1.034.210

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar büntetőjog kézikönyve I.

Általános rész

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"A Magyar Büntetőjog Kézikönyve" első kötete az új büntetőtörvénykönyv általános részének rendelkezéseit tárgyalja. Mint ilyen, az 1962. július 1-én hatályba lépett Btk. első rendszeres feldolgozását nyújtó munka. Azzal az igénnyel lép fel, hogy a büntetőjog alapvető elméleti kérdéseit és tételeit az új törvénykönyv tételes szabályainak, valamint az azokkal kapcsolatban kialakult legújabb bírói gyakorlatnak a tükrében ismertesse.
A könyv részint oktatási célra készült, részint pedig a rendőri bűnügyi gyakorlati munka, sőt általában a jogalkalmazás igényeire kíván tekintettel lenni. Ez okból rendszerint az oktatás szempontjaira figyelemmel építve fel, helyenként eltér a Btk. fejezeteinek egymás utáni sorrendjétől és vizsgálódási körébe von olyan elméleti kérdéseket is, amelyek nem nyertek tételes jogi szabályozást. Másrészt, a jogalkalmazás támasztotta követelményeknek megfelelően, kiterjeszkedik a gyakorlat felvetette részletkérdésekre is. Az említett - részben eltérő -... Tovább

Fülszöveg

"A Magyar Büntetőjog Kézikönyve" első kötete az új büntetőtörvénykönyv általános részének rendelkezéseit tárgyalja. Mint ilyen, az 1962. július 1-én hatályba lépett Btk. első rendszeres feldolgozását nyújtó munka. Azzal az igénnyel lép fel, hogy a büntetőjog alapvető elméleti kérdéseit és tételeit az új törvénykönyv tételes szabályainak, valamint az azokkal kapcsolatban kialakult legújabb bírói gyakorlatnak a tükrében ismertesse.
A könyv részint oktatási célra készült, részint pedig a rendőri bűnügyi gyakorlati munka, sőt általában a jogalkalmazás igényeire kíván tekintettel lenni. Ez okból rendszerint az oktatás szempontjaira figyelemmel építve fel, helyenként eltér a Btk. fejezeteinek egymás utáni sorrendjétől és vizsgálódási körébe von olyan elméleti kérdéseket is, amelyek nem nyertek tételes jogi szabályozást. Másrészt, a jogalkalmazás támasztotta követelményeknek megfelelően, kiterjeszkedik a gyakorlat felvetette részletkérdésekre is. Az említett - részben eltérő - célkitűzések teljesítését a különböző betűtípusok nyomdatechnikai felhasználása tette lehetővé.
A kézikönyv éppen a bűnügyi munka igényeire figyelemmel, bő teret szán a bírói gyakorlat bemutatására. E körben ismerteti az általános rész területéhez kapcsolódó mindazokat az elvi döntéseket és kollégiumi állásfoglalásokat, amelyek a Btk. hatálybalépése után születtek, vagy amelyeket a Legfelsőbb Bíróság a korábban hozottak közül hatályban tartott, és amelyek közzétételére a jelen könyv kéziratának befejezéséig sor került. Mindezeken felül idéz eseti jellegű ítéleteket is abban a körben, amelyben az egyes kérdések érthetőbbé tétele azt megkívánja.
A könyv az általános rész magyarázata kapcsán számos vonatkozásban hivatkozik egy-egy különös részbeli törvényi tényállásra. Ennek indoka az, hogy az általános rész elméleti tételei és tételes szabályai a különös részben kelnek életre, realizálódnak.
Budapest, 1963. szeptember
BM. Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség Vissza

Tartalom

A büntetőjog. A büntető jogszabály
A büntetőjog feladata, osztálytartalma, fogalma. A bűnözés és a büntetőjog7
A magyar büntetőjog forrásai12
A magyar büntetőjog alapelvei16
A büntető jogszabály szerkezete18
A büntető jogszabály értelmezése22
A büntető jogszabály hatálya26
Az időbeli hatály26
A területi hatály29
A személyi hatály30
A külföldi állampolgárok vagy hontalanok által külföldön elkövetett bűntettek elbírálása31
A külföldön végrehajtott büntetés vagy kiállott előzetes letartóztatás beszámítása32
A kiadatás és a menedékjog33
A bűncselekmény. Az általános törvényi tényállás
A bűncselekmény fogalma36
A bűncselekmény osztálytartalma36
A Btk. a bűncselekmény fogalmáról38
A bűncselekmény mint társadalomra veszélyes cselekmény és mint jogellenes magatartás41
A bűncselekmény és a törvényi tényállás44
A különös törvényi tényállás44
Az általános törvényi tényállás45
A bűncselekmény általános törvényi tényállásának tárgya49
A jogtárgy mint szükséges ismérv49
Az elkövetési tárgy és a passzív alany mint esetleges ismérv51
A bűncselekmény általános törvényi tényállásának tárgyi oldala53
Az elkövetési magatartás miatt szükséges ismérv53
Az esetleges ismérvek57
A mulasztás okozatossága64
A bűncselekmény általános törvényi tényállásának alanya67
Az alany mint szükséges ismérv67
A speciális alany (a speciális tettes) mint esetleges ismérv69
A bűncselekmény általános törvényi tényállásának alanyi oldala70
Az alanyi oldal szükséges ismérve: a bűnösség. A bűnösség alakzatai70
Az alanyi oldal esetleges ismérvei85
Az eredményért való felelősség és a vegyes bűnösség. A szándékon túli eredmény86
A bűncselekmény törvényi tényállási ismérveinek összefüggése91
A bűncselekmények osztályozása92
A törvényi tényállás ismérvei alapján történő osztályozás92
A büntethetőség akadályai
A büntethetőség akadályai. A büntethetőséget kizáró és megszüntető okok jellege99
A büntethetőséget kizáró okok100
Az alannyá válást (a beszámítást) kizáró okok100
A társadalomra veszélyességet (a jogtárgysértést) kizáró okok109
A védekezés arányos mértékének túllépése113
Vélt végszükségi helyzetben a tévedés szabályai az irányadók115
A bűnösséget kizáró ok: a tévedés119
A Btk különös részében meghatározott büntethetőséget kizáró okok125
A büntethetőséget megszüntető okok125
A magánindítvány hiánya126
A kívánat hiánya132
A kizárólagos feljelentési joggal felruházott szerv feljelentésének a hiánya133
Az elkövető halála133
A kegyelem134
Az elévülés135
A cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességének az utólagos megszűnése138
A Btk. különös részében meghatározott büntethetőséget megszüntető okok139
A bűncselekmény megvalósulási szakaszai
A bűncselekmény megvalósulási szakaszairól általában145
A szándék kialakulása146
Az előkészület148
Az előkészület fogalma és büntetendőségének feltétele148
Büntethetőséget megszüntető okok a büntetendő előkészület körében. A maradékcselekmény150
A kísérlet152
A kísérlet fogalma és büntetendősége152
Az alkalmatlan kísérlet156
A teljes és a nem teljes kísérlet. Az önkéntes elállás és az önkéntes eredményelhárítás. A maradékcselekmény158
A befejezett bűntett162
A bűncselekmény elkövetői
A bűncselekmény elkövetőiről általában165
A tettesség166
Az önálló tettesség. A közvetett tettesség166
A társtettesség. A szükségképpeni tettestársaság168
A bűnrészesség171
A felbújtás172
A bűnsegély175
A társtettesség és a bűnsegély egymástól való elhatárolása181
A többes bűnelkövetés különleges formái a Btk. különös részében182
A személyes tulajdonságok és körülmények kihatása több elkövető esetén184
A bűnkapcsolat. A bűnkapcsolat elhatárolása a bűnrészességtől185
A bűncselekményi egység és a halmazat. A visszaesés
A bűncselekményi egységről és bűncselekményi többségről általában191
A bűncselekményi egység192
A természetes egység192
A folytatólagos egység193
A törvényi egység194
A halmazat195
Az alaki (eszmei) halmazat196
Az anyagi halmazat197
A látszólagos halmazat kiküszöbölése200
A halmazat megállapításának mellőzése a büntető eljárásban202
A bűnismétlés. A visszaesés203
A büntetések és az intézkedések
A büntetés fogalma, osztálytartalma és célja209
A Btk. büntetési nemei211
A Btk. büntetési rendszerének főbb vonásai213
A büntetések215
A halálbüntetés215
A szabadságvesztés216
A javító-nevelő munka221
A pénzbüntetés223
A közügyektől eltiltás225
A foglalkozástól eltiltás226
A kitiltás227
A kiutasítás228
A vagyonelkobzás228
Az intézkedések229
A figyelmeztetés229
A kényszergyógykezelés230
A kényszerelvonó-kezelés231
Az elkobzás232
A büntetés kiszabása
A büntetés kiszabásának keretei237
A büntetés kiszabásának keretei egy bűncselekmény elbírálása esetén237
A büntetés kiszabásának elvei. Az egyéniesítés241
A bírói enyhítés245
A korlátlan enyhítés246
A büntetés végrehajtásának felfüggesztése248
Az összbüntetés250
A különböző jogerős ítéletekben kiszabott szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása252
A különböző jogerős ítéletekben kiszabott javító-nevelő munkára ítélések összbüntetésbe foglalása256
Szabadásgvesztésnek javító-nevelő munkával való összbüntetésbe foglalása258
A kiszabott büntetés végrehajtását kizáró okok259
Az elítélt halála259
Az elévülés259
A kegyelem261
A kiszabott büntetés végrehajtását kizáró egyéb okok262
Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
A mentesítés jelentősége, hatálya267
A mentesítés módjai263
A törvényi mentesítés268
A bírósági mentesítés271
A kegyelmi mentesítés273
A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések
A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható nevelő intézkedések277
A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható büntetések278
Egységes intézkedés és halmazati büntetés279
Az összbüntetés280
Egyéb rendelkezések280
A pártfogó felügyelet280
A gyógyító intézkedések281
A fiatalkorú mentesítése a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól281
Tárgymutató281
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv