Az egészségügy gazdaságtana

Szakirodalmi tájékoztató

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Dr. Bálint István: Az egészségügy gazdaságtana ' összes példány

Kiadó:	Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	99 oldal
Sorozatcím:	Statisztikai módszerek - témadokumentáció
Kötetszám:	15
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Angol és orosz nyelvű összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"Az egészségügy gazdasági kérdései iránti érdeklődés korántsem tekinthető új keletűnek (Klarman (187) például arról számol be, hogy az USA-ban már a harmincas években működött a Bureau of Medical Economics, az orvosi ellátás gazdasági problémáival foglalkozó intézmény), mégis azt mondhatjuk, hogy az egészségügy gazdaságtana csak az elmúlt két évtized során fejlődött - viharos gyorsasággal - önálló szaktudománnyá. E fejlődés kezdőpontjaként a szakirodalomban általánosan Mushkin (254) 1958-ban megjelent programadó cikkét szokták megjelölni, amely az alábbiakban körvonalazza az egészségügy gazdaságtanának kutatási területeit:
- az egészségügy fejlesztésére rendelkezésre álló erőforrások elosztásának elemzése;
- az egészségügyi ellátás rendszerének értékelése a hatékonyság szempontjából;
- a hatékonyság növelését szolgáló makroszintű szervezeti, felépítésbeli változtatások és mikroszintű módosítások lehetőségeinek kutatása.
Lényegében hasonló kutatási programot fogalmaz meg 10 évvel később a szovjet egészségügyi miniszter is abban a nyilatkozatában (257), amelyben a szovjet társadalomegészségügy fontos feladatának minősíti az egészségügy gazdaságossági kérdéseinek tudományos vizsgálatát. A kutatási feladatok szerinte a következők:
- az egészségügy szerepének tanulmányozása az ország munkaerejének megőrzésében és bővítésében;
- az egészségügyi ellátás rendszerének, a különböző területek egymáshoz viszonyított arányának vizsgálata;
- az egészségügyi intézmények gazdasági ösztönzésének elemzése;
- az egészségügyi tevékenységek hatékonyságának vizsgálata.
Magyarországon az egészségüggyel foglalkozó gazdasági kutatások beindulása nem köthető ilyen nyilvánvalóan egyetlen publikációhoz, de térnyerésüket jól jelzi az, hogy eredményeiknek 1963-tól már önálló folyóirat, az Egészségügyi Gazdasági Szemle biztosít nyilvánosságot, a szakértők közötti vitákra pedig 1967 áprilisában az Országos Egészségügyi Közgazdasági Konferencia (267) ad lehetőséget.
A kutatási eredmények és tapasztalatok nemzetközi cseréjét az egészségügy gazdaságtanával (152), (153), (39), (128), és az egészségügyi tervezéssel (19) foglalkozó konferenciák és szakértői értekezletek sora mellett az is biztosítja, hogy az ENSZ egészségügyi és munkaügyi szervezete, a WHO és az ILO egyaránt (egymással koordináltan) foglalkozik az egészségügy gazdaságtanának kutatásával (283)." Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 9
2. Az egészségügy gazdaságtanának kialakulását elősegítő és akadályozó tényezők. Az új tudományág kutatási irányai 11
2.1 Összefüggés az egészségügy gazdaságtanának kialakulása, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés, a műszaki-technikai haladás és a tudományok fejlődése között 11
2.1.1 Az egészségügy társadalmi-gazdasági súlyának növekedése 11
2.1.2 Az egészségügyön belüli feszültségek növekedése 15
2.1.3 Az egészségügy gazdaságtana és a közgazdaságtudomány belső fejlődése 17
2.2 Ellenérzések az egészségügy gazdasági vizsgálatával szemben 19
2.3 Az egészségügy gazdaságtanának kutatási területei 21
3. Az egészségügyi ellátás hozzájárulása a társadalmi-gazdasági fejlődéshez 23
3.1 Az egészségügy szerepe az emberi tőke létrehozásában és értékének megőrzésében, az egészségügyi kiadások mint emberi beruházások 23
3.2 Az egészségügyi ellátás közvetlen hatása az egészségre és közvetett hatásai a gazdaság teljesítőképességére 25
4. Az egészségügyi ellátás finanszírozása, a társadalombiztosítás rendszere 29
4.1 Az egészségügy finanszírozási rendszerének ideáltípusai 29
4.2 A finanszírozás csatornái 32
4.2.1 Az egészségügyi ellátás piaci rendszerű finanszírozása 32
4.2.2 A biztosító intézetek és betegbiztosítási alapok közvetítésével történő finanszírozás 35
4.2.3 Az egészségügy költségvetési finanszírozása 36
4.3 Az orvosok tevékenységének díjazása, az orvosfizetések típusai 37
4.3.1 A fix fizetések rendszere 39
4.3.2 Az ellátott lakosok vagy az ápolási esetek száma alapján történő díjazás 40
4.3.3 Az elvégzett szolgáltatásokért fizetett díjak rendszere 41
4.4 Az egyenlőség kérdése az egészségügyi ellátás rendszerének kialakításában 43
4.5 A nemzeti egészségügyi rendszerek 44
4.5.1 A jelenleg létező nemzeti egészségügyi rendszerek 44
4.5.2 Javaslatok az egészségügy rendszerének továbbfejlesztésére 45
5. Az egészségügyi ellátás költségei és hatékonysága 47
5.1 Az egészségügyi ellátás költségei 47
5.2 Az egészségügyi ellátás eredménye, az egészségi állapot mérése 50
5.3 Az egészségügyi ellátás hatékonyságának elemzése 51
6. Az egészségügyi intézmények szervezeti felépítése, az egészségügyi munka szervezése, különös tekintettel a fekvőbeteg intézetekre 53
6.1 Az egészségügyi intézmények szervezetének, felépítésének, méreteinek, tevékenységrendszerének optimális meghatározása 53
6.2 Az egészségügyi intézmények működésének vizsgálatára szolgáló üzemgazdaságtani elemzések 56
6.3 Az egészségügyi ellátás szervezeti rendszere, az egészségügy intézményhálózata Magyarországon 60
6.4 Az egészségügy munkaerő-ellátottságának kérdése, munkabérek és jövedelmek 63
6.5 Az egészségügy eszköz-, műszer- és gyógyszerellátottsága 67
7. Az egészségügyi szolgáltatás tervezése, igények a szolgáltatásokkal szemben 71
7.1 Az egészségügyi szolgáltatás iránti kereslet 71
7.2 Az egészségügyi tervezés 72
8. Összefoglalás 75
Irodalom 77-99

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem