A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Jogtudományi Közlöny 1948. július 5.

Tudományos folyóirat mellékletekkel/Új folyam III. 13. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a lapból:

Az új csehszlovák alkotmány

A magyar közjogi felfogás mindig idegenkedett a chartális alkotmányoktól. A történeti alkotmányok dicséretében mindig nyitva maradt egy hátsó... Tovább

Előszó

Részlet a lapból:

Az új csehszlovák alkotmány

A magyar közjogi felfogás mindig idegenkedett a chartális alkotmányoktól. A történeti alkotmányok dicséretében mindig nyitva maradt egy hátsó ajtó, ahol a beálló fejlődés ellenére belopózhatott a jogfolytonosság leple alatt a mult társadalmi és gazdasági rendje. A chartális alkotmányoktól való osztályfélelem közjogi teóriákat szült. »A magyar alkotmány történelmén vezérfonalként húzódik végig a jogfolytonosság elve, amely szerint alkotmányunk módosulása sohasem erőszakos módon, forradalommal, hanem a békés fejlődés rendjén, a meglévő alapok felhasználásával, a fennálló jogszabályok keretei közt ment végbe.« A chartális alkotmányok a történeti alkotmányokkal szemben rendszerint forradalmi, vagy legalábbis gyorsabb társadalmi és gazdasági változások zárókövét jelentik. Azaz: a chartális alkotmányok igyekeznek helyrebillenteni azt a »tótágast«, amelyet már Engels meglátott a fejlődő gazdasági rendszerek és a jogrendszer viszonyában. Az alkotmánylevelek megszületésük pillanatában egy gazdasági és társadalmi harc eredményeit öntik jogi formulába, ennyiben statikusak, azonban dinamikusak is, amennyiben a győzelmet aratott osztályok fejlődésének lehetőségeit tartalmazzák, továbbá mint rendszerek-jogrendszerek, feltétlenül hatnak a gazdasági életre. Ezen az alapon a chartális alkotmányokat általában két osztályba sorolhatjuk. Egyik részükben a beállott változásokat rendezik, ami a »fennálló jogszabályok keretei között« végeredményben nem más, mint egy nagyobbszabású jogszabályrendezés. (Ilyenek a polgári alkotmányok.) Az alkotmányok másik csoportjában a gazdasági és társadalmi forradalmakat öntik törvénybe, lásd a Szovjetunió alkotmányát.
Vissza

Tartalom

Dr. Danyi Dezső: Az új csehszlovák alkotmánya
Dr. Pap Tivadar: Házasság és család a szovjet jogban
Dr. Karay Pál: A névviseléshez és nőtartáshoz való jog kérdése a 6.800/1945. M. E. számú rendelet alapján indított perekben
Dr. Baár Tibor: Módosítható-e a hitvestársi öröklés?
Dr. Cziglányi Aladár: A szociális magánjogi fogalmi köre
Dr. Beér János: Az új és a régi bolgár alkotmány
Dr. Szebenyi Endre: Az elmélet tisztaságáért
Dr. Vas Tibor: A bűnvádi jogorvoslat reformja
Szemle:
I. Dr. Eörsi Gyula: Struktúraváltozások a jogban (2.)
II. Dr. Mecsér József: A megszálló hadseregtől szerzett tulajdon
III. Dr. Szigligeti Viktor: A budapesti törvényszék gyakorlatából
Jogirodalom:
W. A.: Dr. Kaszy Harmath Zoltán: Közellátási rendeletek gyüjteménye
Dr. ifj. Szladits Károly: Sir John Salmon: Jurisprudence
S.: Dr. György Ernő: A hitel biztosítékai
Törvények
Rendeletek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv