kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 655 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 18 cm |
| ISBN: | 963-18-0983-8 |
| Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 44493. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Megjelent 1000 példányban. |
| Előszó | 15 |
| Az építőanyagok felépítése és szerkezete | 17 |
| Szilárd építőanyagok szerkezeti felépítése | 17 |
| A szerkezeti felépítés fogalma és jelentősége | 17 |
| Ideális szerkezetű anyagok mikrostruktúrája | 18 |
| Rácshibák. Reális kristályok | 22 |
| A szilárdság elvi alapja | 24 |
| Nemkristályos építőanyagok szerkezete | 28 |
| Folyadékok | 40 |
| A folyadékok általános jellemzése | 40 |
| Határfelületi jelenségek | 42 |
| Folyadékok reológiai tulajdonságai | 50 |
| Szilárd építőanyagok fő típusai | 52 |
| Tömör anyagok | 52 |
| Porózus anyagok | 53 |
| Halmazok | 55 |
| Kötőanyag-töltőanyag kombinációk | 56 |
| Szendvicsszerkezetek | 56 |
| Vasalások, szálerősítések | 57 |
| Szálakból készített hő- és hangszigetelő anyagok | 57 |
| Heterogén rendszerek | 58 |
| A fázistörvény | 58 |
| Egykomponensű rendszerek fázisdiagramja | 59 |
| Kétkomponensű rendszerek fázisdiagramja | 61 |
| Háromkomponensű rendszerek fázisdiagramja | 65 |
| Építőanyagok általános tulajdonságai és vizsgálatuk | 67 |
| Az általános tulajdonságok fogalma | 67 |
| Fizikai tulajdonságok | 68 |
| Tömegeloszlással kapcsolatos tulajdonságok | 68 |
| A tömegeloszlással kapcsolatos tulajdonságok vizsgálata | 70 |
| A fajlagos felület meghatározása Blaine-készülékkel | 73 |
| A szemcseméret-eloszlás meghatározása | 75 |
| Hidrotechnikai tulajdonságok és vizsgálatuk | 77 |
| Hőtechnikai anyagjellemzők | 82 |
| Statikai és szilárdságtani alapfogalmak | 89 |
| A terhelés, ill. a vizsgálat jellege | 89 |
| Statikus rövididejű vizsgálattal meghatározható anyagjellemzők | 90 |
| Ütőszilárdság | 108 |
| A kifáradási határ és vizsgálata | 108 |
| Tartós szilárdság | 112 |
| Alakváltozási jellemzők | 112 |
| Az alakváltozási jellemzőkről általában | 112 |
| Az építőanyagok csoportosítása | 114 |
| Az építőanyagok csoportosítása töréssel szembeni viselkedésük alapján | 121 |
| Rugalmassági modulusok | 123 |
| Reológiai modellek | 127 |
| Méréstechnika | 133 |
| A mérés fogalma | 133 |
| A mértékegységek | 134 |
| A mérőeszközök méréstechnikai jellemzői | 141 |
| A mérés hibái | 142 |
| Hosszmérés | 143 |
| Mechanikus mérőeszközök | 144 |
| Elektromos nyúlásmérők | 149 |
| Rezgőhúros hosszváltozásmérők | 156 |
| Erőmérés | 158 |
| A rugalmas alakváltozás mérésén alapuló erőmérők | 158 |
| Az anyagtulajdonság változásán alapuló nyomásmérők | 161 |
| Nyomásmérésen alapuló hidraulikus erőmérők | 162 |
| Mechanikus anyagvizsgáló gépek | 163 |
| Roncsolásmentes anyagvizsgálat | 164 |
| Az ultrahang terjedési sebességének mérésén alapuló módszer | 164 |
| A rezonanciafrekvencia-mérés módszere | 165 |
| Röntgenvizsgálat | 166 |
| Törőgépek erőmérő berendezéseinek a hitelesítése | 166 |
| Az építőanyagok minősítése | 169 |
