A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Pirtói emlékkönyv

Szerző

Kiadó: Pirtó Község Önkormányzata
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 218 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Sok település tárta már fel múltját. A pirtói Önkormányzat előadója, Foglné Nagy Erzsébet gondolt először arra, hogy Pirtó is lépjen ki az ismeretlenség homályából. Erre a munkára engem kértek fel.... Tovább

Előszó

Sok település tárta már fel múltját. A pirtói Önkormányzat előadója, Foglné Nagy Erzsébet gondolt először arra, hogy Pirtó is lépjen ki az ismeretlenség homályából. Erre a munkára engem kértek fel. Mivel a budapesti egyetemen a népiség- és településtörténeti tanszéken voltam szemináriumi tag, régi érdeklődéssel fordultam a téma felé. Kutattam Kiskunhalason, Kecskeméten, Budapesten a levéltárakban és könyvtárakban a fellelhető anyagok után. Amikor elterjedt a híre, hogy Pirtó múltjával foglalkozom, a faluból valaki megkérdezte tőlem: Kinek írja ezt a könyvet Ili néni? Nektek - válaszoltam azonnal - a községnek, az itt élőknek, hogy lássátok, hogyan forrt, fortyogott a múlt a történelem katlanában, hogy az egyén milyen kiszolgáltatott volt és ugyanakkor alkotója is saját jelenének. A helyi vonatkozások mellett időnként megjelenő európai, országos és kiskunsági háttér pedig azt bizonyítja számunkra, hogy mindig függvényei voltunk és vagyunk tágabb környezetünknek is. Olvastam nagyszerű monográfiákat, amelyeket a lakosok mégsem vallottak sajátjuknak. Ezért határoztam el: az anyaggyűjtésbe bevonom az itt élőket is. Alkossuk meg együtt Pirtó képét úgy, hogy ezt mindenki magáénak érezhesse. A múlttal kapcsolatban előkerült, egymástól független és elszigetelt anyagrészeket úgy fűztem egymáshoz, ahogyan azokat az idő folyamán és egymásutánjában az élet létrehozta és elénk sodorta. Nem szabdaltam szét az anyagot, nem csoportosítottam a helytörténeti monográfiáknál megszokott és alkalmazott szempontok és témakörök szerint. Az amúgy is kevés múltbéli anyagrészek egy azonos időben összefonódva és karöltve a maguk természetes közegében jobban vetítik elénk az egymást követő korok képét és jellemzőit, mint egymástól elszakítva. A merőben tudományos feldolgozás során a „felszabdalást" el kellett volna végezni, valamint a most még itt-ott élő és fellelhető, számunkra éppen ezért értékes híradásokat és következtetéseket ugyancsak el kellett volna hagyni és ezzel véglegesen a feledés homályába taszítani. Ez utóbbi halálos bűn lett volna. Legyen ez a könyv inkább emlékgyűjtemény és emlékeztető, melynek főszereplője a megújulásra mindig képes pirtói ember és annak sorsa. így lesz mindannyiunk számára érdekes és tanulságos. Több szempontból izgalmas téma Pirtó története. Vissza

Tartalom

Előszó
Tartalomjegyzék
I. 12
A pirtói táj és életének kialakulása (1526-ig)
Az Alföld földtörténeti kialakulása; felszíni viszonyok
Népvándorlás, honfoglalás, ásatások, leletek
A pirtói tó mint telepítő tényező
A pirtói Szőlő-Hegy
A kunok betelepítése a XII. sz-ban
Egy francia utazó leírása tájunkról 1433-ból /Bertrandon de la Brocquiére/
Oláh Miklós, humanista író utazása területünkön 1530 körül
II. 16
Harc a megmaradásért (XVI - XVII. sz.)
Török pusztítások
Campus Cumanorum, azaz a kun mezőség
Kettős adózás a török világban
Kun halmok, a Pirtói Strázsa (176l-es térképen)
A Kinizsi vezette fekete sereg ütközete a cseh sereggel Zöldhalomnál (a Sóstó mellett)
A „mocsárvilág" népe
Élet a XVI. sz-ban. Nagybani állattenyésztés, külkereskedelem
„Magánbankrendszer"
A Kiskunság társadalmának rétegződése; életük a XVI.sz-ban
A földműves kunok (1456-ban említik először)
„Eperd puszta" első írásos említése 1575-ben, és vélt előzményei
Peer-tó, Eper-tó, Eperd szavak egymásra vonatkoztatása; névmagyarázat
Mihalek Miklós földesúr (1655)
A „Peerbete" névváltozat
Pereskedés Kalapárért
Mezővárosokba, Halasra költözések
III.
Pirtó puszta Halas határában (XVIII. sz.)
Újjáépítés a török kiűzése után
Mikor került Pirtó puszta „hivatalosan" Halas határán belül?
A Jászkunság elzálogosítása a Német Lovagrendnek 1702-ben
A Redemptio 1745-ben
Pusztabíró, pusztagazda
Pásztorkodás az ősi tájon
Bél Mátyás leírása tájunkról 1735-ben
A „Kun Miatyánk"
Fejlődés a XVIII. sz-ban; határperek
A Pirtói Csárda 1761. Postakocsi megálló:
Nagy állatvásárok a Csárda környékén
Összeírás II. József korában (1780-as évek)
IV. 31
Gazdasági és társadalmi változások (XVIII-XIX.sz.)
A juhok nagyszámú megjelenése, a futóhomok felszabadulása, a homok megkötése
Problémák a tanya építése körül
A betyárokról
Erdősítés Pirtón
A Kolozsváry család Halason és Pitón
A határ általános felosztása és következményei
Népi műemlékkutatás Pirtón 1971-ben
(Juhász Antal: Egy pirtói tanya leírása)
Száraz és vizes esztendők
Pirtói tájegységek 1880 körül
Halászat, vadászat
Szegedi árvíz és halasi hatása (1879)
Budapest - Szabadka vasútvonal (1882). Feltételes megálló Pirtón (1899)
A magyar úri birtokok felparcellázása. A szegénység elterjedése
V. 39
Új élettér, új életforma (XIX-XX.sz.)
A XIX -XX. század tájformáló szerepe
A lakosság számának növekedése. Új élettér
1903. Parcellázás Pirtón
Szathmáry Sándor tevékenysége
Az I. világháború és Trianon
Cséplések Pirtón
Szőlő- és gyümölcstermesztés
A Pirtói Gazdakör. Érdekképviseleti tevékenysége
Haidecker Ervin feljegyzései a Gazdakör tevékenységéről. Jegyzőkönyvek
Rásonyi Papp Gedeon szerepe
A belterület és a tanyák az 1920-30-as években
A Székessy-telep, Dűlőhálózat
A II. vh.
VI. 61
Pirtó községgé alakulása, működése (XX.sz.)
A független községért
Az első közgyűlések
Az iskoláról
A Vöröskeresztről
Iparosok a régi Pirtón
A szőlő- és gyümölcsfelvásárlás
VII. 81
Szájhagyomány
Adatgyűjtőmunka a lakosság bevonásával
A/
Szalma Józsefné korábbi adatgyűjtései /Szlávik, Máriássy, Szarka, Frittmann/
B/
Tájegységek, tájtörténet
A bucka
A régi csárda; Szilády, majd Gyulai-tanya
A Sárközi-major vagy Nagymajor
A tó ma. Jelenlegi bérlője a Pirtói Compó Horgászegyesület
A Tegzes-major
A Knób-major
C/
Családtörténet, útkeresések
Beszélgető partnereim:
Haluza Ferenc, Vértessy Vilmosné, Dr. Koch Ernőné, Sárkány Mihályné,
Hirkó Balázs és felesége, Foglné Nagy Erzsébet, Nagy Ferenc és felesége, Vajda Jánosné, Riccioli Fernanda, Dáginé Polyák Ibolya, Csipak
Ferencné, Ekéné Rácz Mária, Szalmáné Tallér Júlia, Dudás Antal és felesége, Orbán Sándorné, id. Rácz Ferencné, ifj. Rácz Ferenc, Gubucz Imre, Szőrfi Istvánná, Gyivicsánné Gubucz Ilona, Windecker Ibolya, Windecker Zoltán és felesége, Hirsch Gyula, Eke Jánosné, Eke Pálné, Hovány Klári és Kati, Kocsi Pálné, Radvánszki János és felesége, id.
Radvánszki Jánosné, Hessz Lajos és felesége, Csala Imre és felesége, Székessy István, Baloghné Hirsch Ilona, Horváth Árpád és felesége, Krizsán Antalné, Tóthné Miskei Katalin, Szabó Imréné, Pintérné Tegzes Mária, Gyenizse Benőné Cserfalvi Erzsébet, Szalma Mónika és Pali, Kiss Csabáné, Kiss Tünde.
VIII. 116
A fejlődés útján
Az első közgyűlés utáni lépések a község életében
Rendőrörs
Termelőszövetkezetek, tszcs-k
1956
Villany
Új gyümölcsátvevőhely
Mélyfúrású kút
Egészségház
Új postaház
Gázcseretelep
Művelődési Ház
Villany a tanyákhoz
ÁFÉSZ önkiszolgáló bolt
1989-90. Politikai változások
Az önkormányzat megalakulása és működése:
az utak szilárd burkolása
saját községi orvos
fogorvosi rendelő
a telefon bevezetése
a gáz bekötése
a víz vas- és arzénmentesítése
kábeltévé bevezetése
Állatállomány és szőlőültetvény ma
A falu függetlenségének 50. évfordulója. Címer
IX. 127
Az ezredforduló évében
Államunk 1000 éves fennállásának megünneplése. Újabb lépések
A község lakóinak száma és végzettsége
Vállalkozóink
Gépjárművek
Lakások
X. 133
Az új évezred kihívásai
Mit nyújthatunk mi?
A mezőgazdaság felfejlesztése
Turizmus, lovas turizmus
Védett területeink
Zárszó, tanulságok
XI. 138
Időrendi áttekintés
XII. 149
Részletek a forrásanyagokból
XIII. 156
Részletek az irodalomból
XIV. 164
Az internet anyaga Pirtóról 2002-ben
XV. 170
A lakosság megőrzött emlékeiből
XVI. 174
Két „kirándulás" a történelem nyomdokain haladva
XVII. 178
Irodalom
XVIII. 183
Térképek, térképvázlatok
XIX. 195
Színes melléklet

Dr. Bikfalvy Miklósné

Dr. Bikfalvy Miklósné műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Bikfalvy Miklósné könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem