| Bevezetés | 3 |
| A nevelés szükségessége | |
| A nevelés fogalma tágabb és szűkebb értelemben | |
| A neveléstan, fontossága és jellege | |
| Pedagógia és világnézet (keresztyénség) | |
| A nevelés célja | 19 |
| A nevelés célja az ókor népeinél | |
| Izráelben | |
| A keresztyénség körében | |
| Az asketizmus (pietizmus) | |
| A humanizmus | |
| A realizmus szerint | |
| A reformpedagogusoknál | |
| A modern pedagógia cálfolata a saját álláspontjáról és az emberi természet adatai alapján | |
| A nevelés eszménye a keresztyénségben különösen a reformátusoknál | |
| A nevelés kiindulópontja | 51 |
| A lélektani tanulmányozás nehézsége | |
| A tapasztalati lélektan nem alkalmas a pedagogia alapjául | |
| Genetikus lélektan, gyermeklélektan | |
| Neveléstani pathologia és iskolahygiénia | |
| Túlzott várakozások ez új tudományokkal szemben | |
| Elenvetések e tudományok módszerével és eredményeivel szemben | |
| Ellenvetések e tudományos evolucionisztikus előfeltevése és művelése ellen | |
| A gyermek, mint a nevelés előfeltétele és kiindulási pontja | |
| A gyermek erkölcsi és vallási természete. Optimizmus és pesszimizmus | |
| A keresztyén neveléstan alapja a Szentírás szerint, az ember isten képére teremtetett | |
| A bűn | |
| Az általános és különös kegyelem | |
| A nevelés módszere | 92 |
| A módszer, melyet a tananyag követel. A tananyag az ókori és a keresztyén iskolákban | |
| A reformáció, a humanizmus és a realizmus iskoláiban, és a mi korunkban | |
| Panaszok a túlterhelés fölött. A koncentráció követelése | |
| A tananyag szerves egysége a keresztyén elvek szerint | |
| A tantárgyak rangsora | |
| Az oktatás különböző módszerei. Indokolatlan előszeretet a heurisztikus és a deistikus módszerrel szemben | |
| A tanítandó gyermek követelte módszer, régen és korunkban | |
| Ami jó ebben az új módszerben | |
| Nehézmények ellene, először a tekintély szempontjából, másodszor azzal a felfogással szemben, hogy a látási szemlélet volna minden tanítás alapja | |
| Jóllehet az érzékelés az összes érzékszervekkel a kezdete az értelem minden megismerésének s így tarthatatlan az a vélemény is, hogy a gyermek semmit nem tanulhat, csak amit ért, különösen nem vallást és dogmát | |
| Harmadszor az iskolai fegyelem, kényszer és büntetés szempontjából | |
| A módszer objektiv és szubjektiv szempontból való vizsgálatának eredménye; tanterv és tanmenet. | |
| A koncentráció fogalma. Ziller kultúrfokán | |
| Ellenvetések ellene | |
| A koncentráció követelményei: egyetértés a család, az egyház és az iskola közt | |
| A tananyag szerves egysége minden egyes szakjában és részeiben | |
| A gyermek harmonikus fejlesztése különböző időszakaiban. | |