| A műszaki szabályozás rendszere az építőiparban | 169 |
| Az anyagvizsgálat feladatai | 171 |
| Eredmények matematikai statisztikai értékelése | 172 |
| Matematikai statisztikai alapfogalmak | 172 |
| A normális eloszlás | 175 |
| A küszöbérték | 177 |
| Az eredmények grafikus értékelése | 178 |
| Építőanyagok minősítése | 179 |
| A minőségellenőrzésről | 179 |
| A próbavétel | 179 |
| Az átvételi eljárás, a próbavételi jegyzőkönyv | 180 |
| A vizsgálat és a minősítés | 181 |
| A regressziós függvény | 184 |
| Természetes építési kőanyagok | 189 |
| Fogalma, jellemzése | 189 |
| Kőbányászat és kőmegmunkálás | 190 |
| Az építési kőanyagok tulajdonságai és azok vizsgálata | 191 |
| Kőzettani jellemzés | 191 |
| Kőzetfizikai állapotok | 192 |
| Tömegeloszlási jellemzők | 192 |
| Szilárdsági tulajdonságok | 192 |
| Időállóság | 194 |
| Építőkövek védelme és tartósítása | 196 |
| Fontosabb építési kőtermékek | 198 |
| Építőkő | 198 |
| Terméskő | 200 |
| Útburkoló kő | 200 |
| Zúzottkő | 201 |
| Homok, homokoskavics és kavics | 201 |
| Kőpor és kőliszt | 203 |
| Szervetlen kötőanyagok | 205 |
| A kötőanyagok fogalma és osztályozása | 205 |
| A levegőn szilárduló kötőanyagok | 206 |
| Az építési mész | 206 |
| Az építési gipsz | 210 |
| A magnézia | 215 |
| A cement | 215 |
| A cement fogalma | 215 |
| A portlandcement előállítása | 215 |
| A portlandcement jellemzése | 218 |
| A portlandcement kötése és szilárdulása | 219 |
| A cementkő porozitása és a porozitás jelentősége | 226 |
| A cementminősítés alapjául szolgáló tulajdonságok | 229 |
| Az építőiparban használt cementek | 231 |
| Gyengén hidraulikus kötőanyagok | 234 |
| A beton | 237 |
| A beton fogalma és osztályozása | 237 |
| A beton fogalma | 237 |
| A betonok osztályozása és jelölése | 238 |
| A beton alkotói | 242 |
| A cement | 242 |
| Az adalékanyag | 242 |
| A keverővíz | 260 |
| Betonjavító szerek | 262 |
| A frissbeton | 267 |
| Fogalmak | 267 |
| A frissbeton konzisztenciájának vizsgálata | 271 |
| A keverési arány számítása | 273 |
| A pórustartalom meghatározása | 275 |
| A telítettség közelítő meghatározása | 276 |
| A betonkészítés technológiája | 277 |
| A beton keverése | 277 |
| A beton szállítása | 278 |
| A beton tömörítése | 279 |
| A munkahézag | 280 |
| Az utókezelés | 281 |
| A transzportbeton | 281 |
| A megszilárdult beton tulajdonságai | 282 |
| A beton tömegével kapcsolatos tulajdonságok | 282 |
| A beton nyomószilárdsága | 283 |
| A beton húzószilárdsága | 289 |
| Nyíró- és csavarószilárdság | 291 |
| Beton és betonacél közötti kapcsolat | 291 |
| A kopásállóság | 292 |
| Hidrotechnikai tulajdonságok | 292 |
| A beton alakváltozási jellemzői | 293 |
| A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők | 300 |
| A befolyásoló tényezőkről általában | 300 |
| A nyomó- és húzószilárdságot befolyásoló tényezők | 302 |
| A beton kopásállóságát befolyásoló tényezők | 314 |
| A vízzáróságot befolyásoló tényezők | 315 |
| Fagyállóságot befolyásoló tényezők | 317 |
