| Polgári forradalom és nemzeti függetlenségi háború (1848-1849) | 417 |
| Az abszolutizmus kora (1849-1867) | 441 |
| Gazdaság és társadalom az átmenet éveiben | 444 |
| Az abszolutizmus válsága (1859-1861) | 449 |
| A kiegyezés útján (1861-1867) | 456 |
| Az Osztrák-Magyar Monarchia fénykora (1867-1890) | 462 |
| A dualista rendszer megszilárdulása (1867-1875) | 462 |
| A nyugalom időszaka (1875-1890) | 470 |
| A gazdasági és társadalmi fejlődés fő vonalai | 475 |
| A Monarchia alkonya | 490 |
| Az egyensúly megbomlása | 490 |
| Az 1905-1906. évi politikai válság | 503 |
| A koalíciós kormány és ellenzéke | 507 |
| Úton a világháború felé | 513 |
| A világháború és a Monarchia felbomlása | 516 |
| A polgári demokratikus forradalom | 526 |
| A Magyar Tanácsköztársaság | 533 |
| Az ellenforradalmi rendszer uralomra jutása, gazdasági és politikai berendezkedése (1919-1929) | 543 |
| Gazdasági válság, további fasizálódás a második világháború előkészítésének idején (1929-1938) | 559 |
| Magyarország a második világháborúban | 574 |
| A magyar népi demokrácia története | 592 |
| Küzdelem a munkáshatalom győzelméért (1944-1948) | 592 |
| A szocializmus építésének útján | 614 |
| Történelmi kronológia | 622 |
| Név- és címmutató | 629 |
| V. kötet (1965) | |
| A Föld országai | |
| Előszó | 7 |
| Európa | |
| Európa felszíne | 11 |
| Európa éghajlata | 13 |
| Európa vízrajza | 13 |
| Európa növényzete, talaja és állatvilága | 14 |
| Európa lakossága | 17 |
| A nemzetközi gazdasági együttműködés szervezetei Európában | 20 |
| Észak-Európa (Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Grönland és Izland) | |
| Norvégia | 22 |
| Svédország | 27 |
| Finnország | 32 |
| Dánia | 36 |
| Grönland | 39 |
| Izland | 40 |
| Nyugat-Európa (Nagy-Britannia, Írország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország, Monaco és Andorra) | |
| Nagy-Britannai és Észak-Írország Egyesült Királyság | 43 |
| Írország | 57 |
| Hollandia | 59 |
| Belgium | 64 |
| Luxemburg | 68 |
| Franciaország | 69 |
| Monaco | 83 |
| Andorra | 83 |
| Dél-Európa (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Vatikán-állam, San Marino) | |
| Spanyolország | 84 |
| Portugália | 92 |
| Olaszország | 98 |
| Vatikán-állam | 109 |
| San Marino | 109 |
| Közép-Európa (Svájc, Liechenstein, Német Szövetségi Köztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyaroszág) | |
| Svájc | 110 |
| Liechtensein | 114 |
| Ausztria | 114 |
| Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) | 120 |
| Német Demokratikus Köztársaság (NDK) | 132 |
| Lengyelország | 138 |
| Csehszlovákia | 148 |
| Magyarország | 148 |
| Délkelet-Európa (Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Albánia, Görögország) | |
| Románia | 220 |
| Bulgária | 229 |
| Jugoszlávia | 235 |
| Albánia | 240 |
| Görögország | 244 |
| Szovjetunió | |
| A Szovjetunió részei | 255 |
| Szudán | |
| Nyugat-Szudán óceán-parti országai | 436 |
| Belső országok | 438 |
| Felszabadult országok a Guineia-öböl partján | |
| Guineai Köztársaság | 442 |
| Sierra Leone | 443 |
| Libéria | 444 |
| Elefántcsontpart Köztársaság | 444 |
| Ghana Köztársaság | 445 |
| Togo | 446 |
| Dahomey Köztársaság | 447 |
| Nigéria | 447 |
| Kamerunk Szövetségi Köztársaság | 448 |
| Az egyenlítő környékén (Kongó-terület) fekvő országok | |
| Gabon Köztársaság | 449 |
| Kongói Köztársaság | 449 |
| Közép-Afrikai Köztársaság | 449 |
| Kongó Köztársaság | 450 |
| Angola | 452 |
| Kelet-Afrika | |
| Etiópia | 453 |
| Szomália | 456 |
| Francia-Szomálipart | 456 |
| A Kelet-Afrikai Magasföld | 457 |
| Kenya | 458 |
| Uganda | 459 |
| Tanzania | 460 |
| Rwanda Köztársaság és Burundi királyság | 462 |
| Zambia, Malawi és Rhodézia | 462 |
| Dél-Afrika | |
| A Dél-afrikai Köztársaság | 468 |
| Délnyugat-Afrika | 473 |
| Basuto-, Swazi- és Becsuániföld (Brit Dél-Afrika) | 473 |
| Mocambique | 474 |
| Madagaszkár | 474 |
| Az Északnyugat-atlanti part szigetvilága | |
| Észak és Dél-Amerika | 479 |
| Észak-Amerika | 483 |
| Közép-Amerikai | 513 |
| Dél-Amerika | 525 |
| Ausztrália és Új-Zéland | 570 |
| Antarktisz | 590 |
| A világ népei | |
| Előszó | 597 |
| Európa néprajza | 599 |
| Az európai népek etongenezisének főbb problémái | 599 |
| Az európai lakosság hagyományos életmódjának fejlődése, e fejlődés rugói és csomópontjai | 612 |
| A magyar nép etnikai fejlődése | 696 |
| Ázsia népei | 741 |
| Bevezetés | 741 |
| Török népek | 742 |
| Kaukázus népei | 760 |
| Szibéria népei | 767 |
| Az Arab-félsziget népei | 789 |
| Irán népei | 800 |
| Afganisztán népei | 805 |
| India népei | 809 |
| Ceylon népei | 827 |
| Délkelet-Ázsia népei | 829 |
| Belső- és kelet-ázsiai népei | 877 |
| Kína népei | 888 |
| Korea népe | 902 |
| Japán népei | 905 |
| Afrika népei | |
| Afrika útja az őskortól a történelmi időkig | 910 |
| Afrika antropológiai és nyelvészeti képe | 916 |
| Gyűjtögető és vadász kultúrák | 921 |
| A legrégibb földműves kultúrák | 924 |
| Őserdei-földművelés kultúrák | 938 |
| Nomád pásztorkultúrák | 955 |
| Észak-Afrika népei | 961 |
| Amerika népei | |
| Észak-Amerik természeti népei | 981 |
| Dél-Amerikai természeti népei | 1008 |
| Óceánia és Ausztrália népei | |
| Óceánia | 1020 |
| Ausztrália | 1047 |
| Tájékoztató irodalom "A világ népei" c. részhez | 1061 |
| A földrajzi felfedezések kronológiája | 1064 |
| "A világ népei" szövegében előforduló törzs- és népnevek | 1077 |
| "A világ népei" név- és tárgymutatója | 1085 |
| Tartalomjegyzék | 1107 |
| VI. kötet (1963) | |
| Az emberiség története | |
| Előszó | 7 |
| Ókor | |
| A történelem kezdetei | 11 |
| A legkorábbi osztálytársadalmak | 19 |
| Mezopotámia | 24 |
| Egyiptom | 30 |
| India | 32 |
| Kína | 35 |
| A Közel-Kelet államai a perzsa hódításig | 35 |
| Az Ókori Görögország | 35 |
| Az égei világ | 52 |
| A görög történelem archaikus kora (i. e. VIII-VII. század) | 58 |
| A görög történet klasszikus kora | 68 |
| Imperium Romanum | 94 |
| Itália és Róma legrégibb története | 94 |
| A Földközi-tenger medencéjének meghódítása | 107 |
| A Római Köztásraság utolsó évszázada | 111 |
| A római császárság | 123 |
| A római birodalom válsága és bukása | 134 |
| Az Imperium bukása után | 145 |
| Középkor | |
| Az európai feudalizmus kialakulása | 155 |
| A római osztálytársadalom és a germán nemzetségi rend összeolvadása feudális társadalommá | 155 |
| A Karoling-birodalom: az európai feudalizmus egységének kohója | 163 |
| A Karoling-birodalom: felbomlása és a nyugat-európai feudális államok kialakulása | 171 |
| A szláv ősközösség és a nomád népek feudalizmusa: a kelet-európai feudalizmus államok | 183 |
| Az ázsiai feudális államok | 191 |
| Az arab birodalom | 192 |
| India és Kína nagy századai | 201 |
| A mongol hódítás és az ázsiai feudális államok hanyatlása | 213 |
| A nyugat-európai feudalizmus virágkora | 220 |
| A nyugat-európai feudalizmus virágkora | 220 |
| Az európai város újjászületése | 229 |
| A pápák és császárok küzdelmei. A keresztes háborúk | 239 |
| A nyugat-európai rendi monarchiák kialakulása | 250 |
| A nyugat-európai feudalizmus kezdődő felbomlása | 256 |
| A feudális gazdálkodás felbomlásának kezdetei | 256 |
| A német - római birodalom széthullása | 268 |
| A politikai központosítás előrehaladása az atlanti orzságokban | 278 |
| A feudalizmus virágkora Kelet- és Észak-Európában | 286 |
| Bizánc, a délszlávok és az oroszok harca az ázsiai hódítókkal | 286 |
| A kelet-európai és a skandináv rendi monarchiák | 293 |
| A feudalizmus válsága és az abszolutizmus kialakulása Nyugat-Európában | 307 |
| A felfedezések és a gyarmatosítás kezdetei | 309 |
| A tőkés gazdálkodás kibontakozása | 318 |
| A középkori technikai találmányok a tőkés fejlődés szolgálatában | 324 |
| A polgári forradalom "második felvonás"-a : a németalföldi szabadságharc | 351 |
| Az angol és francia abszolút monarchiák felemelkedése, a spanyol despotizmus hanyatlása | 360 |
| Kelet-Európa és a Baltikum a "második jobbágyság" kialakulásának korszakában | 371 |
| Az osztrák Habsburgok és a harmincéves háború | 382 |
| Újkor | |
| Az angol forradalom a francia forradalomig | 395 |
| Az angol forradalom | 396 |
| A polgári rendszer kifejlődése Angliában | 414 |
| Az abszolutizmus fénykora és válsága Franciaországban | 423 |
| A polgári átalakulás kezdetei a közép- és dél-európai államokban | 438 |
| Oroszország felemelkedése Észak- és Kelet-Európa vezető hatalmává | 448 |
| Az Európán kívüli világ: az amerikai angol gyarmatok függetlenségi harca | 462 |
| A nagy francia forradalom. Napóleon birodalma és Európa (1789-1814) | 477 |
| Forradalmi válság kialakulása Franciaországban és a forradalom kitörése | 477 |
| Az alkotmányos monarchia (1789-1792) | 482 |
| A polgári köztársaság (1792-1793) | 489 |
| A jakobinus diktatúra | 493 |
| A thermidori konvent és a direktórium | 501 |
| A konzulátus és Napóleon császársága | 504 |
| A szentszövetség kora (1815-1848) | 515 |
| Az 1848-1849. évi európai forradalmak | 562 |
| A szabadversenyes kapitalizmus virágzása és előretörése a XIX. század ötvenes-hatvanas éveiben | 576 |
| Az imperializmus kialakulása és uralkodóvá válása a XIX. század végén és a XX. század elején (1871-1914) | 614 |
| Az első világháború (1914-1918) | 744 |
| Legújabb kor | |
| A háború utáni forradalmi válság idején (1917-1923) | 763 |
| A kapitalizmus ideiglenes stabilizációjának évei (1924-1929) | 834 |
| A gazdasági világválságtól a második világháborúig (1929-1939) | 884 |
| A második világháború (1939-1945) | 969 |
| Időrendi táblázat | 1041 |
| Névmutató | 1067 |
| VII. kötet (1964) | |
| Az egészség | |
| Előszó | 7 |
| Az emberi test megismerésének rövid története | 11 |
| Az ember törzsfejlődése | 20 |
| Az ember helye az élővilágban | 20 |
| Az emberhez vezető fejlődés útja | 23 |
| Az előembertől az ősemberig | 26 |
| Milyen volt az ősember? | 29 |
| Az ember egyedi fejlődése | 31 |
| Az emberi test felépítése | 36 |
| Mozgásszervek | 36 |
| A mozgás aktív szervei | 43 |
| A kültakaró | 47 |
| A vérkeringés | 58 |
| A keringési szervek fejlődése | 58 |
| A szív anatómiája | 62 |
| A szívizomzat tulajdonságai | 63 |
| A szív munkája | 64 |
| Elektrokardiográfia | 96 |
| A szív vérellátása | 70 |
| Artériás vérnyomás | 73 |
| A keringési rendszer szabályozása | 75 |
| Vérkeringés a hajszálerekben | 80 |
| Vérkeringés a vénákban | 82 |
| A keringési elégtelenség | 85 |
| A vér | 86 |
| A vörös vérsejtek | 86 |
| A szervezet fertőzések elleni védekezése | 90 |
| A fehér vérsejtek fajtái. A minőségi vérkép | 92 |
| Retikulóendoteliális rendszer | 95 |
| A vérlemezkék | 96 |
| A vérplazma | 97 |
| A vérfehérjék | 99 |
| Vérátömlesztés, vércsoportok | 100 |
| Véralvadás | 104 |
| A légzés | 106 |
| A légzőszervek | 107 |
| A légzés élettana | 111 |
| A gázcsere | 114 |
| A légzés szabályozása | 117 |
| Légzésbénulás | 118 |
| A veseműködés | 126 |
| A vizelekiválasztó rendszer fejlődése | 127 |
| A vese anatómiája és működése | 127 |
| A veseműködés vizsgálata | 129 |
| A veseműködés szabályozása | 131 |
| A vizelet | 132 |
| A vese megbetegedései | 133 |
| Az emésztés | 137 |
| A tápcsatorna fejlődése | 139 |
| A hasüreg | 139 |
| Az emésztőcsatorna | 143 |
| A felszívodótt tápanyagok sorsa a szervezetben | 154 |
| A tápcsatorna és az emésztőrendszer betegségei | 156 |
| Az anyagcsere | 163 |
| A fehérjék | 163 |
| A szénhidrátok | 165 |
| A zsírok | 166 |
| A víz | 166 |
| Az ásványi sók | 167 |
| A vitaminok | 167 |
| Az ember energiaszükséglete | 175 |
| Legfontosabb táplálékaink | 176 |
| A gyógyétrendek | 178 |
| A hormonok | 184 |
| A pajzsmirigy | 185 |
| A mellékpajzsmirigy | 187 |
| A hasnyálmirigy | 188 |
| A mellékvese | 188 |
| A nemi mirigyek | 193 |
| A hipofízis | 196 |
| A szaporodás | 201 |
