| Bevezetés | |
| A sorozatelkövetés fogalma | 5 |
| Ajánlás | 7 |
| Elméleti alapok | |
| Az elemző-értékelő tevékenység | 8 |
| Az elemző-értékelő tevékenység fogalma, tárgya, alanya | 8 |
| Az elemző-értékel munka folyamata | 9 |
| Az elemző tevékenység (analízis) alapműveletei | 10 |
| A fogalmak közötti viszonyok főbb fajtái | 14 |
| A fogalom-meghatározás, értelmezés általános szabályai | 16 |
| A csoportosítás, osztályozás | 16 |
| Az összefüggések vizsgálata | 17 |
| Logikai alapvetés | |
| A következtetés logikai művészete | 19 |
| A következtetés fogalma, szerkezete | 19 |
| Az egyszerű ítéletek főbb típusai | 20 |
| Az ítéletek viszonyai | 21 |
| Egyszerű következtetések | 22 |
| Az összetett következtetések | 23 |
| A deduktív következtetések | 24 |
| Kategorikus szillogizmus | 24 |
| A feltételes szillogizmus | 25 |
| Szétválasztó szillogizmus | 26 |
| Az induktív következtetés | 27 |
| A traduktív következtetés | 29 |
| Analogikus következtetés | 30 |
| Az analogikus következtetés helyes alkalmazásának feltételei (szabályai) | 31 |
| A bizonyítás és a cáfolat logikai módszere | 32 |
| A bizonyítás logikai elemei | 33 |
| Az érvek | 33 |
| A bizonyítás fő fajtái | 34 |
| A bizonyítás szabályai | 34 |
| A cáfolat | 35 |
| Valószínűség, bizonyosság | |
| A sorozat-bűncselekmény analóg összefüggései | 36 |
| A valószínűség fogalma | 38 |
| A valószínűség tartalma | 40 |
| A valószínűség és bizonyosság összefüggései és az entrópia | 41 |
| A valószínűség szerepe a felderítésben | 43 |
| Objektív és szubjektív valószínűség és az intuíció összefüggései | 45 |
| A véletlen fogalma | 49 |
| A nyomozási verzió, mint a valószínűség megjelenési formái | 50 |
| A sorozatbetörések felderítésének, bizonyításának gyakorlata | |
| A sorozatbetörések felismerésének lehetőségei | 53 |
| A behatolási módok, eszközök | 54 |
| A behatolás helye, ideje | 55 |
| A támadott objektum jellege | 56 |
| A tettes helyszíni tevékenysége | 58 |
| Az elvitt tárgyak (értékek) jellege, a hátrahagyott tárgyak | 58 |
| Negatív tények, jelenségek | 59 |
| Az elkövető(k) tevékenységének "tárgyiasult" eredményei | 59 |
| A nyomok | 60 |
| Az anyagmaradványok | 61 |
| A helyszíni "elváltozások" vizsgálata | 62 |
| Az adatgyűjtés eredményei | 63 |
| A károsult vallomása | 63 |
| Tanúvallomás(ok) | 63 |
| Az elkövetői oldal információiból származó következtetések | 64 |
| Helyi vagy máshonnan érkezett elkövető | 64 |
| Egy személy vagy többek által elkövetett cselekmény | 65 |
| A személyiségjegyek (perszonáliák) vizsgálata | 65 |
| Károsulti oldal információ | 72 |
| A felismerés egyéb lehetőségei | 74 |
| A sorozatbaillőség felismerése (behatárolása) utáni feladatok | 77 |
| A forró nyomos felderítés | 78 |
| Az utazó bűnözők forró nyomos felderítése | 78 |
| A tervezésről általában | 79 |
| A nyomozási típustervekről | 81 |
| A vizsgálat tervezése | 82 |
| A helyi adattárak ("kismódusz") szerepe | 84 |
| Az adattár tartalma | 85 |
| A tettenérés megszervezése | 86 |
| A razzia, mint felderítési módszer | 87 |
| A tettenérés | 88 |
| Sorozatbetöréssel gyanúsított személy kihallgatása | 89 |
| Irodalomjegyzék | 93 |
| Mellékletek | 94 |
Folytatás Microsoft-tal