Útmutató az önkéntes törvényhez

Előszó

Jelen kiadvány egy sok évvel ezelőtt elkezdett törvényelőkészítő folyamat egyik nagyon fontos „befejező" állomása. A történet még 2001 őszén kezdődött, amikor az Önkéntesek Nemzetközi Évének keretében összeült egy munkacsoport, mely az önkéntesség magyarországi szabályozásának hiányosságait volt hivatott feltérképezni. A csoport megfogalmazta ajánlásait, melyek egy rendezettebb jogi keretekkel rendelkező önkéntes szektor megvalósítását tűzték ki célul. Mára az évekkel ezelőtti elképzelések valósággá váltak, és egy több éven keresztül tartó, sok vitával járó folyamat végén, 2005. június 27-én az Országgyűlés - négypárti egyetértés mellett - elfogadta A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényt (a továbbiakban Köt.).
A 2005. október 1-én életbe lépett törvény hatálya alá azóta több száz szervezet és intézmény jelentkezett be, és folyamatos az érdeklődés a törvényben foglaltak iránt. A törvény hatályba lépésekor természetesen érezhető volt, hogy a sok civil szervezet és intézmény még nem gondolta alaposan végig az önkéntesek fogadásával járó jogi kérdéseket. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy segítséget nyújtsunk a törvényi előírások betartásában és a jog által biztosított kedvezmények igénybevételében.
A törvény alapvető célja, hogy a közérdekű önkéntes tevékenységet, mint jogviszonyt szabályozza és intézményesítse a magyar jogrendszerben. A törvény elfogadása előtt ugyanis a magyar jogrendszerben nem létezett az önkéntes jogállására vonatkozó szabályozás. Ennek fényében talán még nagyobb jelentősége van annak, hogy a törvény elhárítja a korábban meglévő jogi akadályokat. A törvény révén mind a szervezetek, mind az önkéntesek fokozottabb védelemben részesülnek, és tisztázott feltételek mellett alakulhatnak ki közöttük a sokszor nem kis felelősséggel járó kapcsolatok. Mindezek mellett a törvénynek fontos szerepe lehet abban, hogy az ügyre irányítja az emberek figyelmét.
A hazai környezetben megfigyelhető, hogy sok esetben az önkéntes programok azért nem tudnak kellőképpen fejlődni, mert a szervezetek vezetőinek hiányosak az ismeretei arról, hogyan lehetne az önkéntesek által elvégzett feladatokat hatékonyabbá tenni. A kiadvány nem a szervezetek jobb menedzselésének technikáiról szól, viszont a törvény által megfogalmazott keretek ismertetése jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre több jól működő önkéntes program valósuljon meg.
Több szempontból is nagy jelentőséget tulajdonítunk e kiadvány megjelenésének. Egy jól hasznosítható útmutató kerül a szervezeteket és intézményeket vezető szakemberek kezébe. Olyan kiadványt készítettünk, mely bármikor elővehető és a felmerülő probléma jogi megoldása könnyedén megtalálható benne. Egy törvény értelmezése sokszor okoz nehézséget, ezért is fontos, hogy az egyes fejezetek szerzőinek segítségével mindenki pontosan tudja értelmezni a törvény paragrafusaiban leírtakat.
A kiadvány nem a törvény paragrafusainak sorrendjét veszi alapul, hanem a fejezetek az életszerűség jegyében úgy épülnek egymásra, ahogy a szervezet és az önkéntes kapcsolata alakul a mindennapi élet során. A kiadvány fejezetei a megértést segítendő különböző részekből állnak össze. Igyekeztünk a kereszthivatkozásokra odafigyelni, hogy a logikailag összefüggő részek könnyen beazonosíthatók legyenek. A törvénymagyarázat mellett majd gyakorlati példákat is talál az Olvasó; gyakran ismételt kérdéseket és az azokra adott válaszokat, valamint természetesen magát a törvény szövegét is megtalálhatja. Vissza