Előszó
Nagy örömmel fogadtam a felkérést hogy - úgy is, mint az iskola egykori diákja - köszöntőt írjak a Stromfeld Aurél Általános Iskola fennállásának 50. évfordulójára megjelenő évkönyvbe.
Számomra maga az évszám is olyan hihetetlen, hiszen szinte csak „tegnap", 1959-ben volt az a nap, amikor először átléptem az iskola küszöbét hogy aztán nyolc évet töltsek el falai között Persze az iskola nem ugyanaz az iskola volt mint a mai, hiszen azóta több alkalommal bővítették.
A 60-as évek elején diákok és szülők jelentős társadalmi munkával járultak hozzá az akkori műhelytermek és folyosók megépítéséhez. Magam is hordtam a téglát a nyári szünetben, és vidám, közösséget teremtő napokként emlékszem vissza erre az időre.
A 80-as években pedig teljesen új szárny épült az iskolához. Kellett is, hiszen nagy volt a körzete, mindig sok gyerek járt ide. Ma is a kerület legnagyobb iskolája, közel 700 tanulóval.
A tantestület már a kezdetektől próbálkozott valami újat többet nyújtani tanítványainak, mint ami a kötelezően előírt minimum. Abban az időben az ilyen lehetőség a sportiskola indítása volt Mi a Budapesti Spartacusnak voltunk a bázisiskolája. Különösen kézilabdából voltak erősek a csapatok. Volt egy olyan kézilabdacsapata az iskolának, amely több éven keresztül országos úttörő-olimpiai II. és III. helyezést ért el, és később öten lettek közülük NB l-es kézilabdázók.
Az iskola ma is igyekszik többet nyújtani jelenlegi tanítványainak, hiszen a sportolás mellett melyet nagyban segít a helyben telepített tanuszoda, képzőművészeti tagozatot is működtet jelentős sikereket érve el Japántól Franciaországig, lehetővé téve a gyerekek számára tehetségük kibontakoztatását.
Sok sikert, eredményes munkát kívánok a Stromfeld Aurél Általános Iskolának a következő 50 évre is a volt diákok, valamint Pesterzsébet Önkormányzata nevében is!
Komoróczy László Pesterzsébet alpolgármestere
Vissza 
