Közigazgatási vezetési ismeretek 1-4.

Tartalom

1. Kötet
A köztársasági elnök és hivatali szervezete 3
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai 11
A Kormány és a Miniszterelnöki Hivatal 17
Az Állami Számvevőszék 25
Az Országgyűlés 33
Az Alkotmánybíróság 47

2. Kötet
ELŐSZÓ 3
1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS FOGALMA ÉS ALAPVETŐ
JELLEMZŐI 5
1.1. Az ÁLLAMHÁZTARTÁS FOGALMA ÉS JELLEMZŐI 5
1.2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS, MINT SAJÁTOS JOGI ÉS DÖNTÉSI RENDSZER 7
1.3. A KÖLTSÉGVETÉS, MINT PÉNZÜGYI TERV 7
2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FUNKCIÓI 12
2.1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖRTÉNETI FUNKCIÓVÁLTÁSAI 12
2.2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI FUNKCIÓK ALAPTÍPUSAI 12
2.3. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖRTÉNETI ÉS SZERKEZETI ADATAI 14
2.4. A MODERN VEGYES GAZDASÁG 16
3. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KIADÁSOK GAZDASÁGTANI ALAPJAI 18
3.1. A VEGYES GAZDASÁGI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ELMÉLETI ALAPJAI 18
3.2. A MAKROGAZDASÁGI SZINTŰ PIACI ELÉGTELENSÉGEK ÉS KEZELÉSI MÓDJUK 21
3.3. A MIKROGAZDASÁGI PIACI ELÉGTELENSÉGEK ÉS LEHETSÉGES KEZELÉSI MÓDJUK 23
3.4. AZ ÁLLAMI SZOLGÁLTATÁSOK ELÉGTELENSÉGEI ÉS LEHETSÉGES KEZELÉSI MÓDJUK 26
4. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS BEVÉTELEI 30
4.1. A BEVÉTELEK TÍPUSAI ÉS JELLEMZŐIK 30
4.2. ADÓK 32
4.3. A LEGFONTOSABB ADÓNEMEK BEMUTATÁSA 39
4.4. AZ ADÓRENDSZER ELEMEINEK NÉHÁNY FONTOSABB ÖSSZEFÜGGÉSE 44
5. KÖLTSÉGVETÉSI ELVEK, TECHNIKÁK 45
5.1. A KÖLTSÉGVETÉS, MINT KÖZPOLITIKÁI FOLYAMAT 45
5.2. KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK ÉS TECHNIKÁK 50
6. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORM 59
7. BEVEZETÉS A KÖZÜZEMI GAZDASÁGTANBA 62
7.1. A KÖZÜZEMI GAZDASÁGTAN JELENTŐSÉGE, SAJÁTOSSÁGAI ÉS FOGALOMRENDSZERE 62
7.2. A KÖZÜZEMEK SZERVEZETÉT, MŰKÖDÉSÉT ÉS GAZDÁLKODÁSÁT TÁRGYALÓ ÉS
BEFOLYÁSOLÓ ELMÉLETEKRŐL, MEGKÖZELÍTÉSI MÓDSZEREKRŐL 65
7.3. A KÖZÜZEMI GAZDASÁGTAN FŐ TÉMÁI 67
8. A MAGYAR ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE 72
8.1. A MAGYAR ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI 72
8.2. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 72
8.3. AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 76
8.4. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK 77
8.5. A HELYI ÖNKORMÁNYZAT 80
8.6. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK 83
8.7. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERÉNEK ELLENŐRZÉSE 92
8.8. A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR 94
8.9. A KÖZBESZERZÉSEK SZABÁLYOZÁSA 96
FELHASZNÁLT IRODALOM 99
1. sz. Melléklet 101
2. sz. Melléklet 103

3. Kötet
BEVEZETÉS
A KÖZIGAZGATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉNEK CÉLJA ÉS MÓDJA 3
I. A KÖZIGAZGATÁSI FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉG
ÁTALAKÍTÁSA 9
1. A közigazgatási feladat- és hatásköröket előíró jogszabályok
átvizsgálása, a közigazgatás jogszabály-előkészítő tevékenységének
javítása 9
2. A hatósági jogalkalmazó tevékenység 14
3. A szervezeti hierarchia útján végzett vezető-irányító tevékenység 19
4. A mellérendeltségi kapcsolatok útján megrendelések, megállapodások,
ajánlások és támogatások formájában végzett közigazgatási
tevékenység 22
5. A közigazgatási tevékenység informatikai megalapozása, az információ
szabadsága, a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok
nyilvánossága 24
II. A KORMÁNYZÁS ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS
MEGÚJÍTÁSA 28
1. A miniszterelnök 28
2. A kormány 31
3. A kormány munkáját segítő szektorális kormánybizottságok, tárcaközi
bizottságok és tanácsok, a közigazgatási államtitkári értekezlet 33
4. A miniszter és a minisztérium 36
5. A minisztérium szervezete, a politikai és a közigazgatási államtitkár
elkülönülése, a (fő)osztályok tagozódása 38
6. A nem minisztériumi formában működő központi hivatalok 43
III A HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE
ÉS A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK REFORMJA 46
1. A települési önkormányzati szint, kisebb méretű községi önkormányzatok
együttműködése, és a körjegyzőség, a társulási folyamat ösztönzése 46
2. A feladat- és hatáskörök szintenkénti megosztása, a megyei
önkormányzati szint 49
3. Az alapvető hatásköri jogok, a kötelező és fakultatív feladatkörök
egyértelműbb szétválasztása 51
4. A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai 53
5. A középszintű államigazgatás átalakításának fő irányai 55
6. A közigazgatási hivatal, illetve az azon kívül működő szervek vezetési
és irányítási viszonyai 58
IV. A KÖZIGAZGATÁS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁNAK LÉTSZÁMA,
MINŐSÉGÉNEK ÉS MEGBECSÜLÉSÉNEK NÖVELÉSE 60
1. A köztisztviselői kar létszáma 60
2. A köztisztviselők kiválasztása, előmenetele, illetményrendszere 63
3. A köztisztviselői kar képzése, továbbképzése és a vezetőképzés 65
4. A köztisztviselői rendszer és a közigazgatás modernizációjának
felső szintű irányítása 67
V. BEFEJEZÉS
A közigazgatás megjavítását szolgáló, soron következő feladatok 69

4. Kötet
ELŐSZÓ 3
I. AZ EURÓPAI UNIÓ 5
1. Az Európai Unió felépítése 5
2. Az Európai Közösség intézményi rendszere 12
3. A közösségi jog természete 20
4. A közös piac és szabályozása 23

II. A MAGYAR KORMÁNYZAT KOORDINÁCIÓS
SZERVEZETI RENDSZERE A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK
KEZDETEKOR 26
1. Magyarország jelenlegi európai uniós státusza 26
2. Az európai uniós felkészülés kialakult kormányzati rendszere 27
3. Az acquis communautaire alkalmazásának közigazgatási feltételei,
az ágazati igazgatási szervezettel kapcsolatos elvárások a bizottság
Országvéleménye alapján 31
III. AZ EURÓPAI UNIÓ PÉNZÜGYI ALAPJAI 40
1. Az Európai Unió pénzügyi alapjai 40
2. Az új pénzügyi keretek (2000-2006) 43
IV. A MAGYAR TÁMOGATÁSI RENDSZER 46
EU-KONFORM ÁTALAKÍTÁSA, A CSATLAKOZÁSI PARTNERSÉG
ÉS A PHARE ÚJ IRÁNYVONALÁNAK FONTOSABB ELEMEI 46
1. A magyar támogatási rendszer EU-konform átalakítása 46
2. A Phare Új irányvonalának (New Orientations) főbb elemei 48
3. A magyar Phare segélykoordináció struktúrája 52
V. NAPIREND 2000 - A BŐVÍTÉSSEL JÁRÓ KIHÍVÁSOK 54
(Az Európai Bizottság dokumentuma - részlet az Agenda 2000-ből) 54
1. Értékelés a csatlakozási kritériumok alapján 54
2. A legfontosabb kérdések a bővítéshez vezető úton 64
3. A kibővítés stratégiája 70
4. Ciprus 74
5. Az Európai Konferencia 75
6. Záró javaslatok 77
VI. KRONOLÓGIA 81
1. Az első lépések 1945-1949 81
2. A Hatok Európája 1960-1972 82
3. A Kilencek Európája 1973-1980 87
4. A Tizek Európája 1981-1985 89
5. A Tizenkettek Európája 1986-1994 90
6. A Tizenötök Európája 1995 93
7. A magyar kapcsolatépítés kronológiája 94
VII. GLOSSZÁRIUM - Válogatás az Európai Unióval kapcsolatos
alapfogalmakból 96
MELLÉKLET: CSATLAKOZÁS ÉS JOGHARMONIZÁCIÓ 136
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 143

Témakörök