Bátor tál

Előszó

Mindenki, aki részt vett már könyvek létrehozásában, tudja, hogy kevés más tevékenység adja meg ilyen tisztán és átélhetően az alkotás örömét, valami új létrehozásának élményét. A folyamatban, mely a nyersanyagtól - képek és szövegek kusza halmazától - a kézbe vehető végtermékig, a könyvig húzódik, a rend teremtése, a vizuális egység és harmónia létrehozása a szerkesztő legfőbb feladata, de van valami, amit talán még ennél is fontosabb: végigvezetni az olvasót egy érzelmi útvonalon, hogy a fotó és a betű holt anyagából emóciókat keltő üzenetté váljon. A Bátor Tábor létrehozóival, működtetőivel és résztvevőivel az alapítványt támogató aukciók alkalmával találkozhattam. A levetített kisfilmekből és a személyes beszélgetések során leginkább a jókedv, a mosolygós gyerekarcok tűntek fel: számomra ez az öröm - a hétköznapi bajoktól elemelő felszabadultság - jelenti e könyv legfontosabb üzenetét. Ám azt is tudom, hogy egy-egy önfeledt pillanat mögött áldozatos munka, alapos felkészültség, emberi elhivatottság és a jó ügy mögött felsorakozók önzetlen szeretete húzódik meg. Ez a ritka attitűd egy-egy táborozás minden részletében tetten érhető: a helyszín kialakításától a segítők kiválasztásán át a gyerekeknek felszolgált ételekig. Mikor a kötet munkálatainak elején megkaptam a recepteket és a táborozásokról készült fényképek sorát, rögtön arra gondoltam, hogy szoros összefüggés van az arcokról leolvasható hangulat, a melengető mosolyok és a közösségi élménnyé váló boldogság, valamint a gondosan összeállított ételek között. Az utóbbi adja az erőt, az energiát, az esélyt, hogy a gyermekszájak nevetésre nyíljanak. A résztvevők - ugyanúgy, mint egykor mi magunk - lehet hogy úgy érzik, hogy a táborok lényegét nem az étkezések minősége adja, sokkal fontosabb a közösség, a hely és a programok színvonala. Biztosan igazuk van. De azt is tudni kell, hogy az utóbbi nem lehetséges az első feltétel, a nagy figyelemmel összeállított ételek nélkül. A mosoly mögött ott vannak a receptek, s azok, akik elkészítik őket - a gondos, megfizethetetlen munkát végző tábori segítők, vagy az év minden napján a gyermekek mellett álló szülők. Szeretném remélni, hogy valamennyiüknek örömet jelent majd e könyv, s hogy nem csupán finom és egészséges ételek sorára bukkannak, hanem a táborozásokról készült fotók segítségével valami más is megérinti őket: reményeink szerint a boldog pillanatok receptjét találják benne.
Kieselbach Anita
(szerkesztő) Vissza