| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 13 |
| A harántcsíkolt izom struktúrája és biokémiája | 13 |
| A harántcsíkolt izom mikroszkópos struktúrája | 15 |
| A miofibrillum ultrastruktúrája és a hosszváltozás ultrastrukturális alapjai; a sliding filament teória | 16 |
| A miofibrillum fehérjekomponensei | 22 |
| A miozin | 23 |
| Az aktin | 30 |
| A tropomiozin | 32 |
| A troponinkomplex: TN-C, TN-T, TN-I | 33 |
| A miofilbrillum molekuláris felépítése | 34 |
| Az A-filamentumok | 34 |
| Az I-filamentumok | 36 |
| A Z-membrán | 38 |
| Az M-vonal | 38 |
| Az aktomiozin-ATP-áz rendszer az izomműködés elemi folyamatának modellje | 40 |
| A miozin és az aktomiozin ATP-áz-aktivitásnak mechanizmusa | 41 |
| Mesterséges aktomiozin-oldat nagy ionerősségen | 43 |
| Mesterséges aktomiozingél kis ionerősségen | 44 |
| Miofibrillum-preparátumok vizsgálata | 46 |
| Aktomiozin- és miofibrillum-rendszerek | |
| Mg-ATP-áz-aktivitásának szabályozása Ca++ révén | 48 |
| Az ingerület áttevődése a szarkolemmáról a miofibrillumra; a szarkoplazmatikus retikulum | 49 |
| Vizsgálatok glicerines izomrosttal | 53 |
| Az izomfeszülés és izomrángás mérésére szolgáló kísérleti berendezés | 54 |
| A glicerines izomrost izometriás kontrakciója és ATP-áz-aktivitása | 56 |
| A glicerines izomrost izotóniás kontrakciója | 57 |
| A glicerines izomrost relaxációja és ATP-áz-aktivitásának gátlása | 58 |
| Az élő izom működésének vizsgálata | 59 |
| Az izomműködés korai eseményei | 60 |
| Az izometriás és az izotóniás rángás | 61 |
| A teher-rövidülései sebesség összefüggése | 62 |
| A rángások fúziója: tetanusz | 63 |
| Az izom hosszúságának hatása a rövidülési sebességre és a tenzióra | 65 |
| Az izom relaxációja | 67 |
| Az izom által végzett munka izotóniás rángás vagy tetanusz során | 68 |
| Molekuláris mozgások a működő izomban | 70 |
| A kontrakció molekuláris mechanizmusa | 70 |
| Az izomműködés regulációja | 74 |
| Az izomműködés energiaszolgáltató anyagcserefolyamatai | 74 |
| A különböző harántcsíkolt izomtípusok összehasonlítása | 83 |
| Néhány specializált izom: aszinkron izom, kagylózáróizom | 86 |
| Irodalom | 89 |
| A gerincesek szívizomzatának struktúrája és biokémiája | 91 |
| A szívizom struktúrája | 91 |
| A szívizom biokémiája és működésének vizsgálata | 94 |
| A szívizom működésének regulációja | 100 |
| Irodalom | 104 |
| A gerincesek simaizomzatának struktúrája és biokémiája | 105 |
| A simaizom struktúrája | 105 |
| A vékony filamentumok | 108 |
| A vastag filamentumok | 109 |
| Az intermedier filamentumok | 115 |
| A sötét foltok és a sötét testek | 116 |
| A simaizomsejtek biokémiája | 117 |
| A simaizom-miozin és -aktin | 117 |
| A simaizom-miozin proteolízise | 120 |
| A tropomiozin | 121 |
| A troponin | 121 |
| A simaizom-miozin és -aktin kölcsönhatása és ATP-áz-aktivitása | 122 |
| A simaizom energiaforrása és az élő izom működésének vizsgálata | 124 |
| A simaizom-működés regulációja | 128 |
| Irodalom | 133 |
| Nem izomszövetből származó sejtek kontraktilis elemei | 135 |
| Aktin, miozin és tropomiozin a nem izom jellegű sejtekben | 135 |
| Az aktin és a miozin lokalizációja és funkciója a nem izomjellegű sejtekben | 139 |
| A harántcsíkolt, a szív- és a simaizom összehasonlítása a nem izom jellegű sejtek kontrakciós rendszerével | 142 |
| Irodalom | 145 |
| Függelék | 147 |
| Vázlatok az izombiokémia történetéből | 149 |
| Az izombiokémia "magyar specialitás" | 150 |
| A miozin története | 154 |
| Az aktin története | 161 |
| A tropomiozin és a troponin története | 167 |
| Az aktomiozin és az izommodellek története | 169 |
| Az ultrastruktúra-kutatás színre lépése | 173 |