A csillagászati és fizikai földrajz elemei

Előszó

"Csillagászati és fizikai földrajz" czímű nagyobb könyvünk megjelenése után, - mely a polgári iskolák és tanítóképzők könyvtárai számára miniszteri engedélyezésben részesült - több oldalról nyertünk biztatást arra nézve, hogy e művünket a polgári iskolák és tanítóképzők számára tankönyvnek átdolgozzuk. Magunk is lépten-nyomon érezvén egy ilyen tankönyv hiányát, közrebocsátottuk munkánknak ezt az iskolai kiadását, mely immár harmadik javított kiadásban kerül ki a sajtó alól.
Minthogy könyvünket a polg. iskolák és tanítóképzők számára dolgoztuk ki, kerültük az általános mennyiségtani dedukcziókat s az induktiv módszer követelményei szerint a természetben észlelhető tüneményekből indultunk ki s a tüneményeket és észleleteket akként csoportosítottuk a tárgyalt részek körük, hogy azok igazsága a csoportosításból meggyőző erővel domborodjék ki. Így fejtettük ki a Föld alakját, nagyságát, forgását és keringését, valamint a Hold és a bolygók mozgásait. Nem osztozhatunk ugyanis sokaknak azon felfogásában, hogy a tíntás ezen fokán a tárgyalást egyenesen a valóságon kell kezdeni. Mert épen a csillagászati tünemények körében a valóság sokkal elvontabb és nehezebben érthető meg, mint a látszat, mivel ez a tapasztalat körébe tartozik, a valóság pedig azon kívül esik és nem egyéb, mint magyarázata a látszatnak. Eljárásunk methodikailag tehát csak úgy lehet helyes, ha a látszatot világosan leírjuk, szóval észleltetünk és vizsgálódásra serkentjük a tanulókat s csak miután elegendő észlelet felett rendelkeznek, azután vonatjuk le a valóságot s igazítjuk helyre a látszaton alapuló téves felfogást. Diesterweg is "Populäre Himmelskunde" czímű kitünő művében a természetben észlelhető tüneményekből indúl ki s ezen eljárás követését ajánlja e tárgy tanításánál. Az induktiv módszer bizonyára nem is követhet más eljárást. Vissza