A vízügyi szolgálat szervezete

Előszó

A társadalmi munkamegosztás bonyolult rendszerében az utóbbi két évtizedben a szemünk előtt integrálódott egységgé, önálló tevékenységi körré a vízgazdálkodás. Előbb - mint államigazgatásunk egyik szakigazgatási ágazata - az egységes vízügyi igazgatás alakult ki, majd pedig az új gazdasági mechanizmus ösztönzésére - közigazgatási tartalmának elmélyülésével - önálló népgazdasági szükségleteknek és a szakmai követelményeknek megfelelően differenciált, sokrétű, mégis szoros cél- és eszköz-egységet alkotó tevékenységi és szervezetrendszerként illeszkedik be a társadalmi és az állami munkamegosztás rendjébe.
Ennek a specializálódott munkaterületnek a legnagyobb egysége és legfőbb szervezetrendszere - a vízgazdálkodás műszaki, gazdasági és tudományos funkcióit egyaránt ellátó - vízügyi szervezet, avagy tevékenységének a társadalom számára teljesített "szolgálatra" utaló hagyományos, találó megjelölésével: a vízügyi szolgálat.
A vízügyi szervezet húsz év alatt igen nagy fejlődésről ad számot. A vízgazdálkodás követelményeinek növekedésével, tevékenységének összetettebbé, bonyolultabbá válásával arányosan bővült és tagozódott a vízügyi szakfeladatok ellátására létesített szervezet. Ma már 37 vízügyi szerv számos területi egységgel, közel 50 ezer dolgozóval teljesíti a "vízügyi szolgálatot".
E szervezet kialakulása, fejlődése, egyes tagjainak - a vízügyi szerveknek - a feladata, működési köre leginkább azokból a szervezeti szabályokból ismerhető meg, amelyek létrehozásukra, feladatkörük esetleges változására vonatkoznak. E szabályok kisebb részben a Magyar Közlönyben, túlnyomórészt a vízügyi hivatalos lapban: a Vízügyi Értesítőben kerültek közzétételre az elmúlt két évtized során. A hivatalos lapok jórésze szélesebb körben ma már hozzáférhetetlen. A számos módosulás miatt is igen nehéz feladat az érvényes jogszabályi állapot áttekintése.
Ez az összeállítás, amely az olvasó előtt fekszik, egységes rendszerben dolgozza fel a vízügyi szervezetre vonatkozó valamennyi hatályos jogszabályt. Célja elsősorban gyakorlati: a vízügyi szervezetre vonatkozó jogszabályok hű ismertetése. Az elméleti igényű fejtegetéseket kerülve, kizárólag a jogszabályok szövegén alapuló dokumentációt nyújt. Szükségesnek és célszerűnek látszott azonban a szervezési tendenciákra rávilágító néhány magyarázat közbeiktatása, mivel azok szélesebb körben általában nem ismeretesek.
Jelen kiadvány a vízügyi szervezet bonyolult tevékenységéről kimerítő tájékoztatást nyújt a vízügy iránt érdeklődők számára. Használható a különböző vízügyi oktatási formák keretében tanulmányi célokra. Végül, de nem utolsó sorban alapanyagként szolgálhat a vízgazdálkodással vagy a vízügyi szervezettel foglalkozó tanulmányok, monográfiák szerzői számára. Vissza