Politikai gazdaságtan

Tartalom

A) A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
I. A politikai gazdaságtan alapfogalmai 7
1. A termelés 7
Az anyagi javak termelése a társadalom létalapja 7
A termelőfolyamat tényezői 8
Gazdasági tevékenység 9
2. A termelési mód 10
A termelési mód fogalma 10
Termelőerők 10
Termelési viszonyok 11
a) A termelési viszonyok technikai-gazdasági vonatkozása 12
b) A termelési viszonyok társadalmi-gazdasági vonatkozása 13
A termelési viszonyok konkrét megjelenési formája 15
A termelőerők és a termelési viszonyok kölcsönhatása 16
A társadalmi alakulat 18
3. A politikai gazdaságtan tárgya 19
A gazdasági törvények 19
A politikai gazdaságtan tárgya 21
A politikai gazdaságtan objektív és pártos jellegének egysége 22
Ellenőrző kérdések és feladatok 22
II. Az árutermelés. Áru- és pénzviszonyok 24
1. Az áru 24
Az árutermelés kialakulásának feltételei 24
Az áru fogalma és sajátosságai 25
Az árutermelő munka kettős jellege 27
Az áru értékének nagysága 28
Az egyszerű árutermelés alapvető ellentmondása 30
2. A pénz 31
A csere fejlődése 31
A pénz lényege 33
A pénz funkciói 33
3. Az értéktörvény az árutermelés gazdasági törvénye 36
A piac fogalma 36
Az értéktörvény lényege 37
Az értéktörvény szerepe 37
Ellenőrző kérdések és feladatok 33
III. A társadalmi újratermelés alapkérdései 39
1. A társadalmi termék 39
A társadalmi termék fogalma és megjelenése 39
A társadalmi végtermék fogalma 40
2. A nemzeti jövedelem 40
A nemzeti jövedelem fogalma 40
A nemzeti jövedelem termelése 41
A nemzeti jövedelem növelése 42
A nemzeti jövedelem elosztása 43
A nemzeti jövedelem felhasználása 44
3. A társadalmi újratermelés 46
Az újratermelés fogalma 46
Az újratermelés módjai 46
Az arányos növekedés problémája 46
Az I. és II. osztály 48
Ellenőrző kérdések és feladatok 48
B) A KAPITALIZMUS POLITIKAI GAZDASÁGTANA
IV. A tőke és az értéktöbblet. A munkabér 53
1. A munkaerőáru 53
A munkaerő áruvá válásának feltételei 53
A munkaerőáru használati értéke és értéke 53
2. A pénz átalakulása tőkévé 55
3. A tőkés termelési folyamat - az értéktöbblet keletkezése 56
Az értéktöbblet keletkezése 56
A tőkés árutermelési folyamat jellemzői 57
A szükséges munka, a többletmunka és az értéktöbblet fogalma 58
Az állandó és a változó tőke 59
A tőkés módon termelt áru értéke 60
A kizsákmányolás és a tőke lényege 60
4. A kizsákmányolás növelésének módjai 62
A kizsákmányolás növelésének abszolút módszere 62
A kizsákmányolás növelésének relatív módszere 64
A különértéktöbblet 65
5. A munkabér a kapitalizmusban 66
A munkabér fogalma 66
A munkabér fő formái 66
A munkabér valóságos nagysága 67
6. Az értéktöbblettörvény 68
7. A kapitalizmus alapvető ellentmondása 69
Ellenőrző kérdések és feladatok 70
V. A tőkefelhalmozás. A tőkés termelési mód fejlődési szakaszai 71
1. A tőkefelhalmozás lényege és hatása a termelésre és a tőkére 71
A tőke szerves összetétele 71
A tőkefelhalmozás hatása a tőkére 73
A részvénytársaságok kialakulása és szerepe 75
2. A monopolkapitalizmus 77
A szabadversenyes kapitalizmus jellemzői 77
A monopóliumok kialakulása 73
A monopólium lényege és formái 81
A monopóliumok hatása a tőkés termelési viszonyokra 82
A monopóliumok hatása a tőkés versenyre 83
A monopóliumok hatása a termelőerőkre 85
3. Az állami monopolkapitalizmus 86
Az állami monopolkapitalizmus kialakulásának szükségessége 86
Az állami monopolkapitalizmus kialakulásának hatása a tőkés termelési viszonyokra 89
Az állami monopolkapitalizmus lényege 95
Az állammonopolista kapitalizmus gazdasági, történelmi és társadalmi szerepe 97
4. A munkásosztály helyzetének alakulása a kapitalizmusban 98
A munkásosztály helyzetét meghatározó körülmények 98
A munkásosztály helyzetének alakulására ható főbb tényezők 100
A munkásosztály abszolút helyzetének alakulása 101
A munkásosztály helyzetének relatív változása 108
A tőkefelhalmozás törvénye és történelmi tendenciája 109
Ellenőrző kérdések és feladatok 111
VI. Az értéktöbblet elosztása a kizsákmányolók különböző csoportjai között 112
1. Az értéktöbblet megoszlása különböző kizsákmányoló jövedelem formákra 112
2. Profit, profitráta, az értéktöbblet átalakulása profittá 112
Tőkés termelési költség 112
Profit, profitráta 113
A profitráta nagyságát meghatározó tényezők 114
3. A profit átalakulása átlagprofittá, a termelési ár kialakulása 116
Az átlagprofit kialakulása és fogalma 116
A termelési ár 117
Az átlagprofitról szóló tanítás jelentősége 119
Az extraprofit 120
4. Monopolár és monopolprofit 121
5. Földjáradék a tőkés mezőgazdaságban 123
A földjáradék fogalma 123
A különbözeti földjáradék 124
Az abszolút földjáradék 125
Az értéktörvény érvényesülése a mezőgazdaságban 125
Földjáradék a modern tőkés gazdaságban 126
6. A kereskedelmi tőke és kereskedelmi profit 126
A kereskedelmi tőke elkülönülése 126
A kereskedelmi tőke profitja 127
A forgalmi költségek 129
A kereskedelmi tőke szerepe a monopolkapitalizmusban 129
7. A kölcsöntőke és hitel. Pénzforgalom a kapitalizmusban 130
Kölcsöntőke és hitel 130
A kamat 131
Banktőke, finánctőke 132
A banktőke koncentrációja és centralizációja, a bankmonopóliumok kialakulása 134
A pénzforgalom a kapitalizmusban 136
Ellenőrző kérdések és feladatok 137
VII. A tőkés világgazdasági rendszer 138
1. A tőkés világgazdaság kialakulása 138
2. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fő formái és ezek jellemző vonásai a tőkés világgazdaságban 139
A külkereskedelem 139
A tőkekivitel 144
A világ gazdasági felosztása 149
A világ területi felosztása 151
Harc a világ gazdasági és területi újrafelosztásáért 152
Az imperializmus gyarmati rendszere 153
A tőkés nemzetközi integráció 160
3. Az egyenlőtlen fejlődés törvénye 166
Ellenőrző kérdések és feladatok 168
VIII. A társadalmi tőke újratermelése. Túltermelési válságok a kapitalizmusban. Az újratermelési ciklus alakulása a második világháború után 170
1. A társadalmi tőke újratermelésének feltételei 170
A realizálás feltételei egyszerű tőkés újratermelés esetén 171
A realizálás feltételei bővített tőkés újratermelés esetén 172
2. Túltermelési válságok a kapitalizmusban 174
A tőkés újratermelés periodicitása 174
Az újratermelési ciklus szakaszainak jellemző vonásai 175
A túltermelési válságok szükségszerűsége a kapitalizmusban 177
3. A tőkés újratermelés alakulása a második világháború után 178
A fejlett tőkésországok második világháború utáni fejlődésének sajátosságai 178
A második világháború utáni tőkés fejlődés sajátosságainak okai 181
Az állami monopolkapitalizmus hatása a tőkés újratermelés ciklikus fejlődésére 182
A tőkés gazdaság fejlődésére kívülről ható tényezők a második világháború után 188
A tőkés újratermelési folyamatra ideiglenesen ható tényezők 188
Ellenőrző kérdések és feladatok 191
IX. A gazdasági-társadalmi fejlődés törvényszerűsége: a tőkés rendszer bukása 192
1. A tőkés társadalom hanyatló jellege 192
Az imperializmus helye a történelemben 192
A kapitalizmus általános válsága 195
2. A szocializmusra való áttérés feltételeinek kialakulása 196
Az imperializmus legfőbb ellentmondásai 196
A szocializmus anyagi előfeltételei 198
A szocializmus személyi előfeltételei 198
Ellenőrző kérdések és feladatok 199
C) A SZOCIALIZMUS POLITIKAI GAZDASÁGTANA
X. A szocializmus termelési viszonyai és gazdasági törvényei 203
1. A szocialista társadalom kialakulása 203
A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka 203
A szocialista iparosítás 204
A szocialista termelési viszonyok létrehozása 205
A szocializmus építésének szakaszai 206
2. A szocializmus termelési viszonyai 208
A szocialista termelési mód alapvonásai 208
A szocializmus gazdasági érdekviszonyainak rendszere és alapvonásai 213
A gazdasági mechanizmus mint a szocialista termelési viszonyok megjelenési formája 217
3. A szocializmus gazdasági törvényeinek jellege és érvényesülésük módja 218
A szocializmus gazdasági alaptörvénye 219
A párt és az állam gazdasági tevékenysége 220
Ellenőrző kérdések és feladatok 221
XI. Tervszerűség, árutermelés a szocializmusban 222
1. A tervszerűség lényege, elemei és szükségessége 222
Az arányosság a népgazdaságban 223
A társadalmi tudatosság 224
A tervszerűség lehetősége és szükségessége a szocializmusban 225
A gazdaságosság elve 226
2. Az árutermelés és értéktörvény a szocializmusban 227
Az árutermelés előfeltételei 227
Az árutermelés sajátosságai a szocializmusban 228
Az értéktörvény a szocialista gazdaságban 229
3. A tervszerűség és az áruviszonyok 230
Ellenőrző kérdések és feladatok 231
XII. A szocialista bővített újratermelés 232
1. A szocialista bővített újratermelés jellemző vonásai 232
A szocialista újratermelés általános vonásai 232
A szocialista újratermelés sajátos vonásai 233
2. Társadalmi termék, nemzeti jövedelem, nemzeti vagyon 233
A társadalmi termék 233
A nemzeti jövedelem 235
A nemzeti vagyon 237
3. A szocialista újratermelés 16 arányai ér a gazdasági egyensúly feltételei 239
a) Az I. és II. osztály közötti arány 239
b) A fogyasztás és felhalmozás aránya, a piaci egyensúly 240
c) Az ipar, a mezőgazdaság, a külkereskedelem arányai a szocialista újratermelésben 241
4. A gazdasági növekedés fő tényezői a szocializmusban 243
a) A felhasznált eleven munka mennyisége és hatékonysága 243
b) A termelőalapok tömege és hatékonysága 245
c) A beruházások szerepe 246
d) A népgazdaság szerkezetének hatása 248
e) A gazdaságnövekedés célja: az életszínvonal emelése 250
Ellenőrző kérdések és feladatok 250
XIII. A szocialista gazdaságirányítási rendszer jellemző vonásai 251
1. A tervgazdálkodás rendszerének általános jellemzése 252
A központi gazdaságirányítás szükségessége 252
A központi gazdaságirányítás rendszerének elemei 255
2. A szocialista gazdaságirányítás rendszerének konkrét típusai 258
A direkt típusú gazdaságirányítás jellemzése 250
Az indirekt típusú gazdaságirányítási rendszer jellemzése 261
3. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés hazánkban 264
Népgazdaságunk fejlődésének szakaszai 265
Az új gazdasági mechanizmusra (az indirekt irányításra) való áttérés okai hazánkban 265
Ellenőrző kérdések és feladatok 267
XIV. A vállalati gazdálkodás 268
1. Az állami vállalatok önállósága 268
2. A szocialista vállalat gazdálkodásának jellemzői 270
A vállalati tervezés és a piac 270
A vállalati kockázat és nyereség 272
Az egyszemélyi felelős vezetés és a vállalati demokratizmus 273
3. Az állami vállalatok alapjai (eszközei) 275
4. A vállalati költségek 277
5. A vállalati nyereség keletkezese és felhasználása 278
A tartalékalap 279
A fejlesztési alap 280
A részesedési alap 280
6. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásának sajátos vonásai 281
A szövetkezetek sajátos vonásai 281
A szövetkezetek költségei és jövedelmezősége 282
A termelőszövetkezeti alapok 282
A felvásárlási rendszer 283
A szövetkezeti társulások 283
Ellenőrző kérdések és feladatok 283
XV. A szocialista árrendszer 285
1. Az árak gazdasági szerepe 289
2. Az áralakulásra ható fő tényezők 286
a) Az ár és a társadalmilag szükséges ráfordítások 286
b) A piaci viszonyok hatása az áralakulásra 291
c) Az ár és az állami preferenciák 294
3. Az állami árszabályozás - jelenlegi árrendszerünk 296
Ellenőrző kérdések és feladatok 299
XVI. A szocializmus pénzügyi rendszere 300
1. A hitel 300
A pénzteremtő hitel 300
A pénzújraelosztó hitel 301
A bankok szerepe a szocialista gazdaságban 302
A kamat lényege és szerepe a szocialista gazdaságban 303
A hitelkínálat és a hitelkereslet szabályozása. Jelenlegi hitelrendszerünk 304
2. Az állami költségvetés 306
3. A pénz lényege és néhány jellegzetes vonása a szocializmusban 308
Ellenőrző kérdések és feladatok 309
XVII. Jövedelemelosztás és bérezés a szocializmusban 310
1. A munka szerinti elosztás 310
A munka szerinti elosztás törvénye és érvényesülésének tendenciája 310
A munkabér 311
A bérszínvonal és a bérarányok 312
Jelenlegi bérrendszerünk, a bérszínvonal és a bérarányok szabályozása 315
Jövedelemelosztás a termelőszövetkezetekben 317
2. A társadalmi juttatások 319
3. Az életszínvonal és á lakosság reáljövedelme 321
Ellenőrző kérdések és feladatok 322
XVIII. A szocialista világgazdasági rendszer. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 323
1. A szocialista világrendszer és világgazdaság fogalma 323
2. A szocialista világgazdaság jellemző vonásai 324
3. A szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok: a KGST 325
A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés kialakulása és bővülése 327
A KGST-tagállamok közötti együttműködés jelenlegi fő formái 328
4. A szocialista integráció 334
A szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének szükségessége 334
A szocialista integráció lényege 337
A szocialista integráció kialakításának fő módszerei 338
A szocialista integráció jelentősége 340
Ellenőrző kérdések és feladatok 341
XIX. A két világrendszer gazdasági kapcsolatai és versenye 342
1. A szocialista és a kapitalista országok gazdasági kapcsolatai 343
A szocialista és a fejlett tőkésországok gazdasági kapcsolatai 343
A szocialista országok gazdasági kapcsolatai a gyarmati elnyomás alól felszabadult, függetlenné vált országokkal 344
2. A két világrendszer gazdasági versenye 345
A szocialista gazdaság fölényének objektív tényezői 345
A szocialista és a kapitalista világgazdaság erőviszonyainak alakulása 346
Ellenőrző kérdések és feladatok 349-359

Témakörök