Könyvvizsgálat és ellenőrzés I.

Tartalom

I. FEJEZET AZ ELLENŐRZÉS FOGALMA ÉS RENDSZERE 11
1. Az ellenőrzés fogalma, célja és módszerei 11
1.1. Az ellenőrzés (audit) fogalma, célja, típusai 11
1.1.1. Az ellenőrzés (audit) fogalma és célja 11
1.1.2. A pénzügyi ellenőrzés (a könyvvizsgálat) fogalma és célja 12
1.1.3. Pénzügyi ellenőrzési standardok 14
1.1.4. A pénzügyi ellenőrzés típusai 18
1.2. Az ellenőrzés megszervezése és végrehajtása 21
1.2.1. Az ellenőrzés megszervezésének általános jellemzői 21
1.2.2. Az időszakos helyszíni ellenőrzés folyamata, általános munkaszakaszai 26
1.2.2.1. Az ellenőrzés előkészítése, tervezése 27
1.2.2.2. Felkészülés az ellenőrzésre 38
1.2.2.3. A helyszíni ellenőrzés végrehajtása 39
1.2.2.4. A megállapítások írásba foglalása 47
1.2.2.5. Az ellenőrzés minőségbiztosítása 52
1.2.2.6. A megállapítások hasznosítása 54
1.3. A pénzügyi ellenőrzés etikai kérdései 54
2. Az államhatalmi ágak ellenőrzési rendszere 55
2.1. A törvényhozó hatalom ellenőrző tevékenysége 55
2.1.1. Az Országgyűlés plenáris ülését illető ellenőrzési jogosítványok 57
2.1.2. A parlamenti bizottságok ellenőrzési tevékenysége 58
2.1.3. A képviselőcsoportok (frakciók) ellenőrző tevékenysége 59
2.1.4. A képviselők ellenőrzési jogosítványai 60
2.1.5. Állampolgári petíciók és kezdeményezések 61
2.1.6. Az országgyűlési biztosok 61
2.1.7. Számvevőszéki ellenőrzés 62
2.2. A kormányszervek ellenőrző tevékenysége 64
2.2.1. Kormányzati pénzügyi ellenőrzés 64
2.2.2. Hatósági ellenőrzés 65
2.3. Az igazságszolgáltató szervek ellenőrző tevékenysége 72
2.3.1. Alkotmánybírósági ellenőrzés 72
2.3.2. A cégbírósági ellenőrzés 73
2.3.3. Az ügyészségi törvényességi felügyelet 73
3. A piaci tulajdonosi (vállalkozói) ellenőrzési rendszer 77
3.1. A felügyelőbizottsági ellenőrzés 77
3.2. A belső ellenőrzés 81
II. FEJEZET A KÖNYVVIZSGÁLAT NEMZETKÖZI ÉS HAZAI SZABÁLYOZOTTSÁGA 83
1. A könyvvizsgálat nemzetközi szabályozottsága 83
1.1. A könyvvizsgálat európai (uniós) szabályozottsága 83
1.1.1. Irányelv a számviteli dokumentumok törvényes kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálatát végző felelős személyek működésének engedélyezéséről.
(8-as irányelv) 84
1.1.2. Az új 8-as irányelv tervezete 85
1.1.3. Az Európai Bizottság ajánlása a minőség biztosításáról 86
1.1.4. Az Európai Bizottság ajánlása a törvényes kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálatot végzők függetlenségéről 87
1.1.5. Közlemény a törvényes kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat megerősítéséről
az EU-ban 88
1.2. A számviteli szakemberek nemzetközi szövetsége (IFAC) előírásai 88
1.2.1. Minőségellenőrzési standardok 89
1.2.2. Könyvvizsgálati standardok (ISA) 89
1.2.3. Oktatási standardok 90
1.2.4. Etikai kódex 90
A könyvvizsgálói tevékenység szabályozása és intézményrendszere Magyarországon 92
2.1 Rövid történeti áttekintés 92
2.2. A könyvvizsgálói tevékenység fejlődése Magyarországon 94
2.2.1. A könyvvizsgálat szükségességét megfogalmazó korábbi jogszabályok 95
2.2.2. A könyvvizsgálói tevékenységgel kapcsolatos hatályos jogszabályok 98
2.2.2.1. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. Törvény 98
2.2.2.2. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 100
2.2.2.3. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 101
2.2.2.4. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 103
2.2.2.5. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 104
2.2.2.6. A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXTV. törvény 105
2.2.2.7. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 106
2.2.2.8. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 108
2.2.2.9. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 109
2.2.2.10. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 111
2.2.2.11. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 111
2.2.2.12. A kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény 112
2.2.3. A kamara szabályzatai 115
2.2.3.1. Az alapszabály 115
2.2.3.2. Az etikai szabályzat 118
2.2.3.3. A felvételi szabályzat 126
2.2.3.4. A mentori szabályzat 127
2.2.3.5. A minőségellenőrzési szabályzat 129
III. FEJEZET A KÖNYVVIZSGÁLAT CÉLJA, ALAPELVEI ÉS MÓDSZERTANA 135
1. A könyvvizsgálat szükségessége, fogalma, célja, alapelvei, tervezése és szervezése 135
1.1. A könyvvizsgálat szükségessége 135
1.2. A könyvvizsgálat fogalma, célja és feladatai 137
1.3. A könyvvizsgálat alapelvei 139
1.3.1. A könyvvizsgálóra vonatkozó általános alapelvek 139
1.3.2. A tényleges könyvvizsgálat alapelvei 140
1.3.3. A könyvvizsgálói jelentés elkészítéséhez kapcsolódó alapelvek 141
1.4. A könyvvizsgálói megbízások feltételei 142
1.4.1. A kapcsolatfelvétel formái 142
1.4.2. A vállalkozás külső környezetének és belső helyzetének megismerése 143
1.4.3. Az ajánlattétel 144
1.4.4. Az elfogadó nyilatkozat 145
1.4.5. A megbízási szerződés formái és tartalmi követelményei 146
2. A könyvvizsgálati munka tervezése és a könyvvizsgálati program 149
2.1. A könyvvizsgálat tervezésének szükségessége 149
2.2. Az átfogó könyvvizsgálati stratégia és a könyvvizsgálati terv 150
2.3. A vezetés integritásának értékelése 151
2.4. Szokatlan kockázati tényezők és körülmények vizsgálata 152
2.5. A vizsgálandó vállalkozás tevékenységének és üzletmenetének megismerése 153
2.5.1. A gazdálkodó és környezete, üzleti tevékenysége megismerésének szükségessége 153
2.5.2. Mit kell a könyvvizsgálónak megismerni? 154
2.5.3. Az üzleti tevékenység jellege 154
2.5.4. Szervezeti és működési jellemzők 154
2.5.5. A vállalkozás üzleti stratégiája 155
2.5.6. Az üzleti tevékenység megismerje 155
2.6. Az átfogó könyvvizsgálati stratégia kidolgozása 158
2.7. A könyvvizsgálati terv formai követelményei 159
2.8. A belső ellenőrök (auditorok) munkájának hasznosítása 160
2.8.1. Együttműködés a belső audit és a külső könyvvizsgálat között 161
2.8.2. A belső audit megítélése 161
2.8.3. A belső audit munkájának értékelése és tesztelése 162
2.9. Szakértők igénybevétele a könyvvizsgálatban 163
2.10. A könyvvizsgálat tárgya és célja 164
2.10.1. A vizsgálandó információk azonosítása 164
2.10.2. A könyvvizsgálat célja 165
2.10.2.1. A könyvvizsgálat átfogó vizsgálati célja 166
2.10.2.2. A könyvvizsgálat általános vizsgálati céljai 166
2.10.2.3. A könyvvizsgálat specifikus vizsgálati céljai 167
2.11. Lényegesség a könyvvizsgálatban 168
2.11.1. A lényegesség fogalma 168
2.11.2. A lényegesség elvének fogalmi jellemzői 169
2.11.3. A lényegességi küszöb módosítása 171
2.11.4. A lényegesség és a hibás állítások hatásának értékelése 172
2.12. Könyvvizsgálati kockázat 172
2.12.1. A könyvvizsgálati kockázat fogalmának meghatározása 172
2.12.2. A könyvvizsgálat kockázati modelljének elemei 173
2.12.3. A könyvvizsgálati kockázat modellje 174
2.12.4. Eredendő kockázat 175
2.12.5. Az eredendő kockázat becslése 178
2.13. A könyvvizsgálati terv (munkaprogram) 180
A számviteli és a belső ellenőrzési rendszer értékelése és a kapcsolódó megfelelési tesztek 181
3.1. A belső ellenőrzési rendszer célja és típusai 181
3.2. A belső ellenőrzési rendszer szerepe a könyvvizsgálat szempontjából 183
3.3. A belső ellenőrzési rendszer szerepe a vállalkozás szempontjából 184
3.4. A belső ellenőrzési rendszer korlátjai és az ésszerű bizonyosság 184
3.5. A belső ellenőrzési rendszer elemei 185
3.5.1. Az ellenőrzési környezet 186
3.5.2. A számviteli rendszer 189
3.5.3. Ellenőrzési eljárások 190
3.5.3.1. A gazdasági események engedélyezése, utalványozása 191
3.5.3.2. A feladatok végzésének megfelelő szétválasztása 191
3.5.3.3. Megfelelő alapbizonylatok és számviteli dokumentumok tervezése és használata 193
3.5.3.4. Az eszközök és adatok védelme 194
3.5.3.5. Vezetői és munka felügyeleti ellenőrzés 194
3.5.3.6. Egyéb ellenőrzési eljárások 195
3.6. A belső ellenőrzési rendszerhez kapcsolódó vizsgálati célok 195
3.7. A belső ellenőrzési rendszer megismerése 196
3.7.1. Miért és milyen mélységben kell a könyvvizsgálónak a belső ellenőrzési rendszert megismerni? 197
3.7.2. Mit kell megismerni és megérteni a belső ellenőrzési rendszert illetően? 197
3.7.2.1. Az ellenőrzési környezet megismerése 198
3.7.2.2. A számviteli rendszer megismerése 198
3.7.2.3. A belső ellenőrzési eljárások megismerése 199
3.7.2.4. A belső ellenőrzési rendszer megismerésének a dokumentálása 202
3.8. Az ellenőrzési kockázat becslése és a kapcsolódó megfelelési tesztek 203
3.8.1 Az ellenőrzési kockázat becslése 203
3.8.1.1. Az ellenőrzési célok meghatározása 204
3.8.1.2. Az ellenőrzés gyenge pontjainak azonosítása és értékelése 204
3.8.1.3. Az ellenőrzési kockázat megismerésének és becslésének dokumentálása 205
3.9. Az ellenőrzési rendszer működésének tesztelése - megfelelési tesztek (közvetett tesztek) 206
3.9.1. Az ellenőrzési rendszer tesztelésének célja 206
3.9.2 Az ellenőrzési rendszer tesztelésének típusai 207
3.9.3. Az ellenőrzési rendszer tesztelésének a terjedelme 208
3.9.4. Az ellenőrzési rendszer tesztelésének időzítése 209
3.9.5. Az ellenőrzési rendszer tesztek eredményének értékelése és a kockázat végső becslése 209
4. Alapvető vizsgálati eljárások és a könyvvizsgálati mintavétel módszere 211
4.1. Az alapvető (közvetlen) vizsgálati módszerek 211
4.1.1. A feltárási kockázat meghatározása 211
4.1.2. Az alapvető tesztek szerepe a könyvvizsgálati módszerekben 213
4.1.3. Az alapvető vizsgálati eljárások célja 213
4.1.4. Az alapvető vizsgálati tesztek típusai 214
4.1.4.1. A gazdasági események részleteinek tesztelése 214
4.1.4.2. A számviteli egyenlegek közvetlen tesztelése 217
4.1.5. Az alapvető vizsgálati eljárások időzítése 217
4.2. Elemző vizsgálati eljárás 219
4.2.1. Az elemző felülvizsgálat, mint a vizsgálati tesztek egy típusa 219
4.2.2. Az elemző vizsgálati eljárások jellege és célja 220
4.2.3. Az elemző vizsgálati eljárások időzítése 222
4.2.4. Az elemző vizsgálati eljárások típusai 222
4.2.5. Az elemző vizsgálati eljárások módszertana 225
4.2.6. Az elemező eljárásokra való támaszkodás mértéke 226
4.2.7. A beszámoló alapján képezhető mutatószámok 227
4.3. Könyvvizsgálati mintavétel módszerei 232
4.3.1. A mintavétel szükségessége 233
4.3.2. Könyvvizsgálati kockázat és a mintavétel 234
4.3.2.1. Mintavételi kockázat 234
4.3.2.2. Nem-mintavételi kockázat 235
4.3.3. A mintavétel típusai 236
4.3.4. Statisztikai mintavétel az ellenőrzési rendszer tesztelésénél 236
4.3.4.1. A jellemzők alapján végzett mintavétel áttekintése 236
4.3.4.2. A statisztikai mintavételes eljárás alkalmazása az ellenőrzési rendszer tesztelésénél 237
4.3.5. Statisztikai mintavétel az alapvető tesztek végzésénél 244
4.3.5.1. Pénzegységen alapuló mintavétel 245
5. Az éves (egyszerűsített éves) beszámoló könyvvizsgálata 249
5.1. A könyvvizsgálati munka ütemezése 249
5.2. A könyvvizsgálati munka irányultsága 249
5.3. A számviteli politika ellenőrzése 250
5.4. A bázisidőszaki adatok ellenőrzése 254
5.5. A vállalkozás folytathatósága 255
5.6. A számviteli alapelveknek történő megfelelés ellenőrzése 256
5.7. Az év végi értékelések, elhatárolások és átsorolások teljes körű elvégzésének ellenőrzése 257
5.8. Kapcsolt vállalkozások 258
5.9. Mérlegfordulónap utáni események 260
5.10. A zárlati munkálatok elvégzésének ellenőrzése 260
5.11. A vezetés nyilatkozatai 262
6. Az éves (egyszerűsített éves) beszámoló mérlegének könyvvizsgálata 263
6.1. A mérleg formai és tartami ellenőrzése 263
6.2. Az eszközök ellenőrzése 265
6.2.1. A befektetett eszközök ellenőrzése 265
6.2.1.1. Az immateriális javak ellenőrzése 266
6.2.1.2. A tárgyi eszközök ellenőrzése 271
6.2.1.3. A befektetett pénzügyi eszközök ellenőrzése 277
6.2.2. A forgóeszközök ellenőrzése 279
6.2.2.1. A készletek ellenőrzése 279
6.2.2.2. A követelések ellenőrzése 281
6.2.2.3. Az értékpapírok ellenőrzése 284
6.2.2.4. A pénzeszközök ellenőrzése 285
6.2.3. Az aktív időbeli elhatárolások ellenőrzése 286
6.3. A források ellenőrzése 287
6.3.1. A saját tőke ellenőrzése 287
6.3.2. A céltartalékok ellenőrzése 290
6.3.3. A kötelezettségek ellenőrzése 291
6.3.4. A passzív időbeli elhatárolások ellenőrzése 293
7. Az éves (egyszerűsített éves) beszámoló eredménykimutatásának vizsgálata 294
7.1. Az értékesítés nettó árbevételének ellenőrzése 295
7.2. Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások ellenőrzése 297
7.3. Az aktivált saját teljesítmények értékének ellenőrzése 298
7.4. Az anyagjellegű ráfordítások ellenőrzése 299
7.5. A személyi jellegű ráfordítások ellenőrzése 301
7.6. Az értékcsökkenési leírás ellenőrzése 302
7.7. Az értékesítés közvetlen és közvetett költségeinek ellenőrzése 302
7.8. A pénzügyi műveletek ellenőrzése 303
7.9. A rendkívüli események ellenőrzése 305
8. A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés vizsgálata 305
8.1. A kiegészítő melléklet vizsgálatának szempontjai 305
8.1.1. A kiegészítő melléklet vizsgálata formai szempontok alapján 307
8.1.2. A számviteli alapelvek érvényesülésének ellenőrzése 308
8.2. A kiegészítő melléklet tartalmi elemeinek részletes vizsgálata 309
8.2.1. Az általános rész tartalmának vizsgálata 309
8.2.2. Specifikus rész tartalmának könyvvizsgálata 311
8.2.3. A tájékoztató rész ellenőrzése 318
8.2.4. A cash flow-kimutatás könyvvizsgálata 319
8.3. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének könyvvizsgálati sajátosságai 321
8.4. Az üzleti jelentés könyvvizsgálatának célja és módszerei 322
9. A könyvvizsgálati bizonyítékok és felhasználásuk 323
9.1. Miért van szükség a bizonyítékokra? 323
9.2. A bizonyítékok típusai 324
9.2.1. Fizikai megvizsgálás 325
9.2.2. Megerősítés (konfirmáció) 327
9.2.3. Alapbizonylatok, mint bizonyítékok 328
9.2.4. Megfigyelés 329
9.2.5. Az ügyfél kikérdezése 330
9.2.6. Számszaki felülvizsgálat és egyeztetések 331
9.2.7. Elemző felülvizsgálat 332
9.3. A bizonyítékokkal szemben támasztott követelmények 332
9.3.1. Relevancia 332
9.3.2. Megbízhatóság 333
9.3.3. A bizonyítékok elegendősége 335
9.4. A bizonyítékok gyűjtésére vonatkozó döntések 335
10. A könyvvizsgálói jelentés 337
10.1. A könyvvizsgálói jelentés fogalma 337
10.2. A könyvvizsgálói jelentéssel szemben támasztott követelmények 338
10.3. A könyvvizsgálói jelentések csoportosítási lehetőségei 341
10.4. A rövid könyvvizsgálói jelentés 343
10.4.1. A rövid jelentés felépítése a régi standard szerint 343
10.4.1.1. A fejléc 345
10.4.1.2. A bevezetés 348
10.4.1.3. A véleményező szakasz 358
10.4.1.4. A lábléc 363
10.4.2. A rövid jelentés felépítése a számviteli törvény szerint 366
10.5. A hosszú könyvvizsgálói jelentés 369
10.6. A könyvvizsgálói vélemény fajtái 372
10.6.1. A hitelesítő vélemény 372
10.6.2. A minősített vélemények 375
10.6.2.1. A korlátozott vélemény 376
10.6.2.2. A hitelesítést elutasító záradék (ellenvélemény) 378
10.6.2.3. A záradék megadásának elutasítása, a véleménynyilvánítás visszautasítása 379
10.7. A könyvvizsgálói jelentés felhasználása 382
10.8. A későbbi információk kezelése 383
11. A kisvállalkozások könyvvizsgálatának sajátosságai 386
11.1. A kisvállalkozások alapvető jellemzői 387
11.1.1. A kisvállalkozások definíciója 387
11.1.2. Magyar sajátosságok 289
11.2. A kisvállalkozási sajátosságok hatása a könyvvizsgálati munkára 390
11.2.1. Megbízás elfogadása 390
11.2.2. Tervezés 390
11.2.3. A könyvvizsgálati bizonyítékok összegyűjtése 393
11.3. Specialitások a dokumentálásban 395
11.4. Specialitások a jelentés-készítésben 396
12. A könyvvizsgálati munka dokumentálása 397
12.1. A könyvvizsgálat dokumentálásának célja 397
12.2. A könyvvizsgálat állandó dokumentumai 398
12.3. A vizsgálat alá vont időszak munkaokmányai, dokumentumai 399
12.3.1. A munkaokmányok formai követelményei 400
12.3.2. A könyvvizsgálati munkaokmányok tulajdonjoga és bizalmas kezelése 401
IRODALOMJEGYZÉK 402

Témakörök