Magyar jogtörténet

Tartalom

Rövidítések IX
I. FEJEZET MAGÁNJOG 1
1.§ Személyi jog 1
1.1. Az ember mint jogalany 2
1.2. A jogképesség 2
1.2.1. A szabad állapot és a rendi állás 2
1.2.2. A nem. A nők jogképessége 6
1.2.3. Egyéb tényezők 7
1.3. A cselekvőképesség 7
1.3.1. A kor - 7
1.3.2. Az elmebetegség 9
1.3.3. A nők cselekvőképessége 9
1.4. Az önjogúság 9
1.5. A jogi személyek (personae morales, personae fictae) 9
2.§ Családjog 10
2.1.1. A házasságkötés módja a tridenti formula recepciója után 12
2.1.2. Bontó akadályok (impedimenta matrimonii dirimentia) 12
2.1.3. A házasság felbontása 14
2.2. A rokonság (consanguineitas, cognatio) 15
2.3. Az atyai hatalom (patria potestas) 15
2.3.1. Az atyai hatalom tartalma 15
2.3.2. Az atyai hatalom megszűnése 16
2.3.3. Az atyai hatalmat megszüntető osztozás 16
2.4. A gyámság (tutela) 16
2.5. A gondnokság (cura) 17
3. §. Dologi jog 18
3.1. A dolgok felosztása 18
3.1.1. Ingók és ingatlanok (res mobiles et res immobiles, jacentes) 19
3.1.2. Ősi és szerzett jószágok (bona avitica et bona acquisita) 20
3.1.3. Nemes jószágok (bona nobilitaria, bona et jura possessionaria) 20
3.1.4. Adományos és nem adományos jószágok (bona donationalia et bona extradonationalia) 21
3.1.5. A becsűk (aestimationes) 21
3.2. A birtok (possessio) 22
3.2.1. A birtok fogalmának kialakulása a magyar jogban 22
3.2.2. A birtok hatásai 22
3.2.3. Az elévülés, elbirtoklás (praescriptio) 23
3.3. A tulajdonjog (jus proprium) 24
3.3.1. A tulajdon sajátossága 24
3.3.2. A tulajdon korlátozása - az ősiség mint elidegenítési és terhelési tilalom 24
3.3.3. A családi osztatlanság. Az osztály. A nemesi közbirtokosság 25
3.4. Az adomány. A királyi adományozási rendszer 27
3.4.1. Az adományfogalma és fajtái 27
3.4.2. A királyi adomány fajai 29
3.4.3. A királyi adománylevél (litterae donationales) 30
3.4.4. Az adományozás jogcímei (tituli donationis) 31
3.4.5. A bevezetés (intoductio) vagy beiktatás (statutio) 35
3.5. A zálogjog 37
3.5.1. A zálogjog tartalma 37
3.5.2. A zálogjog keletkezése 38
3.5.3. A zálogjog megszűnése 38
4. § Szerződési jog 39
4.1. A szerződés 39
4.2. A szerződés alakja 40
4.2.1. A vallás vagy bevallás (fassio, confessio) 40
4.2.2. Az örökvallás (fassio perennalis) 41
4.3. A szerződés érvénytelensége 42
4.4. A szerződés tárgya 43
4.5. A szerződés megerősítése 43
4.5.1. Az eskü (juramentum) 43
4.5.2. A tanú (testis) 43
4.5.3. A kezesség (fidejussio) 44
4.5.4. A zálogadás 44
4.6. A szerződés teljesítése 44
5. § Öröklési jog 44
5.1. Az öröklés fogalma. A nemesi öröklési jog kialakulása 45
5.2. Törvényes öröklés (successio legalis) 47
5.2.1. Leszálló öröklés (successio descendentium) 47
5.2.2. Felszálló öröklés (successio ascendentium) 47
5.2.3. Ágról-ágra szálló öröklés (successio collateralium) 48
5.3. Végrendeleti öröklés (successio testamentaria) 49
5.4. Öröklés urafogyott vagyonban 49
5.5. Különös öröklési rendnek alávetett vagyon: a hitbizomány (fideicommissum) 50
6. § A nők külön jogai 50
6.1. Leánynegyed (quarta puellaris) 51
6.2. Hajadoni jog (jus capillare) 52
6.3. Hozomány (allatura) 52
6.4. Jegyajándék (paraferna, res parafernales) 53
6.5. Hitbér (dos) 53
6.6. Özvegyi jog (jus viduale) 55
6.7. Az özvegy nő öröklése férje vagyonában 55
6.8. Közszerzemény (coacquisita conjugum) 55
II. Fejezet Büntetőjog 57
1. §. A báncselekmény és a bűncselekménnyel összefüggésben általánosan érvényesülő
szabályok 57
1.1. A bűncselekmény (delictum) 57
1.1.1. A delictum publicum fogalma 59
1.1.2. A delictum privatum fogalma 59
1.2. A büntetőjogi felelősség 60
1.3. A büntethetőséget kizáró okok 60
1.3.1. A beszámítási képesség 60
1.3.2. Bűncselekmény hiánya 60
1.4. Menedékjog (jus asyli) 62
1.5. A bűnösség 63
1.6. A kísérlet és az előkészület (conatus) 66
1.6.1. Kísérlet 66
1.6.2. Előkészület vagy távoli kísérlet 68
1.7. Az elkövetők és a bűnpártolók (auctores criminis) 68
1.7.1. Tettesek 68
1.12. Részesek 69
1.7.3. Bűnpártolás 70
2.§. A büntetés 71
2.1. A büntetés jogalapja és célja 71
2.2. A büntetések felosztása 72
2.2.1. A büntetés célját tekintve tipikusan megtorló és tipikusan elrettentő jellegű büntetések 72
2.2.2. Rendes és rendkívüli büntetés (poena ordinaria et extraordinaria) 72
2.2.3. Fő- és mellékbüntetések 73
2.3. Halálbüntetések (poenae capitales) 73
2.4. Testi büntetések (poenae corporales) 74
2.4.1. Testcsonkítás (poena corporalis mutilans) 74
2.4.2. Testfenyítő büntetések (poenae corporis afflictivae) 74
2.5. Szabadságbüntetések 75
2.6. Megszégyenítő büntetések 76
2.7. Vagyoni büntetések 77
2.7.1. Váltságos vagyoni büntetések 77
2.7.2. A vagyonelkobzás vagy jószágvesztés (poena confiscationis, amissio bonorum) 78
2.8. A büntetés kiszabása - 79
2.8.1. A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett enyhítő körülmények (circumstantiae alleviantes) 79
2.8.2. A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett súlyosító körülmények (circumstantiae aggravantes) 80
3. §. Egyes bűncselekmények, bűncselekménycsoportok 81
3.1. Főbenjáró közbűncselekmények (crimina) 82
3.1.1. A hűtlenség vagy hűtlenség bélyege (nota infidelitatis) 82
3.1.2. Egyéb főbenjáró közbűncselekmények 85
3.2. Polgári közbűncselekmények (delicta publica civilia) 86
3.3. Magánbűncselekmények (delicta privata) 88
3.3.1. A hatalmaskodás ("potentia") 88
3.3.2. A becstelenség (infamia) 89
3.3.3. Károkozás (datio damni) 90
3.3.4. Egyéb esetek 90
II. Fejezet Perjog 91
1. §. A magyar bírósági szervezet 91
1.1. A királyi kúria és bíróságai 92
1.1.1. A királyi kúria bíróságainak kialakulása 92
1.1.2. A kúria bírósági szervezete. A királyi ítélőtábla (tabula regia judiciaria) 1526-ig 94
1.1.3. A hétszemélyes tábla (tabula septemviralis) kialakulása.
A központi bíróságok viszonya 1723-ig 96
1.1.4. A központi bíróságok az 1723-as igazságügyi reform után 96
1.2. A király vidéki bírái és bíróságai a patrimoniális királyság korában 98
1.3. A nádor önálló bíráskodása kúriájában 98
1.4. A bírói közgyűlések 99
1.4.1. A király által tartott (országos) bírói közgyűlés (congregatio regis generalis) 99
1.4.2. A nádori közgyűlés (congregatio palatini generalis, congregatio palatinalis) 100
1.4.3. A főispán által tartott bírói közgyűlés (congregatio comitis generalis) 101
1.4.4. A kikiáltott közgyűlés (congregatio generalis proclamata, congregatio proclamata) 102
1.5. A nemesi bíróságok 102
1.5.1. A vármegyei törvényszék (sedes judiciaria, összevonva: sedria) 102
1.5.2. A vármegyei közgyűlés (congregatio comitatus generalis) bíróságkénti működése 104
1.5.3. A szolgabírói szék vagy "albíróság" (forum judicis nobilium, összevonva: fórum judlium, forum pedaneum) 105
1.5.4. Alispáni ítélőszék (forum vicecomitis) 105
1.6. A kerületi táblák 106
1.7. A városi polgárok bíróságai 107
1.7.1. Városi törvényszék 107
1.7.2. A tárnoki szék (sedes tavernicalis) 107
