Érdekazonosság és érdekellentét a termelési rendszerszervezők és a rendszert alkalmazó mezőgazdasági nagyüzemek között
Előszó
A mezőgazdaságban sajátos együttműködés valósul meg a termelési rendszerek alkalmazása révén. Eddigi eredményeink, tapasztalataink azt bizonyítják, hogy alkalmazásuk jelentősen hozzájárult egy-egy...
Tovább Előszó
A mezőgazdaságban sajátos együttműködés valósul meg a termelési rendszerek alkalmazása révén. Eddigi eredményeink, tapasztalataink azt bizonyítják, hogy alkalmazásuk jelentősen hozzájárult egy-egy növény vagy állatfaj termelésfejlesztéséhez, a partnerüzemek termelési színvonalának korszerűsítéséhez.
Megállapítható, hogy a termelés korszerűsítése a rendszerbe vont ágazatokban felgyorsult és ez hatással volt a rendszereken kívül gazdálkodó üzemekre, illetve egyéb területekre is. Mindez hozzájárult az egész élelmiszertermelés meggyorsításához, a mezőgazdasági termelés mechanizálásához.
A termelési rendszer keretei között megvalósuló együttműködésekre, a kialakított szervezeti formákra, a szervezői, tagi érdekeltségi viszonyokra a sokszínűség a jellemző. Többségükben az alkalmazott díjazási, illetve anyagi érdekeltségi rendszer azonban a kölcsönös felelősséget nem juttatja kellően érvényre. Az utóbbi egy-két évben e téren is jelentős az előrelépés, ami elsősorban a minősítési rendszer bevezetésének eredménye.
Vissza
Tartalom
Bevezető 1
Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer, IKR Bábolna 4
Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés, KITE Nádudvar 11
Bajai Kukoricatermelési Rendszer, BKR Baja 18
Gödöllői Búza, Borsó Termelési Rendszer, GBBR Gödöllő 23
Iparszerű Sertéshústermelési Rendszer, ISV Budapest 28
Tejtermelési és Húsmarhatartási Rendszer, TAURINA Budaörs 35
Szatmárkert Télialmatermelési Rendszer, Mátészalka 41
Hosszúhegyi Szőlőtermesztési Rendszer, Sükösd 47
Soroksári Paradicsomtermelési Rendszer, SPR Ócsa 51