Beton és vasbeton VI.

Előszó

A Beton és vasbeton könyvsorozat végére értem. Azt szerettem volna bemutatni, hogy mit tettünk mi magyarok - a beton születése óta - hazánkban a beton és vasbeton oktatása, kutatása építése, fenntartása terén. Remélem, hogy sikerült.
Meggyőződésem, hogy jövőt építeni csak úgy lehet, ha ismerjük a múltunkat. Nem szabad mindent újra kitalálni vagy másokat majmolva kritika nélkül átvenni. Nyugodtan építhetünk azokra a tapasztalatokra, amit elődeink hagytak ránk. Nincs szégyellni valónk.
Jelen kötetben a kutatás történetét próbáltam összefoglalni. Szerteágazó terület. Hiszen a kutatást lehet tanulni (Tudományos diákkör, doktori iskolák stb.), lehet művelni, amihez kutató személyzet és tárgyi ffeltételek (kutatóintézet, egyetemi, főiskolai tanszékek, vállalatok kutatóműhelyei, eszközállomány, pénzügyi támogatás) kellenek. A kutatás akkor hatásos, ha azt terjesztik is előadásokon, konferenciákon, folyóiratokban stb. Eddig ez sem részleteiben, sem összefüggéseiben nem volt leírva. Ezt a hiányt igyekeztem pótolni.
Ez a könyv kb. 6 éve készül és 2002 december 31-ével zárul. 2003-ban történeteket csak akkor vettem be a könyvbe, ha az eseménynek lényeges szerepe volt.
A könyvírást óriási adatgyűjtés előzte meg. A könyv felépítését én találtam ki. Azt is, hogy kik tudnának az adatgyűjtésben, a megírt fejezetek ellenőrzésében, esetleg egy-egy kis fejezet megírásában segíteni.
A feladat nagy volt, de nem hagyott csüggedni az a tudat, hogy igen sokan hasznosnak artják ezt a könyvet és igyekeztek is segíteni. Bárkihez fordultam, segített. A kézirat - tömörsége ellenére - kb. 1500 oldal lett és az Akadémiai Kiadóval egyetértésben úgy döntöttünk, hogy két kötetben jeleni meg. Továbbiakban először azoknak mondok köszönetet - a könyv felépítésének a sorrendjében - akik segítették az első kötet kéziratának az előkészítését.
A tudományos diákköri munka a kutatás alsó foka. Hazánk minden egyetemén, főiskoláján megtalálható, de csak a betonnal, vasbetonnal foglalkozó oktatási intézmények tartoznak e könyvhöz. Az egész rendszerre való tájékoztatást az Országos Tudományos Diákköri Tanács titkárától Koósné Török Erzsébettől és dr. Kulcsár Béla egyetemi tanártól, a Műszaki Szakmai Bizottság elnökétől kaptam, akik véleményezték a fejezet fogalmazványát is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az anyaggyűjtésben dr. Homolya András Egyetemi adjunktus, az Építőmérnöki Kar Tudományos Diákköri Tanácsának volt titkára, Ludvigh Eszter jelenlegi titkár, Kalach Ferenc egyetemi adjunktus, Ákos Noémi az ETDT jelenlegi titkára, dr. Rácz Kornélia egyetemi adjunktus, dr. Kiss Rita a Hidak és Szerkezetek Tanszék tud. főmunkatársa segített.
A Veszprémi Vegyipari Egyetemről Dr. Tamás Ferenc prof. emeritus, a Janus Pannonius Tudományegyetemről Dr. Orbán József főiskolai tanár, tanszékvezető, Dr. Lenkei Péter prof. emeritus, a Széchenyi István Egyetemről dr. Lublóy László főiskolai docens segített adatokkal.
Segítségük elsősorban a házi konferenciákon részt vett hallgatók közül a betonnal foglalkozók kiválasztására terjedt ki.
Külön fejezetet szenteltem a II. világháború előtti laboratóriumok rövid ismertetésének. A MÁV Anyagvizsgáló Intézet ismertetéséhez egyrészt dr. Horváth Ferenc adott anyagot, másrészt Szórádi Ervin ny. igazgató megengedte, hogy rövid történeti dolgozatát felhasználhassam, a fejezet megírásához.
A 22. fejezet a könyv fő fejezete. Ebben foglaltam össze a beton- és vasbeton kutatása terén hazánkban elért eredményeket.
A Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet történetének megírásához dr. Talabér Józseftől, a SZIKKTI volt igazgatójától és dr. Kausay Tibortól, a Betonosztály volt vezetőjétől kaptam anyagot és véleményezték a SZIKKTI-ről írtakat. Dr. Kausay Tibor azáltal is segítséget nyújtott , hogy összegyűjtötte a Beton Osztly által készített kutatási jelentések, szakvélemények jegyzékét, valamint a Tudományos Közlemények sorozatban megjelent, cementtel és betonnal kapcsolatos tanulmányokat. Végül ő maga megfogalmazta a Beton Osztály tudományos eredményeit. Fodor Péterné a CEMKUT Kft. történetének a megírásához adott ismeretanyagot.
A közlekedéstudományi intézet történetének a megírásához dr. Gáspár László tudományos izgazgató által adott ismeretanyagot használtam fel és köszönöm mind ezt, mind a megírt KTI történetre adott véleményt.
Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. történetének a megírásához dr. Karajz Lajos az idevágó rendeleteket bocsátotta rendelkezésemre. Egyéb ismeretanyagot Gereben Zoltán vezérigazgatótól, valamint dr. Kovács Károly minőségügyi igazgatótól kaptam és véleményezték az ÉMI-ről írtakat. Dr. Madaras Gábor az ÉMI_TÜV Bayern Kft. ügyvezető igazgatója a Kft. történetéhez adott anyagot.
Az ÉTI történetének a megírását Dr. Kunszt György , az Éti utolsó igazgatója segítette az Éti-re vonatkozó anyagokkal, a fogalmazvány véleményezésével.
A betontechnológiai Osztály, ill. Tagozat, majd utódszervezetei által készített kutatási jelentések és szakvélemények jegyzékét dr. Ujhelyi János állította össze és összefoglalta tudományos eredményeiket. Nagy segítséget jelentett. Az ÉTI többi osztályának a kutatási jelentősei megtalálhatók az ÉMI könyvtárában. A kartonok, ill a kutatási jelentések alapján állítottam össze a betonnal, vasbetonnal foglalkozó tanulmányokat időrendi sorrendben, majd az ÉMI könyvtárában talált ÉTI jelentések felhasználásával csoportosítottam azÉTI tudományos tevékenységét. Nagy segítséget jelentett az, hogy RákosinéTorma Borbála könyvtáros és munkatársai a könyvtárt rendben tartják és azon kívül is nagyon készségesek voltak. A kutatási jelentések gyűjtésében dr. Lenkei Péter egyetemi tanár, az ÉTI állításában rajta kívül dr Balogh Tamás, az ÉTI volt tudományos kutatója segített.
A II. Hídépítéstani Tanszék beton és vabeton kutatásairól készített kutatási jelentések, szakvélemények jegyzékét én állítottam össze és én fogalmaztam meg a kutatási tevékenységet is. Megköszönöm, hogy dr. Balázs L. György tanszékvezető, dr. Tassi Géza és dr Orosz Árpád ny. egyetemi tanár véleményezte a II. Hídépítéstani Tanszékrők írtakat.
Az építőanyagok Tanszékén készített kutatási jelentéseket, szakvéleményeket, jegyzetet én állítottam össze az irattári anyag alapján. Egyes megbízások évekig tartották és egy megbízás alapján több beszámoló jelentés készült. Ezt úgy jeleztem, hogy a szerződés tárgyát kövér betűvel emeltem ki. E kutatási jelentések, szakvélemények alapján osztottam jellemző csoportokba a Tanszék tevékenységét. Ehhez a munkához kikértem dr. Balázs L. György tanszékvezető és dr Józsa Zsuzsanna egyetemi docens véleményét.
A Hidak és Szerkezetek Tanszékről az ismeretanyagot dr. Farkas György tanszékvezetőtől, dr. Tassi Géza, dr. Orosz Árpád ny. egyetemi tanároktól és dr. Hegedűs István egyetemi tanártól, a Vasútépítési Tanszékről dr. Kazinczy László docenstől kaptam.
A szilárdságtani és Tartósszerkezeti Tanszékről dr. Deák György ny. egyetemi tanár, a Veszprémi Egyetem Szilikát- és Anyagmérnöki tanszékről dr. Tamás Ferenc prof. emeritus, a Janus pannonius Tudományegyetemről dr. Orbán József főiskolai tanár és dr. Lenkei Péter professzor emeritus, a Széchenyi István egyetemről dr. Lublóy László főiskolai docens, a Szent István egyetemről dr. Kászonyi Gábor főiskolai tanár segített az anyaggyűjtésben.
Ebben a könyvben a tanszékeken, kutató intézetekben elért eredményeket ismertettem. A személyek akkor szerepelnek, ha kutatási jelentést, szakvéleményt készítettek. Nagyon fontosnak tartom a személyek szerepét. Az általuk írt könyvek, cikkek, tudományos előadások bibliográfiai összegyűjtése kisebb könyvet tenne ki és a nem élő személyekét nehéz lenne összegyújteni. Ebbe a könyvbe ez nem fért bele.
Arra törekedtem, hogy a már nem létező kutatóhelyek tevékenységét is ismertessem.
A levéltári, könyvtári gyűjtési munkában dr. Biacs Péterné, a BME Könyvtár és Tájékoztatási Központ Olvasószolgálata vezetője, dr. Kiss Márton az egyetemi levéltár vezetője, Osváth Zsolt levéltáros, Hay Diana, az MTA Levéltára vezetője és munkatársai, Fodor Zsoltné és Kónya Éva a Rektori Hivatal ügyvivő szakértői segítettek.
A felsoroltak segítsége nélkülözhetetlen volt a könyv megírásához. Segítségüket hálásan köszönöm. Továbbá köszönöm mindazok segítségét, akikről esetleg nem is tudok, de közvetve vagy közvetlenül segítettek.
E kötet a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának és az Építés Fejlődésért Alapítvány támogatásával jelenhetett meg, amit ezúton is köszönök.
A kötetet dr. Ujhelyi János a műszaki tudomány doktora, az ÉTI Beton Osztályának volt vezetője lektorálta. Gondos Munkájával (a könyv megírása és lektorálása kb. 6 évig tartott), bírálatával, értékes tanácsaival segítette a könyv végleges kialakítását. A nyelvi lektorálás Stark Mariann szerkezstő gondos munkája. Segítségüket köszönöm.
A könyv eredeti nyomdai kéziratát Tompa Tiborné gépelte, majd Polányi Aladárné és Pásztory Ferencné gépelte tüközbe, a tusábrákat Bubb Zsuzsanna rajzolta. Az adminisztratív munkát Sánta Gyuláné titkárnő, Mészáros Tiborné és Sándorffy Mihályné segítette. Segítségüket köszönöm.
Az V. kötet szép kiállítása az akadémiai kiadó érdeme. Megköszönöm Kormányos József főszerkesztőnek, Nagy Tibor szerkesztőnek, a Kiadó és aNyomda valamennyi munkatársának a fegyelmezett, segítőkész közreműködését.
Végül megköszönöm az Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék vezetőjének, dr Balázs L. Györgynek és a Tanszék dolgozóinak a könyvíráshoz nélkülözhetetlen kedvező légkört. Továbbá a Hidak és Szerkezetek Tanszék vezetőjének, Dr. Farkas Györgynek és a Tanszék dolgozóinak segítőkészségét.
A megírt fejezeteket minden esetben véleményeztem az érdekeltekkel. Ha mégis hiba lenne a könyvben, azért elnézésüket kérem. Kérem továbbá, hogy észrevételeiket - javaslatukkal együtt - hozzák tudomásomra. Segítségüket köszönöm. Vissza

Fülszöveg

Hazánkban ez az első könyv, amely átfogóan tárgyalja a beton és a vasbeton történetét, amelyet az anyag, a technológia és az ismeretek fejlődése kölcsönhatásának tekint.
Az első kötet a beton és a vasbeton alapjainak fejlődéstörténetét ismerteti. Ezek: a portlandcement, a bauxitcement, a betonismeret, a betontechnológia, az építéstechnológia és a vasbetonismeret.
A második kötet a mélyépíétsi beton- és vasbeton szerkezetek történetét tartalmazza. Ezek: útépítési betonok, közúti hidak, vasút vasbeton szerkezetei, földalatti vasút, vízellátás és csatornázás, zsilipek, duzzasztók beton- és vasbeton szerkezetei.
A harmadik kötet a magasépítési vasbeton szerkezetek: házak, ipari és mezőgazdasági szerkezetek, középületek vasbeton szerkezetei fejlődésének a történetét mutatja be.
A negyedik kötet a beton és a vasbeton oktatásának és kutatásának a történetét foglalja össze, röviden ismertetve az oktató intézmények szervezeti kialakulásának a történetét is.
Az ötödik kötet a tudományos diákkörök történetét ismerteti általában a betonnal, vasbetonnal kapcsolatos dolgozatokat részletesen. Tartalmazza továbbá a betonnal és vasbetonnal foglalkozó kutatóintézetek, tanszékek történetét, valamint kutatási tevékenységüket.
A hatodik kötet tartalmazza a tudományos kutatás támogatásának, a tudományos képzésnek, valamint a tudományos ismeretterjesztésnek a rendszerét, szervezetét.
Végül a kötet kb. 25 olyan kutató, oktató, tervező, illetve kivitelező élettörténetét szemlélteti, akik a betonért, vasbetonért sokat tettek. Vissza