1.7.3. Személynöki szék (sedes personalitia) 108
1.8. Az úriszék (sedes dominalis) 109
2. §. A bíró és segédei 110
2.1. A bíró 111
2.1.1. A bíró joghatóságának alapja 111
2.1.2. A bíró kellékei 112
2.1.3. Bírótársak (cojudices) 113
2.2. A bíró segédei (coadjutores judicis) 114
2.2.1. Poroszló (pristaldus) 114
2.2.2. Hiteleshely (locus credibilis authenticus) 114
2.2.3. A hiteleshelyi kiküldöttek: a káptalan és a konvent embere (homo capitularis et homo conventualis), illetve a bírói (nádori, királyi) ember (homo regius, homo palatinalis) 114
2.2.4. Jegyzék (notarii) 115
2.2.5. Egyéb segédek és közegek 115
3. §. A perbeli személyek 116
3.1. A felek (partes litigantes, causidici, causantes) 116
3.1.1. A felperes (actor) 116
1.2. Alperes - perbehívott (in causam attractus, röviden: incattus) 117
3.1.3. Pertársak (coactores et coincatti) 117
3.1.4. A perbeli utódlás, perátszállás (condescensio causae) 118
3.2. Harmadik személyek a perben 118
3.2.1. Az avatkozó (ingerens) és a szavatos (evictor) 118
3.2.2. Perbeli képviselők 118
4. §. A büntetőper felperese és alperese: A vádló és a terhelt 121
4.1. A vádló-felperes (accusator) 121
4.2. A terhelt-alperes (reus) 122
4.2.1. A nem nemes terheli perbeli helyzete 122
4.2.2. A nemes terhelt perbeli helyzete 122
5. §. A peres eljárás 1526-ig 123
4.1. Idézés (citatio) 123
5.1.1. Az idézés módjai 123
5.1.2. A perbehívás ismétlése és az "értesítés" 125
5.2. A bíróság előtti eljárás megindulása 125
5.2.1. A kifogások (exceptiones) 126
5.2.2. A perbeavatkozás (litis contestatio) 127
5.2.3. A perhalasztás (prorogatio) 127
5.3. A bizonyítási eljárás 128
5.3.1. Az istenítéletek (judicia dei, ordalia) 128
5.3.2. Az eskü (juramentum) és az alapjául szolgáló tanubizonyítások: a tanúbizonyság (humanum testimonium) és a tudományvétel (inquisitio) 130
5.3.3. A szószoros értelemben vett tanubizonyítás (attestatio) 135
5.3.4. Az oklevél (instrumentum, instrumentum litterale) és az oklevélbizonyítás 135
5.4. A per befejezése 137
5.4.1. Az ítélet (sententia, judicium) 137
5.4.2. Az egyezség (concordia) 138
5.5. A perorvoslatok (remedia juridica) 139
5.5.1. A perletétel (condescensio causae) 139
5.5.2. Az ügyvédszó visszavonása (revocatio vocis procuratoris) 139
5.5.3. A tiltakozások (protestationes) 139
5.5.4. A visszaűzés vagy elűzés (repulsio) 140
5.5.5. Fellebbezés (appellatio) 140
5.5.6. A perújítás (novum judicium) 141
5.6. A végrehajtás (executio) 141
6. §. A polgári peres eljárás 142
6.1. Az előkészületi perszak 144
6.1.1. A megintés (admonitio) 144
6.1.2. A perindítás 144
6.1.3. A peifelvétel (levata) 145
6.2. Az exceptios szakasz 145
6.3. Az allegatios szakasz, vagyis a per „dereka", érdeme (meritum causae) 146
6.3.1. Az okirat 147
6.3.2. A tanubizonyítás 147
6.3.3. A szemle (revisio oculata) 149
6.3.4. Az eskü 150
6.4. A befejezési perszak 150
6.5. A végrehajtás 150
6.6. A perorvoslatok 150
7. §. A büntetőeljárás a XVI. századtól 151
7.1. Az előkészületi eljárás 152
7.1.1. Az eljárás megindulása 152
7.1.2. A nyomozás és a vizsgálat (inquisitio criminalis seu investigatio) 153
7.2. Közbülső (vád alá helyezési) eljárás 156
7.3. A bíróság előtti eljárás 157
7.3.1. Idézés 157
7.3.2. Perfelvétel 157
7.3.3. Az exceptios szakasz 158
7.3.4. Az allegatios szakasz 158
7.3.5. A per befejező szakasza 161
7.4. Perorvoslatok 161
7.4.1. Fellebbezés 161
7.4.2. Perújítás 162
5. Végrehajtás 162
Tárgymutató 165

Témakörök