| Esztétikus betonfelületek készítése | 318 |
| Könnyűbetonok | 320 |
| Hő- és tűzálló betonok | 323 |
| Betonkorrózió és korrózió elleni védelem | 324 |
| A betonkorrózió fogalma | 324 |
| A típusú korrózió | 325 |
| B típusú korrózió | 326 |
| C típusú korrózió | 326 |
| D típusú korrózió | 327 |
| A védekezés aktív módjai | 327 |
| A védekezés passzív módjai | 328 |
| Betontervezés | 330 |
| A betontervezés fogalma | 330 |
| A betontervezés menete matematikai egyenletekkel | 330 |
| A betontervezés menete grafikonokkal | 3335 |
| Betontervezés Újhelyi módszere szerint | 336 |
| A betontervezési módszerek előnye és hátránya általában | 336 |
| Habarcsok | 339 |
| A habarcsok osztályozása | 339 |
| A habarcsok anyagai | 339 |
| Kötőanyagok | 339 |
| Adalékanyagok | 339 |
| Adalékszerek és egyéb anyagok | 341 |
| A friss habarcsok tulajdonságai és vizsgálatuk | 341 |
| A konzisztencia | 341 |
| A habarcs vízmegtartó képessége | 343 |
| Egyéb, nem szabványos tulajdonságok | 343 |
| Megszilárdult habarcsok tulajdonságai és vizsgálatuk | 345 |
| Megszilárdult habarcsok tulajdonságai és vizsgálata laboratóriumi körülmények között | 346 |
| Beépített habarcs vizsgálata | 347 |
| Habarcsfajták | 348 |
| Falazóhabarcsok | 348 |
| Vakolóhabarcsok | 351 |
| Ágyazó- és burkolóhabarcsok | 352 |
| Felület- és falképző habarcsok | 352 |
| Vízzáró cementhabarcs | 353 |
| Különleges rendeltetésű habarcsok | 354 |
| Építési kerámia | 357 |
| Az építési kerámia fogalma és felosztása | 357 |
| Az építési kerámia fogalma | 357 |
| Az építési kerámiai termékek felosztása | 358 |
| A kerámiák gyártástechnológiája | 360 |
| A gyártástechnológiáról általában | 360 |
| A nyersanyag megválasztása | 360 |
| A nyersanyag előkészítése | 360 |
| A formázás | 361 |
| Az égetés | 362 |
| A tégla- és cserépgyártmányok leggyakoribb gyártástechnológiai hibái | 365 |
| Porózus gyártmányok | 367 |
| Falazóelemek | 367 |
| Födémelemek | 373 |
| Külső falak burkolóelemei | 374 |
| Tetőcserepek | 376 |
| Különleges porózus termékek | 377 |
| Falburkoló csempék és egészségügyi kerámiák | 379 |
| Zsugorított kerámiák (kőanyagok) | 380 |
| A klinkertégla | 380 |
| Kőagyag padlóburkoló lap | 381 |
| A pyrogránit | 382 |
| Pietra ipari kőagyag burkolólapok | 382 |
| Kőagyag csövek | 383 |
| Falazóelemek és tetőcserép tulajdonságai és vizsgálatuk | 383 |
| Falazóelemek | 383 |
| Tetőcserepek | 385 |
| Építészeti üvegek | 387 |
| Az üveg fogalma, építőipari szerepe | 387 |
| Az üveg anyagai | 387 |
| Az üveg gyártástechnológiája | 389 |
| Az üveg olvasztása | 389 |
| Az üveg formázása | 390 |
| Az üveg továbbdolgozása és utólagos megmunkálása | 392 |
| Az üveg tulajdonságai és vizsgálata | 393 |
| Az üveg tulajdonságai | 393 |
| Az üveg vizsgálata | 395 |
| Üvegtermékek | 396 |
| Az üvegtermékek felosztása | 396 |
| Síküvegek | 397 |
| Préselt építészeti üvegek | 398 |
| Egyéb üvegtermékek | 401 |
| Mesterséges kövek | 407 |
| Mészhomoktégla | 407 |
| Azbesztcement | 408 |
| Műkő | 410 |
| Mozaiklapok | 410 |
| Aglomerált lapok | 411 |
| Beton-, vasbeton és feszített vasbeton elemek | 411 |
| Betonelemek | 412 |
| Magasépítési vasbeton és feszített vasbeton elemek | 413 |
| Mélyépítési vasbeton és feszített vasbeton elemek | 415 |
| Fémek | 417 |
| A fémekről általában | 417 |
| A fémek jellemzés, felosztása | 417 |
| A fémek szerkezete | 418 |
| A vas és az acél | 420 |
| A vas és az acél jelentősége. Az acélgyártás fejlődése | 420 |
| Nyersvasgyártás | 422 |
| Acélgyártás | 425 |
| Vasötvözetek szövetszerkezete | 426 |
| Az acél alakítása | 429 |
| Az acél hőkezelése | 433 |
| Az acél tulajdonságai | 437 |
| Vas- és acélfajták | 446 |
| A hegeszthetőség | 463 |
| Alumínium (vegyjele Al) és ötvözetei | 470 |
| Alumíniumgyártás. Az alumíniumtermelés hazai helyzete | 470 |
| Az alumínium és ötvözetei. Alakításuk. Hőkezelésük | 471 |
| Az alumínium tulajdonságai | 473 |
| Az építőiparban használt egyéb fémek | 475 |
| A réz és ötvözetei | 475 |
| Az ólom | 476 |
| Az ón | 477 |
| A horgany vagy cink | 477 |
| Forraszok | 478 |
| Az építőiparban használt egyéb fémek tulajdonságai | 478 |
| A fémek korróziója és védelme a korrózió ellen | 479 |
| A fémek korróziója | 479 |
| A fémkorrózió megelőzési formái | 489 |
| Az acél és az alumínium védelme tűz ellen | 493 |
| Műanyagok | 495 |
| A műanyagokról általában | 495 |
| Az építőiparban haszunált műanyagok fő típusai | 496 |
| Polimerizációs műanyagok | 496 |
| Poliaddíciós műanyagok | 499 |
| Polikondenzációs műanyagok | 500 |
| Természetes alapú műanyagok | 502 |
| A műanyagok formázása és feldolgozása | 503 |
| Hőre keményedő műanyagok formázása | 503 |
| Hőre lágyuló műanyagok formázása | 503 |
| Különleges műanyagfeldolgozási technológiák | 505 |
| Üvegszál-erősítésű műanyagok | 506 |
| Az üvegszál | 507 |
| Egyéb erősítőanyagok | 508 |
| A műgyanták | 508 |
| A hatékony üveghányad | 509 |
| A műanyagok tulajdonságai | 510 |
| A műanyagok szilárdsági és alakváltozási tulajdonságai | 510 |
| A tartós terhelés és a hőmérséklet hatása | 513 |
| Műanyagok öregedése | 515 |
| Műanyagok éghetősége | 516 |
| Műanyagok vegyszerállósága | 517 |
| A műanyagok építőipari felhasználása | 518 |
| Tekercselt lemezek | 518 |
| Műanyagkötésű lemezek | 520 |
| Műanyag csövek | 520 |
| Tartószerkezetek műanyagból | 521 |
| Műgyanták a habarcs- és betontechnológiában | 523 |
| Extrudált épületszerkezeti elemek | 526 |
| Műanyag saruk | 528 |
| Hézagzárók. Dilatációs szerkezetek | 528 |
| Ragasztók | 532 |
| Építőfa | 535 |
| A fa építőipari jelentősége. az építőfa fogalma | 535 |
| A fa építőipari jelentősége | 535 |
| Az építőfa fogalma | 536 |
| A fa szerkezete, felépítése, fafajták | 536 |
| A fa szerkezete, felépítése | 536 |
| Fafajták | 538 |
| A fa kémiai összetétele | 542 |
| Fahibák, fabetegségek | 543 |
| A fatörzs alaki és felépítési hibái | 543 |
| Térfogatváltozás okozta fahibák | 545 |
| Rovarok okozta fahibák | 545 |
| Növényi károsítók okozta fahibák | 546 |
| A természetes fa fizikai és mechanikai tulajdonságai | 548 |