| A nemi szervek fejlődése | 201 |
| A férfi nemi szervei | 203 |
| A női nemi szervek | 206 |
| Nemi betegségek | 213 |
| A terhesség | 216 |
| A szülés | 219 |
| A gyermekágy | 222 |
| Az újszülött csecsemő és a gyermek | 222 |
| A gyermek szellemi fejlődése | 226 |
| Az idegrendszer | 233 |
| Az idegrendszer fejlődése | 234 |
| Az idegsejt (neuron) szerkezete | 235 |
| Az idegsejt működése | 235 |
| A központi idegrendszer | 239 |
| A perifériás idegrendszer | 246 |
| A lelki alkat | 257 |
| A neurózis | 258 |
| Alvás és álom | 260 |
| Hipnózis és szuggesztió | 261 |
| Az elmebetegségek | 261 |
| Az érzékszervek | 263 |
| Az ízlelés | 263 |
| A szaglás | 263 |
| A hallás és egyensúlyozás | 264 |
| A látás | 268 |
| Öregedés, életkor, halál | 277 |
| Pillantás a járványok történetébe | 284 |
| Pestis | 284 |
| Himlő | 288 |
| Tífuszok | 290 |
| Malária | 294 |
| Lepra | 296 |
| Vérbaj | 299 |
| Kolera | 300 |
| Diftéria, influenza | 304 |
| Lélektan | |
| Általános lélektan (Dr. Kardos Lajos) | 315 |
| Alkalmazott pszichológia (Lénárd Ferenc) | 340 |
| Gyermeklélektan (Dr. Hermann Alice) | 363 |
| Nevelés | |
| Nevelés, neveléstudomány (Bakonyi Pál) | 387 |
| A szocialista nevelés célja, tartalma, feladatai (Bolyai Imréné) | 392 |
| A nevelés tényezői és módszerei (Pataki Ferenc) | 401 |
| Az oktatás | 421 |
| A nevelés történetének vázlatos áttekintése | 426 |
| A Magyar Népköztársaság köznevelési rendszere (Bakonyi Pál) | 521 |
| A jövő útjain | 537 |
| Szakmunkásképzésünk (Székey Endréné) | 544 |
| A gyermekvédelem fejlődése és intézményei | 549 |
| Gyógypedagógia (Dr. Bárczi Gusztáv) | 551 |
| Népművelés | 564 |
| Szemelvények (összeállította: Székely Béla) | 587 |
| Sport és testkultúra | |
| Előszó | 655 |
| A testkultúra és sport rövid története (dr. Földes Éva) | 657 |
| Testnevelés sport a szocialista Magyarországon (Terényi Imre) | 717 |
| A versenysport napjainkban | 731 |
| Testneveléstudomány | 851 |
| A testkultúra tömegigény | 881 |
| Orvostudomány és sport | 912 |
| VIII. kötet (1966) | |
| A technika fejlődése | |
| Előszó (Dr. Csürös Zoltán) | 7 |
| A technika kezdetei (Lukács Ernőné) | 9 |
| Az első lépések | 12 |
| Mesterségek az őskorban | 14 |
| A szervezett társadalom kialakulása | 15 |
| Nagy találmányok - nagy feltalálók | 19 |
| Megszületik a gép | 21 |
| Technika a feudalizmus korában | 25 |
| Döntő fontosságú találmányok | 26 |
| A tudomány áttöri a gátakat | 29 |
| A születő kapitalizmus | 32 |
| Megjelennek a gőzgép ősei | 34 |
| Még nagyobb lépés: az elektromosság | 37 |
| Energiaforrásaink és erőgépeink (Gáspár László - Várhelyi Tamás) | 39 |
| Legfőbb energiaforrásaink szülőanyja | 41 |
| Közvetlenül hasznosítható energia a Napból | 44 |
| Munkára fogjuk a szél erejét | 53 |
| A megnyergelt folyók és hullámok | 61 |
| Hőenergia vegyi energiából | 75 |
| Vegyi energiából elektromos energia | 105 |
| Atomenergia (Rasszl Károly) | 117 |
| Energiaforrások - energiaigény | 119 |
| Az új korszak története | 122 |
| A magfizika alapjai | 129 |
| Magreakciók | 133 |
| Reaktorok alapismeretei | 136 |
| A nukleáris berendezések szerkezeti anyagai | 141 |
| Sugárvédelem | 148 |
| Magenergetikai berendezések felépítése, üzeme | 155 |
| Az atomenergia egyéb alkalmazási lehetőségei | 181 |
| Bányászat (Bozsik Valéria) | 193 |
| A turkálástól a föld alatti gyárig | 195 |
| Felderítés a föld mélyében | 197 |
| Külszíni fejtés | 208 |
| Bányaépítés | 209 |
| Szállítás | 216 |
| A bányában leselkedő veszélyek elhárítása | 220 |
| Külszíni berendezések | 227 |
| Ércek bányászata | 234 |
| A bauxit bányászata | 240 |
| Nemes fémes ásványok kitermelése | 241 |
| Olajbányászat | 242 |
| A jövő bányája | 243 |
| Kohászat (Forbáth Róbert) | 247 |
| Az érctől a fémig | 249 |
| Az ércek előkészítése | 251 |
| Kohászat = redukció | 254 |
| Magyarország érckincse | 255 |
| Vaskohászat | 256 |
| A mangán, a Bakony kincse | 265 |
| Az alumínium, a magyar fém | 266 |
| A bauxitfeldolgozás egyéb fémei | 271 |
| A magnézium, a jövő ígérete | 274 |
| Réz, az elektromosság féme | 276 |
| Cink és ólom a gyöngyösoroszi ércből | 277 |
| Ón és higany a hiánylistán | 279 |
| Az acél szövetségesei | 280 |
| A nemesfémek | 280 |
| Porkohászat | 282 |
| A gép az iparban (Dr. Darvas Pál) | 285 |
| A gép jelentősége | 287 |
| A szerszámgépek | 291 |
| A vas- és fémipari gépek | 291 |
| A faipari gépek | 316 |
| Az élelmiszeripar | 326 |
| A gép a mezőgazdaságban | 352 |
| Hogyan készül a ruházatunk? | 352 |
| A papirosgyártás | 370 |
| Gépek az építőiparban | 373 |
| A műszeripar | 381 |
| A kémia és technika szolgálatában (Forbáth Róbert) | 387 |
| A kémia helye a technikában | 389 |
| A szervetlen anyagok nemesítése | 399 |
| A szerves technológiáiból | 450 |
| A petrokémia | 460 |
| Merre tart a magyar vegyipar | 500 |
| A nyomdaipar a művelődés szolgálatában (Löblin Imre) | 503 |
| A gondolatközlés eszközei, az írás fejlődése | 505 |
| A papiros | 510 |
| A könyvnyomtatás feltalálása. Gutenberg működése. A könyvnyomtatás | 514 |
| A nyomtatás formái | 520 |
| Galvanoplasztika | 535 |
| A magasnyomtatás illusztrális eljárásai | 537 |
| Síknyomtatás. Litográfia és ofszetnyomtatás | 545 |
| A mélynyomtatás | 552 |
| A nyomdafestékről | 563 |
| Könyvkötészet | 564 |
| A nyomdatechnika új eljárásai | 566 |
| Technika a háztartásban (Ambrózy Andrásné) | 571 |
| Technika a háztartásban | 573 |
| A konyha | 574 |
| A fürdőszoba | 584 |
| A szobák | 589 |
| Röviden a villamosságról (Ambrózy Andrásné - Tábori Róbert) | 595 |
| Az elektromos energia | 597 |
| Mit tudunk a villamosságról? | 599 |
| Az áramfejlesztés használatos módszerei | 600 |
| A mindenütt jelenlevő energia | 609 |
| Váltóáram - egyenáram? | 615 |
| Hogyan állítunk elő villamos energiából más energiafajtákat? | 622 |
| A hírközlés újta (Tábori Róbert - Dr. Valkó Iván Péter) | 631 |
| A híradástechnika őskora | 633 |
| A távíró | 638 |
| Az első távíró | 638 |
| Villamos távírás | 640 |
| A telefon | 649 |
| A hang továbbítása | 653 |
| A hang legyőzi a távolságot | 663 |
| Az elektromágneses hullámok | 666 |
| A rádió gyermekkora | 671 |
| Mikrofon és hangszóró | 676 |
| A rádió átalakítja a világot | 680 |
| A mágneses hangrögzítés | 702 |
| A hangosfilm | 702 |
| Hírek a világűrből | 708 |
| A zajokról | 708 |
| Az első jelek a világűrből | 711 |
| Műholdak a távoközlés szolgálatában | 714 |
| A drágakő elektronikája | 723 |
| A televízió | 723 |
| Radar | 742 |
| A sugárzások (Öveges József) | 751 |
| A sugárzások | 753 |
| Az elektronsugár | 755 |
| Az elektronmikroszkóp | 763 |
| A röntgensugár | 772 |
| Sugárözönben élünk. A természetes sugárzások | 775 |
| Az atomsugárzások megfigyelésére szolgáló eszközök | 782 |
| A kozmikus sugárzás | 787 |
| A műszaki forradalom küszöbén (Dr. Tarján Rezső) | 793 |
| Bevezetés | 795 |
| Elektronikus digitális számítógépek | 808 |
| Számítógépek és automatizálás | 823 |
| Útban az ebmer nélküli gyár felé | 840 |
| A közlekedés fejlődése (Dr. Czére Béla) | 863 |
| A közlekedés forradalma | 902 |
| A géphajózás korszaka | 944 |
| A közút forradalma: a gépkocsi | 961 |
| Meghódítjuk a levegőt is | 975 |
| Űrhajózás és rakétatechnika (Nagy Ernő) | 1009 |
| Bevezetés | 1011 |
| A rakéta | 1013 |
| A rakéta fő részei | 1020 |
| Rakétahajtóművek | 1025 |
| A rakéták kormányzása | 1032 |
| Légkörkutató rakéták | 1038 |
| Mesterséges égitestek | 1041 |
| Az ember űrrepülése | 1047 |
| A rakétatechnika jövője | 1049 |
| Az űrkutatás gyakorlati alkalmazásai | 1052 |
| Epilógus, avagy térjünk vissza egy pillanatra a Földre | 1054 |
| Név- és tárgymutató | 1057 |
| IX. kötet (1963) | |
| A képzőművészetek története | |
| Végvári Lajos: Előszó | 7 |
| Az Európai művészet története | |
| Az őstársadalom művészete | 19 |
| Az őskőkorszak (paleoltikum) emlékei | 19 |
| Az új kőkorszak (neolitikum) emlékei | 22 |
| A fémkorszak (rézkor, bronzkor, vaskor) emlékei | 22 |
| A rabszolgatársadalom művészete | 23 |
| Az ókori Kelet művészete | 23 |
| Egyiptom | 23 |
| A mezopotámiai népek művészete | 38 |
| Égei kultúra | 42 |
| Az ókori görög és római művészet | 45 |
| A görög művészet | 45 |
| A római művészet | 72 |
| A bomló rabszolgatársadalom korának művészete | 81 |
| Ókeresztény és bizánci művészet | 81 |
| A feudális társadalom művészete | 98 |
| Az európai középkor kultúrája | 98 |
| Karoling művészet | 98 |
| A román stílusú művészet | 102 |
| Építészet | 104 |
| Szobrászat | 116 |
| Festészet | 128 |
| Könyvfestészet | 133 |
| Iparművészet | 135 |
| A gótikus stílusú művészet | 135 |
| Építészet | 137 |
| Szobrászat | 153 |
| Festészet | 165 |
| Iparművészet | 197 |
| A korai kapitalizmus művészete | 198 |
| Renaissance | 198 |
| Építészet | 199 |
| Szobrászat | 220 |
| Festészet | 239 |