| A természetes fa fizikai tulajdonságai | 548 |
| A fa mechanikai tulajdonságai | 552 |
| A fa minősítése | 558 |
| Fatermékek | 559 |
| Erdőgazdasági fatermékek | 559 |
| Faragással (bárdolással) készített fatermékek | 559 |
| Fűrészipari fatermékek | 560 |
| A furnér | 562 |
| Nemesített fa építőanyagok | 562 |
| A fanemesítés fogalma | 562 |
| A fa szárítása, gőzölése, színezése | 562 |
| Nem tömörített, rétegképzéssel nemesített faanyagok és szendvicslemezek | 563 |
| Nemesítés tömörítéssel | 564 |
| Nemesítés impregnálással | 565 |
| Faanyagvédelem gombák és rovarok ellen | 565 |
| Fatartósítás tűzhatás ellen | 568 |
| Ragasztott fatartók | 569 |
| Felületkezelés | 569 |
| Fahelyettesítő anyagok | 570 |
| Faforgács lapok | 570 |
| Farost lemezek | 571 |
| Pozdorjalapok | 572 |
| Fagyapot lemez | 572 |
| Cementkötésű faforgács lap | 573 |
| Felületbevonó anyagok | 573 |
| Bitumen és aszfalt | 575 |
| A bitumen, a kátrány és az aszfalt fogalma | 575 |
| A bitumen előállítása | 576 |
| Az ásványolaj | 576 |
| A bitumen előállítása | 577 |
| A bitumen tulajdonságai és vizsgálatuk | 580 |
| Kémiai tulajdonságok. A bitumen viselkedése levegővel és vegyi anyagokkal szemben | 580 |
| Fizikai tulajdonságok és vizsgálatuk | 581 |
| Kémiai vizsgálatok | 583 |
| Bitumenfajták | 584 |
| Útépítési és építőipari bitumenek | 584 |
| Hígított bitumen | 584 |
| Bitumenemulzió | 586 |
| Bitumenmáz | 588 |
| Bitumentapasz | 589 |
| Gumibitumen | 589 |
| A bitumen felhasználása | 589 |
| Bitumen az útépítésben | 589 |
| Bitumen a magasépítésben | 591 |
| Szigetelőanyagok | 595 |
| A szigetelőanyagok jelentősége | 595 |
| Hőszigetelő anyagok | 596 |
| A hőszigetelő anyagok fogalma | 596 |
| A hőszigetelő anyagok csoportosítása formájuk és felhasználási módjuk szerint | 598 |
| A hőszigetelő anyagok felosztása anyagi összetételük alapján | |
| A hőszigetelő anyagok csoportosítása a felhasználhatóság hőmérséklet-tartománya szerint | 599 |
| Szervetlen hőszigetelő anyagok | 600 |
| Szerves hőszigetelő anyagok | 606 |
| Hőszigetelő anyagok tulajdonságai | 608 |
| A hangszabályozás anyagai | 610 |
| Az építőanyagok akusztikai anyagjellemzői | 610 |
| A hangszabályozással kapcsolatos fogalmak | 615 |
| A hangszabályozás anyagai | 616 |
| Vízszigetelő anyagok | 618 |
| Bitumenes vízszigetelő lemezek | 618 |
| Műanyag vízszigetelő fóliák és lemezek | 623 |
| Festékek | 625 |
| A festék fogalma | 625 |
| Pigmentek | 626 |
| A pigmentek fontosabb jellemzői | 626 |
| A pigmentek felosztása | 627 |
| A festékek kötőanyagai | 629 |
| A kötőanyagok fosntosabb jellemzői | 629 |
| Vizes kötőanyagok | 630 |
| Olajos kötőanyagok | 631 |
| Lakkok | 633 |
| Oldószerek és hígítók | 634 |
| A festékek egyéb anyagai | 635 |
| A festékek fontosabb tulajdonságai és vizsgálatuk | 636 |
| A festék tulajdonságai és vizsgálata | 636 |
| Lakk- és festékfilmek tulajdonságai és vizsgálata | 637 |
| Név- és tárgymutató | 639-655 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.