| A bomló feudalizmus, az ipari forradalom, az abszolút monarchiák korának művészete | 285 |
| A barokk stílusú művészet | 285 |
| Építészet | 285 |
| Szobrászat | 306 |
| Festészet | 318 |
| A kapitalizmus virágkorának, az imperializmusnak és a proletárforradalmak korának művészete | 357 |
| A klasszicizmus | 358 |
| Romantika | 368 |
| Realizmus | 384 |
| Az impresszionizmus | 395 |
| A XX. század művészete | 402 |
| Építészet | 402 |
| Szobrászat | 421 |
| Festészet | 446 |
| Iszlám, Távol-Kelet és az Újvilág ősnépeinke művészete | |
| Az iszlám | 497 |
| India | 513 |
| Kína | 527 |
| Tibet | 545 |
| Korea | 547 |
| Japán | 549 |
| Újvilág | 562 |
| A magyar művészet története | |
| A honfoglalás és államalapítás korának művészete | 571 |
| A román stílusú művészet | 577 |
| A gótikus stílusú művészet | 593 |
| A renaissance művészet | 624 |
| A barokk stílusú művészet | 640 |
| A XIX. és a XX. század művészete | 671 |
| Névmutató | 773 |
| X. kötet (1964) | |
| Világirodalom | |
| A nyelv | 7 |
| Mi a nyelv? A nyelvrokonság | 9 |
| Anyanyelvünk eredete | 21 |
| Az uráli alapnyelv és a magyar nyelv | 26 |
| A magyar nyelv történetének főbb szakaszai | 40 |
| A mai magyar nyelv | 76 |
| A beszédhangok: szavaink építőanyaga | 76 |
| Szavaink élete | 82 |
| A szófajok használatáról | 92 |
| Az egyszerű mondat | 104 |
| Az összetett mondat | 110 |
| A világirodalom (Vázlatos áttekintés) | 115 |
| Mi az irodalom? | 117 |
| Mi a világirodalom? | 119 |
| A klasszikus irodalom | 121 |
| Hellénisztikus korszak | 142 |
| Latin irodalom | 144 |
| A középkor századai | 150 |
| Világi líra. Trubadur-költészet | 154 |
| Újjáébredés | 171 |
| A barokk | 196 |
| Több világosságot! | 212 |
| A romantika | 239 |
| Új társadalomkritika | 264 |
| A polgári társadalom válságának kora: A XIX. sz. második fele | 282 |
| Formarombolás és új világszemlélet | 320 |
| A toronyőr pillantása | 392 |
| Bevezető az irodalom világába | 397 |
| Néhány szó az irodalomról | 401 |
| Irodalmi hagyomány és újítás | 412 |
| Az alkotó-folyamat | 414 |
| Egyetemes stílusok, stílusváltozatok és stílusirányzatok | 419 |
| Az irodalmi mű | 441 |
| Az irodalmi művek rendszere | 444 |
| A szocialista realizmus | 469 |
| Az irodalmi élmény | 473 |
| Ajánlott könyvek | 478 |
| A nyelv | 478 |
| Bevezető az irodalom világába | 479 |
| A világirodalom | 480 |
| Filozófia | |
| Előszó (Dr. Sándor Pál) | 485 |
| A filozófia történetének fő korszaka | |
| A rabszolgatartó társadalmak filozófiája | 493 |
| Az ókori Kelet filozófiája | 493 |
| Az antik filozófia | 497 |
| A hűbériség korának filozófiája | 525 |
| A feltörekvő polgárság-filozfóiája | 541 |
| A marxizmus filozófiai forradalma | 610 |
| A polgári filozófia válsága | 643 |
| A marxista filozófia fő kérdései | |
| A dialektikus materializmus | 675 |
| A történelmi materializmus | 752 |
| Név- és címmutató | 863 |
Néhány borító kopott, foltos.
Védőborító nélküli példány. Kivehető melléklet nélkül.
